A magyar hidegvérű csikók növekedésének vizsgálata
Kulcsszavak:
magyar hidegvérű, születési súly, súlygyarapodás, növekedési erély, testméretAbsztrakt
A magyar hidegvérű csikók születéstől választásig 1450-1560 g napi súlygyarapodásra képesek. A magyar hidegvérű és a sodrott apai féltestvér csikóknál a születéskori testsúly különbség 13,88 kg (34,52%). A különbség a 180 napos kori testsúly esetében 80,46 kg (33,08%) és a súlygyarapodásban 370 g/nap (32,80%) amely szignifikáns (P < 0,1%).
A kancák testsúlya és a csikók születési súlya között r = 0,29, a kancák testsúlya és a csikók 180 napos testsúlya között r = 0,40 és ugyancsak a kancák testsúlya és a csikók súlygyarapodása között r = 0,43 korreláció van. A csikók születési és a 180 napos kori testsúlya közötti korreláció
r = 0,89, a születési súly és a súlygyarapodás közötti pedig r = 0,79 az összefüggés. A hidegvérű csikók 180 napos kori testsúlya átlagosan anyjuk testsúlyának 51,03%-a.
A vizsgálatok alapján a magyar hidegvérű csikók leválasztásának, illetve értékesítésének optimális időpontja 320–330 kg élősúly mellett 6 hónapos korban van.
Hivatkozások
Becze, J., Lukáts, K., Zilahy, A. (1957): A hidegvérű ló tenyésztése
Becze, J. (1981): A nőivarú állatok szaporodásbiológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Becze, J. (1987): Kérdések és válaszok a szaporodásbiológia gyakorlatából. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Bodó, I., Hecker, W. (1992): Lótenyésztők kézikönyve. Mezőgazda kiadó. Budapest.
Dér, F., Makray, S., Stefler, J., Gombos, S., Vanyur, G. (1995): Gyephasznosítás hagyományos és újabb lehetősége. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 15–18.p.
Dér, F. (1995): A legeltetéses állattartás lehetőségei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 119–121.p.
Gulyás, L. (1996): Magyar hidegvérű csikók növekedésének vizsgálata születéstől választásig. Állattenyésztés és takarmányozás, 4(6) 481–493. p.
Gulyás, L. (1997): alternatív hasznosítási lehetőségek a lótenyésztés területén. Szaktanácsadási füzetek. ÁTK. Herceghalom. 41–53. p.
Gulyás, L., Kovácsné, Gaál K., Gulyás, T. (1998): A magyar hidegvérű ló tartásának ökonómiai vizsgálata. XXVII. Óvári Tudományos Napok I. 674–679. p.
Gulyás, L., Kovácsné, Gaál K. (1998): A magyar hidegvérű ló természetszerű tartása. VI. Nemzetközi Agroökonómiai Tudományos Napok. Gyöngyös.
Makray, S. (1998): a hidegvérű ló tartásának újabb lehetőségei. Nemzetközi Lótenyésztési tanácskozás, Debrecen.
Makray, S., Dér, F., Hancz, Cs., Stefler, J. (1995): Gyepen nevelt hidegvérű csikók hústermelésének mennyiségi és minőségi jellemzői. Természetes állattartás 5. debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 5–7. p.
Makros, L. (1992): A magyar hidegvérő ló hasznosítása. Kistermelők Lapja. Budapest. 1. p.
Makros, L., Pásztory, Cs. (1993): Magyar lótenyésztés’ 93. Magyar Lovas Szövetség kiadványa.
Budapest. 32–33. p.
Mihók, S. (1995): A lólegelők követelményei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 101–104. p.
Ócsag, I. (1971): A csikónevelés haszna. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Pataki, B. (1990): ÁKI közlemények. Lótenyésztési Kutató Csoport.
Pataki, B. (1994): A vágónevelés lehetőségei. Kistermelők Lapja. Budapest. 5. 6–7. p.
Stefler, J. (1991): Jó piaca van a vágólónak. Kistermelők Lapja. Budapest. 8. 10–1. p.
Stefler, J., Makray, S., Dér, F. (1993): Természetes állattartás 3. Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. 163–167. p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Gulyás László, Varga Petra, Kiss Csilla
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
