A bivaly tenyésztése Magyarországon

Szerzők

  • Barna Brigitta Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 7400. Kaposvár, Guba Sándor utca 40.
  • Holló Gabriella Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 7400. Kaposvár, Guba Sándor utca 40.

Kulcsszavak:

bivalytenyésztés, bivalytej, bivalyhús

Absztrakt

A Szerzők tanulmányukban a magyarországi bivalytenyésztés technológiáját, az állományok tartási, takarmányozási körülményeit, hasznosítási irányuktól függően tej-, illetve hústermelőképességét elemezték. A tenyészetekben, az állatok az év legnagyobb részében a legelőn vannak, többségük télen is épület nélkül, a szabadban. A bivaly jól alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez (forró, száraz nyár), és kifejezetten alkalmas a vizes lápos területek hasznosítására. Téli időszakban kiegészítő takarmányt (lucernaszéna, főszéna, zabpelyva) szükséges biztosítani az állatok számára. A bivaly hosszú hasznos élettartama 10–15 év, a selejtezés okai szaporodásbiológiai és mozgásszervi problémákra vezethetők vissza. A bivalyok viselkedését és vérmérsékletét (temperamentum) az élőhely és a tartási körülmények is befolyásolják. Vizes, lápos élőhelyeken a dagonyázás, a bivalyra jellemző viselkedési forma. A fejt állomány vérmérséklete nyugodtabbnak tűnt, mint a nem fejt állományoké. A bivalytehenek fejési sebessége és a kifejt tej mennyisége is kisebb, mint a szarvasmarháé. A gépi fejés alatt nyugodt temperamentum jellemzi a bivalyt, de a tejleadást a borjak jelenléte pozitívan befolyásolja. A bivalytej szárazanyag-tartalma nagyobb a tehéntej szárazanyag-tartalmánál, ez főleg a nagyobb zsírtartalomnak köszönhető. A bivalytej kazeintartalma a koncentrált tejet termelő szarvasmarha fajtákéhoz hasonló. A bivaly üszők átlagos vágási kihozatala a szarvasmarháéhoz hasonlítva kisebb, a vastagabb bőr és a zsigeri szervek nagyobb súlya miatt. A színhús százalék a tejelő szarvasmarhák színhús arányával egyezik meg. A szarvasmarhához viszonyítva nagyobb csont arány (21%) jellemzi a bivalyt. A faggyútartalom 10%, míg az ín aránya kisebb, mint 1%. A hosszú hátizom átlagos intramuszkuláris zsírtartalma 2,8%.

Információk a szerzőről

  • Holló Gabriella, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 7400. Kaposvár, Guba Sándor utca 40.

    levelezőszerző
    hollo.gabriella@sic.hu

Hivatkozások

Bartocci S., Tripaldi, C., Terramoccia, S. (2002): Characteristics of foodstuff and diets, and quanti-qualitative milk parameters of Mediterranean buffaloes bred in Italy using the intensive system, An estimate of the nutritional requirements of buffalo herds lactating or dry. Livest Prod. Sci., 77(1) 45–58. https://doi.org/10.1016/S0301-6226(02)00022-2

Baruah, K. K., Ranjan, S. K., Pathak, N. N. (1990): Effect of dietary protein and energy levels on the carcass characteristics of male buffalo calves. Buffalo Journal, 6(1) 11–16.

Bontovics, Cs. (2007): Házi bivaly a Körös-Maros Nemzeti Parkban. Magyar Állattenyésztők Lapja 35(6) 10.

Boselli, C., Mazzi, M., Borghese A., Terzano, G.M, Giangolini G., Filippetti, F, Amatiste, S., Rosati, R. (2010): Milk flow curve and teat anatomy in Mediterranean Italian buffalo cows. Rev. Vet., 21(Suppl. 1) 576–581.

Böröcz, A. (2006): A házi bivaly, Magyar Állattenyésztők Lapja, 34(3) 12.

Cavallina, R., Roncoroni, C., Campagna, C. M., Minero, M., Canali, E. (2008): Buffalo behavioural response to machine milking in early lactation. Ital. J. Anim. Sci., 7(3) 287–295. https://doi.org/10.4081/ijas.2008.287

Csapó, J., Csapó-Kiss, Zs. (2002): Tej-és tejtermékek a táplálkozásban. Mezőgazda Kiadó, Budapest

De Roest, K. (2011): Competition between production systems facing an increase of world demand for dairy and meat. 62nd Annual Meeting of the European Association for Animal Production (EAAP). Stavanger, Norway, August 28–Sept. 3. Plenary lecture.

De Rosa, A. B., Napolitano, F., Bilancione, A., Grasso, F. (2007): Effect of housing system on behavioural activity of lactating buffaloes. Ital. J. Anim. Sci., 6(Suppl. 1), 506–508. https://doi.org/10.4081/ijas.2007.1s.506

Di Luccia, A., Satriani, A., Barone, C. M. A., Colatruglio, P., Gigli, S., Occidente, M., Trivellone, E., Zullo, A., Matassino, D. (2003): Effect of dietary energy content on the intramuscular fat depots and triglyceride composition of river buffalo meat. Meat Science, 65(4) 1379–1389. https://doi.org/10.1016/S0309-1740(03)00060-3

Filep, K. (2004): A bivalyról, Erdélyi gazda, 12. 28–29.

Francisco, C., de Mendes Jorge, A. L., Bortoleto Athayde, N., Roça Andrighetto, C., de Oliveira Ramos R., de Amorim A. (2007): Chemical composition and tenderness of longissimus dorsi muscle from non-castreted Murrah Buffaloes slaughtered at different weights. Ital.J. Anim. Sci. 6(S2), 1163–1166. https://doi.org/10.4081/ijas.2007.s2.1163

Gangwar, P. C. (1982): The effect of seasons on behaviour during milking in buffaloes (Bos bubalis). Int. J. Biometeor., 26. 147–151. https://doi.org/10.1007/BF02184626

Gigli, S., Ferrar, L., Napolitano, F., Di Luccia, A., Manniti, F., Martoccia, L., Zehender, G., Mormile, M. (1993): Caratteristiche qualitative della carcassa e della carne de vitelloni podolici, bufalini, frisoni e romagnoli alimentati con due diversi livelli nutritivi. Agric. Ric., 144. 29–50.

Holló, G., Nuernberg, K., Repa, I., Holló, I., Seregi, J., Ender, K. (2004): Der Einfluss der Fütterung auf die Mast-und Schlachtleistung bei Jungbullen der Rassen Ungarisches Grauvieh und Holstein-Friesian. Arch. Tierz., 47(4) 313–323. https://doi.org/10.5194/aab-47-313-2004

Holló G., Nuernberg, K., Repa I., Holló I., Seregi J., Pohn G., Ender K. (2005): Der Einfluss der Fütterung auf die Zusammensetzung des intramuskulären Fettes des Musculus Longissimus und verschiedener Fettdepots von Jungbullen der Rassen Ungarisches Grauvieh und Holstein Friesian 1. Mitteilung: Fettsäurezusammensetzung, Arch. Tierz., 48(6) 537–546. https://doi.org/10.5194/aab-48-537-2005

Internet 1 http://kisbalaton.hu/elohelyek.html#5 2012.01.05.

Kandeepan, G., Biswas, S., Rajkumar, R. S. (2009): Buffalo as a potential food animal. Int. J. Livest. Prod. 1(1) 1–5.

Khan, B. B., Iqbal, A. (2009): The water buffalo: An underutilized source of milk and meat: A review. Pakistan J. Zool. Suppl. Ser., 9. 517–521.

Odyuo, L. T., Jana, D. N., Das, N. (1995): Maintenance behaviour of Murrah buffalo under an inrtensive management system. Applied Animal Behaviour Science, 45(3–4) 293–299. https://doi.org/10.1016/0168-1591(95)00573-B

Manafiazar, G., Mohsenourazary, A., Afsharihamidi, B., Mahmoodi, B. (2007): Comparison carcass traits of Azeri buffalo, native and crossbred (native Holstein) male calves in west Azerbaijan–Iran. Ital. J. Anim. Sci., 6(S2) 1167–1170. https://doi.org/10.4081/ijas.2007.s2.1167

Megyer, Cs. (2000): Összefogtak a bivalytenyésztők, Magyar Állattenyésztők Lapja, 28(1) 8.

Mészáros, K. (2008): A bivalytartás üzleti lehetőségei hazánkban. Gazdálkodás, 52(4) 393–396.

Neath, K. E., Barrio, A. N. Del, Lapitan, R. M., Herrera, J. R. V., Cruz, L. C., Fujihara, T., Muroya, S., Chikuni, K., Hirabayashi, M., Kanai Y. (2007): Difference in tenderness and pH decline between water buffalo meat and beef during postmortem aging. Meat Sci., 75(3) 499–505. https://doi.org/10.1016/j.meatsci.2006.08.016

Oppermann T. (2009): szóbeli közlés.

Rosati, A., Van Vleck, L. D. (2002): Estimation of genetic parameters for milk, fat, protein and mozzarella cheese production for the Italian river buffalo Bubalus bubalis populatin. Livest Prod. Sci., 74(2) 185–190. https://doi.org/10.1016/S0301-6226(01)00293-7

Rózsa P. (2010): szóbeli közlés.

Solti, G., Karsa, D. (2003): A bivaly, Erdély szürkemarhája, Az Európai Unió Agrárgazdasága 12. 35–39.

Spanghero, M., Gracco, L., Valusso, R., Piasentier, E. (2004): In vivo performance, slaughtering traits and meat quality of bovine (Italian Simmental) and buffalo (Italian Mediterranean) bulls. Lives. Prod. Sci. 91(1–2) 129–141. https://doi.org/10.1016/j.livprodsci.2004.07.013

Tőzsér, J., Bedő, S. (szerk.) (2003): Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003

Valin, C., Pinkas, A., Dragnev, H., Boikovski, S., Polikronov, D. (1984): Comparative study of buffalo meat and beef. Meat Sci., 10(1) 69–84. https://doi.org/10.1016/0309-1740(84)90032-9

Zándoki, R., Csapó, J. Tőzsér, J. (2004): Húshasznú anyatehenek tejtermelő képessége 2. Tejhozam, kolosztrum összetétele. Acta Agraria Kaposváriensis, 8(2) 1–10.

Zicarelli, L. (2005): Buffalo milk: Its properties, diary yield and mozzarella production. Veterinary Research Communications, 28(Suppl. 1) 127–135. https://doi.org/10.1023/B:VERC.0000045390.81982.4d

Letöltések

Megjelent

2012-06-25

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Barna, B., & Holló, G. (2012). A bivaly tenyésztése Magyarországon. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 8(1), 19-35. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6749