Különböző gyephasznosítási módok hatása a növényállomány összetételére a hortobágyi vizes élőhely-rekonstrukciós programban
Kulcsszavak:
gyepgazdálkodás, természetvédelem, sokféleség, takarmányozásAbsztrakt
A Hortobágy az egyik legnagyobb diverzitással rendelkező vizes élőhely, Magyarország egyik legfontosabb madárélőhelye. Számos fokozottan védett faj költ a területen, de ritkaságnak számító madarak is felbukkannak itt. Téli időszakban a Hortobágy vizes élőhelye kiemelt táplálkozó - és pihenőhely az ide érkező vízi- és ragadozó madarak számára.
Az elmúlt évtizedek intenzív területhasználatának köszönhetően ezek az igen fontos élőhelyek átalakultak, ami maga után vonta az értékes növény- és állatvilág megváltozását, eltűnését.
A Hortobágyi Nemzeti Park egyik legfontosabb programja a hortobágyi vizes élőhelyek újraélesztése, valamint természetvédelmi szempontú kezelése és fenntartása több területen is.
A dolgozat egy ilyen területet, Nagy-Vókonyát mutatja be, melynek rekonstrukciója után várhatólag visszaáll a térség vízjárása, eredeti növény- és állatvilága. A terület kezelése a nagyrészt őshonos háziállatokból álló állatállománnyal folyik. A különböző fajok eltérőképpen legelnek, ezzel különböző élőhelytípusokat alakítanak ki a madarak számára, egyre több fajt vonzva, növelve ezzel a biodiverzitást.
A dolgozat Nagy-Vókonya különböző hasznosítású területeinek, vagyis a legeltetett, a kaszált és a kezeletlen gyepek, illetve a felszámolt csatornák, rizsgátak és a rizsketrecek helyén kialakult növényzet minőségi különbségeit mutatja be három növénycönológiai felvételezés alapján.
Mivel a területen gazdálkodás folyik, a dolgozat a természetvédelmi értékek mellett takarmányozási szempontból is értékeli a növényállományt.
A következtetések fejezet választ ad arra, hogy a gazdálkodási és a természetvédelemi törekvések megférnek-e egymás mellett ugyanabban a rendszerben.
Hivatkozások
Barcsák, Z. (2004): Biogyep-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Barcsák, Z., Baskay-Tóth, B., Prieger, K. (1978): Gyeptermesztés és –hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Barcsák, Z, Kertész, I. (1989): Gyeptermesztés és hasznosítás. Egyetemi jegyzet, Gödöllő.
Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Borhidi, A., Sánta, A. (1999): Vörös Könyv Magyarország Növénytársulásairól I-II. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
Ecsedi, Z. (szerk.) (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair, Balmazújváros-Szeged.
Haraszthy, L. (2005): Természetvédelem helyzete című előadás, MTA, Budapest.
Kelemen, J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
Münker, B. (1992): Közép-Európa vadvirágai. M-érték Kiadó Kft., Budapest.
Simon, T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-Virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest.
Stefanovits, P. (1992): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szemán, L. (2003): Ökológiai gyepgazdálkodás. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program. Budapest–Gödöllő.
Szemán, L., Ángyán, J., Vajnáné Madarassy, A., Márkus, F., Barcsák, Z., Tasi, J. (1999): A magyar gyepgazdálkodás helyzetének és perspektíváinak elemzése valamint az agrár-környezeti extenzifikációs programhoz illeszkedő EU-konform fejlesztése. „Zöld Belépő: EU csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata”, MTA stratégiai kutatási program, Budapest-Gödöllő.
Turcsányi, G. (1998): Mezőgazdasági növénytan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Internetes források:
A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület honlapja: https://www.hortobagyte.hu
A Hortobágyi Nemzeti Park honlapja: https://www.hnp.hu
Agrárgazdasági Statisztikai Zsebkönyv 2005: https://www.ksh.hu
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Szombati Dóra, Tasi Julianna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
