Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli-középhegység néhány természetes gyepében
Kulcsszavak:
Dunántúli-középhegység, természetközeli gyepek, legeltetés, takarmányérték, természetvédelemAbsztrakt
A jelen munkában a Dunántúli-középhegység (Tihanyi-félsziget, Bakony, Keszthelyi-hegység) eltérő gazdálkodású gyepeiben folytattunk összehasonlító cönológiai vizsgálatokat. Értékeltük a gyepek fajösszetételében és borítási értékeiben végbement változásokat, az esetleges regeneráció vagy degradáció mértékét, illetve azt, hogy ezek a takarmányozási érték szempontjából hogyan változnak. Felmértük, milyen mértékben jelentek meg vagy tűntek el a fontos pázsitfüvek és pillangósvirágúak, hogyan változott a túllegeltetést elviselő fajok aránya, milyen a legeltetett, illetve a nem legeltetett területek gyomösszetétele. Az eredmények alapján a vizsgált gyepekre általában jellemző a kedvezőtlen fajösszetétel, melynek kialakulása visszavezethető a rossz gazdálkodási stratégiára, a technológiai fegyelem hiányára. Az asszociációk fajainak természetvédelmi értékkategóriák szerinti megoszlása társulásonként változó. A vizsgált gyepek közül gyepgazdálkodási szempontból értékesebbé vált a Belső tó melletti zárt gyep, ahol megváltozott a művelési mód –kaszálóból szürke marha legelőt alakítottak ki–, és a sólyi volt (túl)legeltetett gyepek, valamint a vad-parlagi legelő, ahol felhagytak a legeltetéssel. A legjobb takarmányértékű fajok borítottsága itt is csökkent ugyan, de a gyepek összborítottságának jelentős mértékű növekedése miatt azok takarmányértéke nőtt. A felhagyott gyepekben a kezdeti fajszámnövekedés után viszont megindult a cserjésedés, amely idővel fel fog gyorsulni. Ez indokolja e területek további legeltetésének fenntartását megfelelő terhelés mellett.
Javasoljuk, hogy az eddig legeltetett területeken lehetőleg láb alóli legeltetést végezzenek a gyep állapotának és hozamának megfelelő (szakember által meghatározott) terhelése mellett.
Ahol a fajösszetétel engedi, megfelelő szabályozás mellett a termesztéstechnológia magában foglalhatja a gyomirtó kaszálásokat (pl. fészkelőhelyek megóvása). A fentiek betartásával a gyepeknek, mind gazdasági, mind természetvédelmi értéke növelhető, illetve fenntartható.
Hivatkozások
Almádi L. (1993): Adatok a Keszthelyi-hegység Stipa fajainak ismeretéhez. Bot. Közlem. 80. 47–52.
Almádi L. (1997): A Keszthelyi- hegység flórakutatásának története II. Bot. Közlem. 84. 141–145.
Ángyán J. (2000): Válaszúton a mezőgazdaság. In: Gadó Gy. (szerk.): A természet romlása a romlás természete. Föld Napja Alapítvány.
Ángyán J. – Tardy J. – Vajnáné Madarassy A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest pp. 26–48.
Barcsák Z. – Baskay T.B. – Prieger, K. (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Barcsák Z. – Kertész I. (1986): Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Borbás V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. Budapest.
Braun-Blanquet, J. (1951): Pflanzensoziologie II. Wien. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-4078-9
Dér F. – Marton I. (2001): A gyephasználat kérdései. In: Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. 269–274.
Fekete G. (1964): A Bakony növénytakarója. A Bakony cönológiai- növényföldrajzi képe. A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei 1. Veszprém
Fekete G. – Zólyomi B. (1966): Über die Vegetationszonen und pflanzengeographische Charakteristik des Bakony–Gebirges. Ann. Mus. Hung. 58. 197–205.
Kárpáti I. – Kárpáti V. (1965): Adatok a Tihanyi-félsziget sztyeppvegetációja ökológiai viszonyaihoz. I. A mintavételi helyek és az analizált növényi cönózisok leírása. – A Tihanyi Biol. Kut. Évkönyve 32. 247–265
Klapp, E. – Boeker, P. – König, F. – Stählin, A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2. 38–40.
Kota M. – Zsuposné Oláh A. – Vinczeffy I. (1993): A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen pp. 159–169.
Láng I. (1997): A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. In: Legeltetéses állattartás, Debrecen. pp. 133–137.
Penksza K. – Barczi A. – Néráth M. – Gyimóti G. – Centeri Cs. (1994): Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. – Proceedings of International Conference, Antropization and Environment of ruderal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, pp. 99–105.
Penksza K. – Káder F. – Süle Sz. (2002): Kiegészítések a Festuca-fajok és az Artemisia alba gyeptársulásokban betöltött szerepének ismeretéhez. – Kanitzia, 9. 211–226.
Penksza K. – Barczi A. – Néráth M. – Pintér B. (2003): Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. – Növénytermelés 52. 167–184.
Podani J. (1994): Multivariate data analysis in ecology and systematics. SPB Publishing, The Hague.
Podani J. (1997a): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeldolgozás rejtelmeibe. – Sciencia Kiadó, Budapest, 412. pp.
Podani, J. (1997b): Syn-Tax 5.1: New version for PC and Macintosh computers. – Coenoses 12. 149–152.
Rédl R. (1942): A Bakony hegység és környékének flórája. A veszprémi Kegyesrendi Gimnázium kiadványa, Veszprém.
Rychnovska, M. (1965): Contribution to the ecology of the steppe vegetation of the Tihany Peninsula. III: Estimation of drought resistanca based on the saturation of water deficit. – A Tihanyi Biol. Kut. Évkönyve. 32. 289–296.
Simon T. (2000): A magyar edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Soó R. (1928): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez I. (Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- GebietsI.). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 2. 132–136.
Soó R. (1930a): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez II. ( Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- GebietsII.). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 2. 293–319.
Soó R. (1930b): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez (Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- Gebiets). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 3. 169–185.
Soó R. (1931): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez III. ( Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- Gebiets III.). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 4. 293–319.
Soó R. (1932): Adatok a Balatonvidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. ( Beitrage zur Kenntnis der Flora und Vegetation des Balaton- Gebiets IV.). Magy. Biol. Kut. Int. Munk. 5. 112–120.
Süle Sz. – Penksza K. – Turcsányi G. – Pottyondi Á. – Sümegi A. (2005a): Karsztbokorerdők összehasonlító vizsgálata a Keleti- Bakony területén. Kanitzia 13. 55–67.
Süle Sz. – Penksza K. – Turcsányi G. – Malatinszky Á. – Pottyondy Á. – Sümegi A. (2005b): Antropogén zavarások következtében kialakult változások dolomitgyepekben, különös tekintettel a legeltetésre. – Növénytermelés.
Szabó I. (1987): A Keszthelyi- hegység növényvilágának kutatása. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. 77–98.
Szemán L. (1990): Domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének javítási lehetőségei. Kandidátusi értekezés. Gödöllő.
Szemán L. (1991): Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Tudományos Tanácskozás. In.: „Természetes állattartás”. Hódmezővásárhely, 119–122.
Szemán L. (1994-95): Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, 45–51.
Szemán L. (1997): Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, 83–84.
Szemán L. (2003): Parlag gyepek javítása. Gyepgazdálkodási Közlemények, 1(1–2). 42–45. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10506
Tasi J. (2002): Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. Egyetemi Jegyzet SZIE. Gödöllő.
Tasi J. (2003): Gyepek mérgező és gyomnövényei. Egyetemi jegyzet. SZIE Gödöllő
Vinczeffy I. (1992): Adatok gyepeink gyógynövényeiről. In: Természetes állattartás. Szolnok 161–178.
Vinczeffy I. (1993): Természetes gyepeink védelme. DATE. DNYN 11. 257–281.
Vinczeffy I. (1998): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. DGYN 16. 1–400.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Szentes Szilárd, Penksza Károly, Tasi Julianna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
