Investigation of mastitis-related culling in a dairy farm in south Great Hungarian Plain

Authors

  • Violetta Tóth Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.
  • Virág Nagypál Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.
  • László Gulyás Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Tanszék, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2.
  • Edit Mikó Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.1.079

Keywords:

Holstein-Friesian, culling, productive life, mastitis

Abstract

Most dairy farms apply the most up to date and modern feeding, keeping, milking, and animal health technologies in order to achieve cost efficient production. However, besides extremely high milk production, farmers face many other problems. Useful life is generally shortened and early culling of cows is a common problem too. In 2018, the average annual lactation was 2.1 in a Hungarian Holstein-Friesian herd. The most important goal is to keep cattle with high-yielding in production as long as possible. Thus useful life can be increased. There are two types of culling. One is strategically managed culling and the other is forced culling. Based on the data of 5 years from the examined dairy cattle farm, main reasons of culling and lactation with highest culling rate were determined. The number of diseases in different lactations was revealed as well. 30% of the culling was caused due to udder health reasons and 22% due to reproductive disorders. The overall rate of culling was caused by inadequate production, lameness and metabolic diseases was 12%. Other diseases and managerial decisions resulted in a total of 35% culling. The culling rate per lactations was: 23% in lactation 1th, 32% in lactation 2nd, 25% in lactation 3th, 12% in 4th lactation, 8% in 4< lactations. During the first lactation, the causes of culling were: reproductive disorders 7.74%, udder health 4.94% and inadequate production 4.5%.

Author Biography

  • Violetta Tóth, Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.

    corresponding author
    toth.violetta@mgk.u-szeged.hu

References

Ahlman, T., Berglund, B., Rydhmer, L., Strandberg, E. (2011): Culling reasons in organic and conventional dairy herds and genotype by environment interaction for longevity. Journal of Dairy Science, 94. 3. 1568–1575. https://doi.org/10.3168/jds.2010-3483

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2014): Partnertájékoztató Hírlevél. XIV. 12. 18–19.

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2015): Partnertájékoztató Hírlevél. XV. 12. 14–15.

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2016): Partnertájékoztató Hírlevél. XVI. 12. 22–23.

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2017): Partnertájékoztató Hírlevél. XVII. 12. 15, 22. p.

Bascom, S. S., Young, A. J. (1998): A summary of the reasons why farmers cull cows. Journal of Dairy Science, 81. 8. 2299–2305. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(98)75810-2

Berta A., Béri B. (2011): A hasznos élettartam és a küllem kapcsolatának elemzése holstein-fríz teheneknél. Állattenyésztés és Takarmányozás, 60. 47–55.

Bíró O., Ózsvári L. (2006): Állat-egészségügyi gazdaságtan. Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék, Budapest. 160 p.

Chiumia, D., Chagunda, M. G., Macrae, A. I., Roberts, D. J. (2013): Predisposing factors for involuntary culling in Holstein-Friesian dairy cows. Journal of Dairy Research, 80. 1. 45–50. https://doi.org/10.1017/S002202991200060X

Csomán Á. (2013): A tejhasznú tehén anyagcseréje az ellés körüli időszakban. Tej-út, Szarvasmarha-ágazatihírlevél. Vet-Product Kft. 4. 2–5.

Derks, M., Van Werven, T., Hogeveen, H., Kremer, W. D. J. (2014): Associations between farmer participation in veterinary herd health management programs and farm performance. Journal of Dairy Science, 97. 3. 1336–1347. https://doi.org/10.3168/jds.2013-6781

Ducrocq, V. P. (1991): Statistical analysis of Length of Productive Life of Dairy Cows in the Normande. Breed. 42nd E. A. A. P., Berlin, Germany. 8–12. September, 11–12.

Gröhn, Y. T., Eicker, S. W., Ducrocq, V., Hertl, J. A. (1998): Effects og diseases on the culling of Holstein dairy cows in New York State. Journal of Dairy Science, 81. 4. 966–978. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(98)75657-7

Gulyás L. (2002): A nyers tej szomatikus sejtszámát befolyásoló néhány biológiai és környezeti tényező vizsgálata. Doktori (Ph.D.) értekezés. Mosonmagyaróvár, p. 163.

Halasa, T., Huijps, K., Osteras, O., Hogeveen, H. (2007): Economic effects of bovine mastitis and mastitis management: A review. Veterinary Quarterly, 29. 18–31. https://doi.org/10.1080/01652176.2007.9695224

Haraszti J. (1996): A tejtermelés és a tejhigiénia tőgyegészségügyi vonatkozásai. In: Tejgazdasági kézikönyv (Szerk. Merény I. - Lengyel Z.) Gazda Kistermelői Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, pp. 151–179.

Hogeveen, H., Huijps, K., Lam, T. J. G. M. (2011): Economic aspects of mastitis: New developments. New Zealand Veterinary Journal, 59. 16–23. https://doi.org/10.1080/00480169.2011.547165

Kerslake, J. I., Amer, P. R., O'neill, P. L., Wong, S. L., Roche, J. R., Phyn, C. V. C. (2018): Economic costs of recorded reasons for cow mortality and culling in a pasture-based dairy industry. Journal of Dairy Science, 101. 2. 1795–1803. https://doi.org/10.3168/jds.2017-13124

LeBlanc, S. (2010): Monitoring metabolic health of dairy cattle in the transition period. Journal of Reproduction and Development, 56(suppl.). S29–S35. https://doi.org/10.1262/jrd.1056S29

Lojda, L., Staviková, M., Zaková, M. (1980): In: Bassalik-Chabielska, L., Ryniewicz, Z. (ed) (1980): Resistant factors and genetic aspects of mastitis control. Proc. Int. Conf. Jablona-Poland. 261–276.

Magda S. (2003): Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 211 p.

Müller, U., Sauerwein, H. (2010): A comparison of somatic cell count between organic and conventional dairy cow herds in West Germany stressing dry period related changes. Livestock Science. 125. 30–37. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2009.08.003

Ózsvári, L. (2007): Mibe kerül a korai selejtezés? Magyar Mezőgazdaság, 62. 6. 16–17.

Széles, Gy. (1996): A tehéntejtermelés gazdasági értékelése. In: Merényi, I. – Lengyel, Z. (szerk.): Tejgazdasági kézikönyv. GAZDA Kistermelői Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 365–380.

Thomas, C. L., Vinson, W. E., Pearson, R. E (1984): Relationships between linear type scores, objective type measures, and indicators of mastitis. Journal of Dairy Science, 67. 1281–1292. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(84)81435-6

Zavadilová, L., Stipkova, M. (2012): Genetic correlations between longevity and conformation traits in the Czech Holstein population. Czech Journal of Animal Science, 57. 125–136. https://doi.org/10.17221/5566-CJAS

Downloads

Published

2020-05-29

Issue

Vol. 16 No. 1 (2020): AWETH

Section

Cikk szövege

License

Copyright (c) 2020 Tóth Violetta, Nagypál Virág, Gulyás László, Mikó Edit

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

How to Cite

Investigation of mastitis-related culling in a dairy farm in south Great Hungarian Plain. (2020). Animal Welfare, Ethology and Housing Systems (AWETH), 16(1), 79-86. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.1.079

Similar Articles

1-10 of 34

You may also start an advanced similarity search for this article.