Tőgymorfológiai vizsgálatok egy hazai jersey tenyészetben
Kulcsszavak:
jersey, tőgymorfológia, tőgybimbó távolság, tőgybimbó hosszúság, szomatikus sejtszámAbsztrakt
A Szerzők egy hazai, első laktációs jersey tenyészetben (n = 268) végeztek tőgymorfológiai vizsgálatokat. Vizsgálataik célja, a tőgy morfológiai tulajdonságainak felvételezéseit követően, összefüggések keresése a tőgy különböző paraméterei, úgymint a tőgymélység (TM), a két elülső (E.-E.), a két hátulsó (H.-H.), az elülső-hátulsó (E.-H.) tőgybimbók közötti távolság, a tőgybimbók hosszúsága (HOSSZ) és átmérője (ÁTM), valamint a tej szomatikus sejtszáma (Scc) között. Kiszámították a tőgybimbók által határolt tőgyterületet (cm²) és a tőgybimbók térfogatát (cm³), a szerzők által kialakított képlet segítségével. A vizsgált állomány tőgymélység esetén 37,2–39,0 cm, két elülső bimbó távolságnál 15,24–16,70 cm, hátulsó bimbóknál ezen méret 8,16–10,43 cm, elülső és hátulsó bimbók között 12,60–14,17 cm, bimbó hosszában 5,03–5,43 cm és bimbó átmérőnél
18,12–18,8 mm értékeket mutatott. Az átlagos Scc 238 ezer/ml volt. Statisztikailag igazolt (P < 0,05) negatív összefüggést tapasztaltak állomány szinten és bika ivadékcsoportok esetén is, a szomatikus sejtszám és a tőgymélység (r = -0,12), - a két elülső tőgybimbó távolság (r = -0,22), - két hátulsó tőgybimbó távolság (r = -0,26), az elülső és hátulsó tőgybimbó távolság (r = -0,25), és a tőgybimbó átmérője (r = -0,21) között. A vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a szomatikus sejtszám alakulására sok más befolyásoló tényező (takarmányozás, fejési- és tartástechnológia, menedzsment) mellett a tőgymorfológia is meghatározó lehet.
Hivatkozások
Báder E., Kiss I., Horváth S. (1988): Tőgybimbók elhelyeződésének összehasonlító vizsgálata különböző keresztezési konstrukciókba tartozó teheneknél. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, XXX. 1. 27–36.
Báder E., Kiss I., Horváth S. (1988): Tőgybimbó méretek- tőgybimbó hossza- összehasonlító vizsgálata különböző keresztezési konstrukciókba tartozó teheneknél. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, XXX. 1. 5–15.
Berke P. (1958): A tőgy működésének értékelésére szolgáló módszer kidolgozása. Állattenyésztés. Budapest, 101–112.
Béri B. (2002): Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesülete, Tenyésztési Program. Debrecen, 2–3.
Bianconi, G., Negretti, P. (1999): Relations between morphological parameters of sporting horse surveyed by maen of computer image analysis. Proc. A.S.P. A. XII. Congr., Piecenza, Italy, 791–793.
Dohy J. (1985): A tőgygyulladás elleni védekezés genetikai lehetőségei. Tudomány és Mezőgazdaság, 4. 24–27.
Dohy J. (1999): A tőgyegészségügy genetikai kérdései. A minőség időszerű kérdései a tejgazdaságban. III. Tejtermelési tanácskozás. Keszthely.
Gere T., Pettner K., Tóth S., Amin A. (1999): A szomatikus sejtszám összefüggései különböző tejtermelési mutatókkal. Állattenyésztés és Takarmányozás, 5. 525–540.
Gulyás L. (2002): A nyerstej szomatikus sejtszámát befolyásoló néhány biológiai és környezeti tényező vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés, Mosonmagyaróvár.
Hámori D. (1971): A gépi fejhetőség tenyésztési és tőgyegészségügyi összefüggései. Állattenyésztés, 20(2) 127–138.
Húth B. (2004): A gépi fejhetőség javítására irányuló szelekció lehetőségei a magyartarka fajtában. Doktori (PhD) értekezés, Kaposvár, 11–86.
Illés A. (1968): A gépi fejés elterjesztése érdekében szükséges fejéstechnikai vizsgálatok. ÁKI Közleményei, Budapest, 33–39.
Iváncsics J. (1991): A tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésben. MTA doktori értekezés. Mosonmagyaróvár.
Iváncsics J., Kovácsné Gaál K. (1998): Tanulmányi segédlet az általános állattenyésztéstanhoz. PATE, Mosonmagyaróvár.
Katona F. (1991): A gépi fejés technológiája a fejés tőgyegészségügyi aspektusai. Előadás a ATE Szakmérnöki kurzusán.
Lojda, L., Staviková, M., Zaková, M. (1980): In: Bassalik-Chabielska, L., Ryniewicz, Z. (ed) (1980): Resistant factors and genetic aspects of mastitis control. Proc. Int. Conf. Jablona-Poland. 261–276.
McDaniel, B.T. (1984): Progeny testing of diesease resistance and stayability. In: Progeny tseting methods in dairy cattle. Bulletin of IDF/EAAP Symp. Prauge, 173–176.
Monardes, H.G., Ceu, R.I., Hayes, J.F. (1990): Relationship of calving ease with type traits. J. Dairy Sci., 73(12) 3586–3590. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(90)79060-1
Orbán M., Gulyás L. (2008): Különböző szarvasmarhafajáták tőgymorfológiai vizsgálata. Előadás. L. Georgikon Napok, Keszthely (szeptember 25–26.).
Ryniewicz, Z. (1980): In: Bassalik-Chabielska, L.- Ryniewicz, Z. (ed) (1980): Resistant factors and genetic aspects of mastitis control. Proc. Int. Conf. Jablona-Poland, 285–303.
Sipos M., Szentléleki A., Zándoki R., Mag L., Tőzsér J. (2006): Holstein-fríz tehenek tőgybimbó alakulásának értékelése digitális videokép-analízissel egy tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55(1) 1–11.
Süpek Z., Bedő S., Szőcs E. (1993): A tőgygyulladás néhány összefüggésének vizsgálata nagyüzemi tehénállományban. Állattenyésztés és takarmányozás, 42(5) 393–406.
Szajkó L., Kósa L. (1971): A tej mennyiségének változása szubklinikai tőgygyulladás hatására. Állattenyésztés, 20(1) 31–39.
Thomas, C.L., Vinson, W.E., Pearson, R.E (1984): Relationships between Linear Type Scores, Objective Type Measures, and Indicators of Mastitis. J. Dairy Sci., 67(6) 1281–1292. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(84)81435-6
Tőzsér J., Sutta J., Bedő S. (2000): Videókép-analízis alkalmazása a szarvasmarhák testméretének értékelésében. Állattenyésztés és Takarmányozás, 49(5) 385–392.
Unger A. (1993): Tejtermelési és tejhigiéniai ismeretek. Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet kiadványa. Mosonmagyaróvár.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2009 Orbán Martina, Németh Szabina, Tóth Tamás, Gulyás László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
