Fejlesztési lehetőségek vizsgálata Gödöllő városban
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.1.pp.37-49Kulcsszavak:
Gödöllő, térségi szerepkör, stratégiai fejlesztés, agglomerációAbsztrakt
Általános tendenciaként jelentkezett az elmúlt évek alatt, hogy a budapesti agglomerációban elhelyezkedő városok és települések jelentősége a lakóhelyválasztás szempontjából növekedést mutat. Egyre többen költöznek a fővárost körül ölelő agglomerációs településekre (leginkább a fővárosból), amit a COVID-19 járvány helyzet is erőteljesen befolyásolt. Gödöllő napjainkban is népszerű célpont a betelepülők körében. Azonban az agglomerációs települések fejlettsége között jelentős differencia figyelhető meg. Összességében elmondható, hogy Gödöllő a versenyképességi rangsorok alapján fejlett város, Budapest és agglomerációjának keleti kapuja, amely komoly térségi szerepkörrel rendelkezik. Meghatározó mint járásszékhely és népszerű letelepedési hely is a fővárosból kiköltözők számára. Jelentős hatással van a környező kisebb és vidéki jellegű településekre is, sokan naponta ingáznak munkavállalás vagy akár a szabadidő eltöltése céljából egyaránt. Jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon mennyire fejlett Gödöllő a gazdasági és társadalmi mutatók tekintetében, illetve milyen további fejlesztési lehetőségek rejlenek a városban? Kutatásunkban célul tűztük ki, hogy a kiválasztott indikátorok alapján bemutassuk Gödöllő város jelentőségét, felmérjük a fejlettség szintjét és megvizsgáljuk a további fejlesztési lehetőségeit. A kutatás eredményei alapján fogalmaztuk meg a város lehetőségeinek nagyobb mértékű kihasználását, illetve a jövőbeni stratégiai fejlesztési irányvonalakat.
Hivatkozások
Bajnai, L. (2011): Az épített örökség integrált védelme az operatív városfejlesztés eszköztárával. Doktori (Phd) értekezés. Budapest, Scolar Kiadó.
Enyedi, Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Tér és Társadalom, 10(2–3), 244. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.10.2-3.384.
Európai Bizottság (2020): Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák Kézikönyve. Luxemburg, az Európai Unió Kiadóhivatala, p. 9–10.
Farkas, T. (2021): The Role of the Social Capital in Rural Development. Case Study Analysis of Village Research Camps in Romania and Hungary, European Countryside, 13(3), 584–598. (2021) DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2021-0033.
Fekete, D. (2017): Nagyvárosi régiók gazdasági kormányzása – Új megközelítések európai járműipari központok elemzésével. Doktori (Phd) értekezés, p. 43–44.
Gálosi-Kovács, B. – Haffner, T. (2017): A területfejlesztés intézményrendszerének változása Magyarországon. Területfejlesztés és Innováció, 11(1), 22–32.
Gödöllő Város Polgármestere (2022): Előterjesztés a Képviselő-testület 2022. június 16-i ülésére – Javaslat Gödöllő Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2022-2027) elkészült megalapozó vizsgálatának elfogadására. p. 89–90.
ITS Gödöllő Megalapó vizsgálat (2014): Helyzetfeltárás és helyzetelemzés, p. 85.
Káposzta, J. – Tóth, T. (2013): Regionális és vidékfejlesztési ismeretek – Elméleti jegyzet. Debrecen, Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, p. 102–103.
Tóth, T. – Káposzta, J. (2021): Succesful management of settlements to boost rural development. European Countryside, 13(4), 819–833. DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2021-0044.
Rechnitzer, J. (2007): Település és fejlesztés – A közszolgáltatások hatékonyságának növelése a területfejlesztésben. Budapest, KSzK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, p. 15.
Vidák, B. (2017): Gödöllő Településfejlesztése, városmarketing tevékenysége és imázs vizsgálata. Szakdolgozat, p. 11–15.
évi XXI. törvény: A területfejlesztésről és a területrendezésről https://njt.hu/jogszabaly/1996-21-00-00
Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR): 2010–2020. https:www.teir.hu
Az ember mindenekelőtt, a zöld és élhető városokért https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2016/interju/201eaz-ember-mindenekelott201d-a-zold
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Némediné Kollár Kitti, Kovács Petra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
