Turizmusfejlesztési támogatások vizsgálata a hazai NUTS2 régiókban, fókuszban Észak-Magyarország
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.71-88Kulcsszavak:
ESG faktor, EU támogatások, fenntarthatóság, regionális versenyképesség, turizmusfejlesztésAbsztrakt
A tanulmány a turizmusfejlesztési jogcímen megítélt pénzügyi források területi aspektusait vizsgálja Magyarországon 2004 és 2020 között, különös tekintettel az Észak-Magyarország régióra. A kutatás célja, hogy feltárja, milyen hatást gyakoroltak az EU-s támogatások hazánk turizmusának teljesítményére és versenyképességére. Az eredmények alapján Észak-Magyarország kiegyensúlyozott fejlődése fenntartható növekedési pályát mutat. Jelentősebb növekedést az árbevétel és a kapacitáskihasználtság terén ért el, ami az uniós források célzott és hatékony felhasználását tükrözi. Ugyanakkor a beágyazottság stagnáló mutatói az infrastruktúra további bővítésének szükségességét jelzik. A regionális összehasonlítások rávilágítanak az egyes régiók eltérő fejlődési pályáira, például a Közép-Dunántúl régióban kiegyensúlyozott teljesítmény volt mérhető, míg az Észak-Alföld régióban a keresleti oldal gyengesége miatt alacsonyabb teljesítményt azonosíthatunk. A Nyugat-Dunántúlon a fürdőturizmusból fakadó bevételek révén kiemelkedő értékeket tapasztalhattunk, de a hatékonysági mutatói csökkentek, ami a források alulhasznosítására utal. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg az alacsonyabb teljesítményű régiók fejlesztési stratégiáinak erősítésére, a fenntarthatóságot előtérbe helyező ESG-elvek alkalmazására, valamint az infrastruktúra modernizációjára. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az EU-s források jelentős mértékben hozzájárultak Magyarország turisztikai fejlődéséhez, miközben hangsúlyozzák a térségi különbségek csökkentésének és a forrásfelhasználás hatékonyságnövelésének további szükségességét.
Hivatkozások
Aubert, A. – Barcza, A. – Gonda, T. – Horváth, Z. – Pálfi, A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében. Turizmus Bulletin, 17(1–2), 15–25. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n1-2.2
Aubert, A. – Miszler, G. – Szabó, G. (2004): A Regionális területfejlesztés és a turizmusterve-zés összefüggései a Dél-Dunántúlon. Turizmus Bulletin, 4(1), 33–37.
Băndoi, A. – Jianu, E. – Enescu, M. – Axinte, G. – Tudor, S. – Firoiu, D. (2020): The Relati-onship between Development of Tourism, Quality of Life and Sustainable Performance in EU Countries. Sustainability, 12(4), 1628. https://doi.org/10.3390/su12041628
Bujdosó, Z. (2016): A turizmus és a területfejlesztés kapcsolatrendszere Magyarországon. In,: Kókai S. (szerk.): A változó világ XXI. századi kihívásai, Nyíregyházi Egyetem, pp. 63–77.
Csorba, L. (2023): The Perfect Quality Model and the Quality of Public Finances. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly, 69(2), 51–66. https://doi.org/10.35551/PFQ_2023_2_3
Cvelbar, L. – Dwyer, L. – Koman, M. – Mihalic, T. (2015): Drivers of destination competitive-ness in tourism: a global investigation. Journal of Travel Research, 55(8), 1041–1050. https://doi.org/10.1177/0047287515617299
Dempere, J. – Modugu, K. P. (2022): Tourist destination competitiveness and esg performance in the airline industry. Problems and Perspectives in Management, 20(4), 153–165. https://doi.org/10.21511/ppm.20(4).2022.12
Diekmann, A. – Mccabe, S. (2011): Systems of social tourism in the European Union: A critical review. Current Issues in Tourism, 14, 417–430. https://doi.org/10.1080/13683500.2011.568052
Eckert, E. – Kovalevska, O. (2021): Sustainability in the European Union: Analyzing the Dis-course of the European Green Deal. Journal of Risk and Financial Management, 14(2), 80. https://doi.org/10.3390/jrfm14020080
Font, X. – Torres-Delgado, A. – Crabolu, G. – Palomo, M. J. – Kantenbacher, J. – Miller, G. (2021): The impact of sustainable tourism indicators on destination competitiveness: the European Tourism Indicator System. Journal of Sustainable Tourism, 31(7), 1608–1630. https://doi.org/10.1080/09669582.2021.1910281
Gyurkó, Á. (2018): Az általános gazdasági versenyképesség és a turisztikai potenciál kapcsolata az Észak-Magyarország régióban. In: Dinya L. – Csernák J. (eds.): XVI. Nemzetközi Tudo-mányos Napok. Líceum Kiadó, Gyöngyös, pp. 777–784.
Gyurkó, Á. – Bujdosó, Z. (2019): Turisztikai versenyképesség és a potenciál kapcsolata az Észak-Magyarország régióban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 4(3), 4–20. https://doi.org/10.15170/TVT.2019.04.03.01
Hassan, A. S. – Meyer, D. F. (2022): Does countries' environmental, social and governance (ESG) risk rating influence international tourism demand? A case of the Visegrád Four. Jour-nal of Tourism Futures, 1–20. https://doi.org/10.1108/JTF-05-2021-0127
Ionescu, G. – Firoiu, D. – Pîrvu, R. – Vilag, R. (2019): The impact of ESG factors on market value of companies from travel and tourism industry. Technological and Economic Development of Economy, 25(5), 820–849. https://doi.org/10.3846/tede.2019.10294
Kraftné Somogyi, Gy. (2000): A turizmus területi irányítása. Comitatus, 2000(1–2), 119–133.
Legendre, T. – Ding, A. – Back, K-J. (2024): A bibliometric analysis of the hospitality and tour-ism environmental, social, and governance (ESG) literature. Journal of Hospitality and Tourism Management, 58, 309–321. https://doi.org/10.1016/j.jhtm.2024.01.003
Lengyel, I. (2010): A globalizációs folyamatok térbelisége, területi verseny és versenyképesség. In: Süli-Zakar I. (eds.): A terület- és településfejlesztés alapjai II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 184–202.
Lőrinc, B. – Káposzta, J. (2024): Az alacsony presztízsű foglalkoztatottak térbeli eloszlásának összefüggései Magyarországon, 2011-2022, Tér és Társadalom, 38(3), 34–56. https://doi.org/10.17649/TET.38.3.3548
Lukovics, M. (2017): Regionális gazdaságfejlesztés: eltérő fejlettségű megyék versenyképesség-ének összehasonlító elemzése. Tér és Társadalom, 18(4), 149–168. https://doi.org/10.17649/TET.18.4.976
Michalkó, G. (2016): Turizmológia – Elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1–266.
Motsa, A. – Rybakova S. – Shelemetieva T. – Zhuvahina I. – Honchar L. (2021): The effect of regional tourism on economic development: Case study: The EU countries. International Re-view, 1–2, 67–75. https://doi.org/10.5937/intrev2102069M
Nagy, D. (2021): Turizmusfejlesztés a Duna-Sió desztinációban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 3(1), 36–47. https://journals.lib.pte.hu/index.php/tvt/article/view/4370
Nakipova, G. – Mazhitova, S. – Gelmanova, Z. – Kudaibergenova, S. – Saparova, B. – Kuato-va, A. (2023): Competitiveness of the regional economy on the example of ESG technolo-gies and their impact on the tourism industry. Montenegrin Journal of Economics, 19(4), 7–18.
Papp, Zs. (2012): A turisztikai desztinációk versenyképessége – hogyan mérjük? Modellek és módszerek áttekintése. In: Bajmócy Z. – Lengyel I. – Málovics Gy. (szerk.): Regionális innová-ciós képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. Szeged: JATEPress Kiadó, pp. 225–238. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/30583
Paramati, S. R. – Alam, Md. S. – Lau, C. K. M. (2018): The effect of tourism investment on tourism development and CO2 emissions: empirical evidence from the EU nations. Journal of Sustainable Tourism, 26(9), 1587–1607. https://doi.org/10.1080/09669582.2018.1489398
Stacchini, A. – Guizzardi, A. – Costa, M. (2022): The Value of sustainable tourism destinations in the eyes of visitors. Highlights of Sustainability, 1(3), 203–223. https://doi.org/10.54175/hsustain1030015
Tarik, D. – Erdinc, A. – Oguzhan, C. – Ozgur, O. – Abhinav, S. – Muhammed, H. Y. (2022): The effect of environmental, social and governance risks. Annals of Tourism Research, 95, 103432. https://doi.org/10.1016/j.annals.2022.103432
Tóth, G. – Dávid, L. (2011): A turizmus szerepe a regionális fejlődésben. In: Dávid L. (eds.): Magyarország turisztikai régiói: „Komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a köz-gazdaságtudományi képzési terület turizmus alap- és mesterszakjaihoz” TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0051. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, pp. 1–13.
Tóth, T. – Káposzta, J. (2021): Successful Management of Settlements to Boost Rural Deve-lopment. European Countryside, 13(4), 819–833. https://doi.org/10.2478/euco-2021-0044
Tömöri, M. – Staniscia, B. (2023): The impact of the COVID-19 pandemic on cross-border shopping tourism: the case of Hungary. Hungarian Geographical Bulletin, 72(2), 147–161. https://doi.org/10.15201/hungeobull.72.2.4
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Bujdosó Zoltán, Gyurkó Ádám, Némediné Kollár Kitti
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
