Az élő szarvasmarha és a marhahús külkereskedelmének elemzése V4-es országokban
Kulcsszavak:
marhahús, export, import, versenyképességAbsztrakt
A tanulmány, a Visegrádi négyek országainak élő szarvasmarha, valamint fagyasztott és hűtött marhahúsának külkereskedelmét vizsgálja két különböző aspektusból, az EU 27 piacán 1999-2012-ig.
Az első mutató a Vollrath által alkotott, a mezőgazdaság versenyképességének vizsgálatára alkalmas Relatív versenyképesség (RC) indexe. Ennek segítségével került elemzésre az egyes országok külkereskedelme először. Ez alapján a vizsgált időszakban és piacon csak Lengyelországnak és Csehországnak volt versenyelőnye.
A második mutató a Grubel-Lloyd-index, amely az ágazaton belüli kereskedelem mérésére szolgál és kiegészítésként alkalmazható a versenyképességi mutató(k) mellé. Ez az elemzés megmutatta, hogy az ágazatok közötti kereskedelem egyre inkább átalakult ágazaton belüli kereskedelemmé Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében. Ez a folyamat a 2004-es csatlakozás után mindhárom országban, kis eltéréssel ugyan de végbement. Lengyelország esetében azonban a vizsgált időszakban, az index értékei alapján végig, az ágazatok közötti kereskedelem volt jellemző.
Hivatkozások
Dunay, A. (2006): The Outlook of the Hungarian Livestock Sectors after the EU Accession. In: Slábová, M., Sykorová, Z. (Eds.): Proceeding of the International PhD Student’s Conference. Jihoceska Univerzita, Ceske Budejovice, Czech Republic, pp. 81–84.
Farkasné Fekete, M., Szűcs, I., Varga, T. (2009): A visegrádi országok mezőgazdaságának hatékonysága uniós összehasonlításban. LI. Georgikon Napok, október 1–2., pp. 217–226.
Fertő, I., Hubbard, L. J. (2001): Versenyképesség és komparatív előnyök a Magyar mezőgazdaságban, Közgazdasági Szemle, 48. 31–43.
Fertő, I. (2006): Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországon és a kelet-közép-európai országokban. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest. pp. 17–55.
Illés, B. Cs. (1992): A juhágazat jövedelmezőségét befolyásoló tényezők vizsgálata, a verseny-képesség növelésének lehetőségei. Kandidátusi disszertáció, Gödöllő, 201 p.
Illés, B. Cs. (1998): Az állattenyésztési ágazatok versenyképességének értékelése, figyelemmel a várható mezőgazdasági struktúraváltozásokra. Tudományos Közlemények - GATE GTK, No. 1: pp. 187–193.
Kürti, A., Stauder, M., Wagner, H., Kürthy, Gy. (2007): A magyar élelmiszergazdasági import dinamikus növekedésének okai. Agrárgazdasági Tanulmányok, 2007/4. szám. Agrár-gazdasági Kutató Intézet, Budapest. 126. p.
Molnár, A. (2002): Versenyképesség és –stratégiák a magyar élelmiszeriparban az uniós csat-lakozás tükrében. PhD értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest
Nagy, Zs. (2009): A magyar élelmiszer-gazdaság aggregált szintű külkereskedelmi teljesítménye az EU-csatlakozást követően. Gazdálkodás, 53(6) 560–569.
Szűcs, I. (2005): A szarvasmarha-ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései. Szerk.: Szűcs István. Budapest Szaktudás Kiadóház, 207 p.
Törőné Dunay, A. (2012): Az EU agrártámogatási rendszerének változásai és a csatlakozás hatása a mezőgazdasági vállalkozásokra. PhD Értekezés, SZIE, Gödöllő, 173 p.
Tóth, E. (2007): Agrárpiaci kilátások az EU-ban, Agroinform, http://www.agroinform.com/aktualis/?act=showItem&id=3203, letöltve 2010.04.18.
Vollrath, T. L. (1991): A theoretical evaluation of alternative trade intensity measures of revealed comparative advantage, Review of World Economics, 127(2) 265–280. https://doi.org/10.1007/BF02707986
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2014 Mészáros Kornélia, Gábrielné Tőzsér Györgyi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
