A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936) gyep- fajösszetételre gyakorolt hatásainak vizsgálata mikrocönológiai módszerekkel
Kulcsszavak:
mikrocönológia, avar, fajok közötti asszociáltság, klímaváltozásAbsztrakt
Munkánk során a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) hatását vizsgáltuk egy tipikus pannon gyep takarmányértékére és biodiverzitására mikrocönológiai módszerekkel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált C4-es pázsitfőfaj tömeges jelenléte jelentősen csökkenti a gyep fajszámát. A mezoklímára jellemző C3-as fajok száma csökken a fenyérfű dominanciával jellemezhető állományokban, ezzel a fajkombinációk száma is csökken és ezáltal sérül az állomány stabilitása is. A fajkombinációk számának alakulása különböző térléptékekben is megerősíti a fenyérfű diverzitáscsökkentő hatását. A kontroll állományban a nagyobb fajszámból és a fenyérfű ritka jelenlétéből eredő jobb kombinálódó képesség eredményeként a növényfajok kis térléptékek mellett is jól együtt tudnak élni. A fenyérfüves állományban a fajkombinációk maximális száma a kontroll terület értékeinek csupán kb. 1/10-e volt. A fenyérfű erősen korlátozta a fajok szabad kombinálódását, ezáltal sérülékenyebbé, egyszerűbbé téve a vegetáció belső szerkezetét. A fenyérfű mellett az avar jelenléte is befolyásoló tényező. Ha a fenyérfű, kis tövek formájában van jelen, akkor sok fajjal tud kombinálódni akár kis térléptékben is. Az avarborítás növekedése, ami a fenyérfű borítással egyenes arányban nő, a fajszám és a diverzitás csökkenését okozza.
Hivatkozások
Bartha, S. (2000): In vivo társuláselmélet. In: Virágh, K., Kun, A. (szerk.): Vegetáció és dinamizmus. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 101–141.
Bartha, S. (2007a): Composition, differentiation and dynamics of the grasslands in the forest steppe biome. In: Illyés, E., Bölöni, J. (szerk.): Slope steppes, loess steppes and forest steppe meadows in Hungary MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 194–211.
Bartha, S. (2007b): A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 92–113.
Bartha, S., Kertész, M. (1998): The importance of neutral-models in detecting interspecific spatial associations from ’trainsect’ data. Tiscia, 31. 85–98.
Bartha, S., Czárán, T., Podani, J. (1998): Exploring plant community dynamics in abstract coenostate spaces. Abstracta Botanica, 22. 49–66.
Bartha, S., Campatela, G., Canullo, R., Bódis, J., Mucina, L. (2004): On the importance of fine-scale spatial complexit in vegetation restoration. International Journal of Ecology and Environmental Science, 30. 101–116.
Bodó, I. (2005): Legeltetés a táj- és környezetvédelemben. In: Jávor A. (szerk.): Gyep-Állat-Vidék-Kutatás-Tudomány. DE ATC, Debrecen. pp. 106–112.
Borhidi, A. (1995): Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the highre plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica, 39(1–2) 97–181.
Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Campetella, G., Canullo, R., Bartha, S. (2004): Coenostate descriptors and spatial dependence in vegetation - derived variables in monitoring forest dynamics and assembly rules. Community Ecology, 5(1) 105–114. https://doi.org/10.1556/ComEc.5.2004.1.10
Conert, H. J. (1998): Poaceae. In: Hegi G. (szerk.): Illustrierte Flora von Mitteleuropa 3. kiadás 3/1. kötet, Verlag Paul Parey, Berlin és Hamburg.
Gabbard, B. L., Fowler, N. L. (2007): Wide ecological aplitude of diversity-reducing invasive grass. Biological Invasions, 9(2) 149–160. https://doi.org/10.1007/s10530-006-9012-x
Gill, R. A., Éserson, L. J., Polley, H. W., Johnson, H. B., Jackson, R. B. (2006): Potential nitrogen constraints on soil carbon sequestration under low and elevated atmospheric CO2. Ecology 87(1) 41–52. https://doi.org/10.1890/04-1696
Grimaud, P., Sauzier, J., Bheekhee, R., Thomas, P. (2006): Nutritive value of tropical pastures in Mauritius. Tropical Animal Health and Production 38(2) 159–167. https://doi.org/10.1007/s11250-006-4242-6
Horváth, A. (2002): A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése. Synbiologica Hungarica 5, Scientia Kiadó, Budapest.
Illyés, E., Molnár, Zs., Csathó, A. I. (2007): Fenyérfüves, fajszegény löszgyepek. In: Illyés, E. és Bölöni, J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. MTA ÖBKI, Budapest. pp. 58.
Janovszky, J. (1998): A gyepgazdálkodás helyzete, fejlesztésének lehetőségei. Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő KHT különkiadványa, Szarvas.
Juhász-Nagy, P. (1980): A cönológia koegzisztenciális szerkezeteinek modellezése. Akadémiai doktori értekezés, Budapest.
Juhász-Nagy, P. (1993): Notes on compositional divesity. Hydrobiologia, 249. 173–182. https://doi.org/10.1007/BF00008852
Juhász-Nagy, P., Podani, J. (1983). Information theory methods for the study of spatial processes and succession. Vegetatio, 51(3) 129–140. https://doi.org/10.1007/BF00129432
Kalapos, T. (1991): C3 and C4 grasses of Hungary: environmental requirements, phenology and role in the vegetation. Abstr. Bot., 15(2) 83–88.
Kalapos, T., Mojzes, A. (2008): Milyen jövő vár a C4-es pázsitfüvekre mérsékeltövi gyepekben napjaink környezeti változásai közepette? In: Kröel-Dulay, Gy., Kalapos, T., Mojzes, A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 113–126.
Kelemen, J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetbúvár Alapítvány Kiadó. Budapest.
Koukoura, Z. (1998): Decomposition and nutrient release from C3 and C4 plant litters in a natural grassland. Acta Oecologica-International Journal of Ecology, 19(2) 115–123. https://doi.org/10.1016/S1146-609X(98)80015-5
Kun, A., Ruprecht, E., Bartha, S., Szabó, A., Virágh, K. (2007): Az Erélyi Mezőség kincse: a gyepvegetáció egyedülálló gazdagsága. Kitaibelia, 12(1) 93–101.
Láng, I. (1996): A gyep és a környezet kapcsolata. Gyepgazdálkodási Szakülés a MTA-n, Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 13. DATE, Debrecen. pp. 25–26.
Láng, I. (1997): A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. Vinczeffy I., Nagy G. (szerk): Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 14. DATE, Debrecen. pp. 133–135.
Lapis, M., Felföldi, J., Koch, K. (2003): Gyepterületek különböző állatfajokkal történő hasznosításának gazdaságossága. Gyepgazdálkodási Közlemények 1(1–2) 55–60. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10510
Margóczi, K. (2003): A bugaci puszta legeltetett és nem legeltetett részének összehasonlítása a vegetáció természetessége szempontjából. In: Jávor, A. (szerk.): Legeltetéses állattartást! Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 11. DE ATC, Debrecen. pp. 145–150.
Póti, P., Pajor, F., Láczó, E. (2007): Különböző legeltetési módok hatása a gyepnövényzetre és az anyajuhok kondíciójára. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára – Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 193–196.
Schmidt, C. D., Karen, C. R. Hickman, C., Channell, R., Harmoney, K., Stark, W. (2008): Competitive abilities of native grasses and non-native (Bothriochloa spp.) grasses. Plant Ecology, 197. 69–80. https://doi.org/10.1007/s11258-007-9361-2
Soó, R. (1945): Növényföldrajz. Magyar Természettudományi Társulat. pp. 205.
Soó, R. (1973): A magyar flóra és vegetáció rendszertani–növényföldrajzi kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 5 p. 445.
Stefler, J., Vinczeffy, I. (2001): Környezet- és természetvédelmi igényeket is szolgáló extenzív állattartási rendszerek létrehozása. In: Kovács, F., Kovács, J., Banczerowsky, J.-né. (szerk.): Lehetőségek az agrártermelés környezetbarát fejlesztésében. MTA Agrártudományok Osztálya, Budapest. pp. 64–87.
Szabó, I., Kercsmár, V. Hársvölgyiné Szőnyi, É. (2008): Löszpusztarét összehasonlító értékelése fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) dominanciával a Jaba-völgyben. Gyepgazdálkodási Közlemények 6(1–2) 55–61. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10335
Tóthmérész, B., Erdei, Zs. (1992): The effect of dominancein information theory characteristics of plant communities. Abstracta Botanica, 16(1) 43–47.
Várallyay, Gy. (1996): Talajaink és a gyepgazdálkodás. In: Vinczeffy, I. (szerk): Gyepgazdálkodási szakülés a Magyar Tudományos Akadémián. DATE, Debrecen. pp. 39–45.
Várallyay, Gy. (2007): A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában. Gyepgazdálkodási Közlemények, 5(1–2) 3–15. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10354
Virágh, K. (2002): Vegetációdinamikai kutatások. In: Fekete, G., Kiss Keve, T., Kovács-Láng, E., Kun, A., Nosek, J., Révész, A. (szerk.), Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952-2002). MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 65–91.
Virágh, K., Horváth, A., Bartha, S., Somodi, I. (2006): Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Molnár, E. (szerk): Kutatás, oktatás, értékteremtés. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 89–110.
Wittmer, M. H. O. M., Auerswald, K., Bai, Y. F., Schaufele, R., Schnyder, H. (2010): Changes in the abundance of C3/C4 species of Inner Mongolia grassland: evidence from isotopic composition of soil and vegetation. Global Change Biology, 16(2) 605–616. https://doi.org/10.1111/j.1365-2486.2009.02033.x
Yuan Z.Y., Liu W. X., Niu S. L., Wan S.Q. (2007): Plant nitrogen dynamics and nitrogen-use strategies under altered nitrogen seasonality and competition. Annals of Botany, 100(4) 821–830. https://doi.org/10.1093/aob/mcm178
Zólyomi, B., Fekete, G. (1994): The Pannonian loess steppe: Differentiation in space and time. Abstracta Botanica, 18(1) 29–41.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2012 Szentes Szilárd, Sutyinszki Zsuzsanna, Szabó Gábor, Zimmermann Zita, Járdi Ildikó, Házi Judit, Bartha Sándor, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
