A mechanikai hatások befolyásoló szerepe húshibrid tenyésztojások sérülésére és a kelési eredményekre különböző típusú tojástálcákon
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2019.2.064Kulcsszavak:
mechanikai hatások, ellenőrzés, keltethetőségi eredmények, tojástálca típusokAbsztrakt
Egyre szélesebb körben elterjedt gyakorlat, a keltető tojások műanyag- vagy előkeltető-tálcán történő beszállítása a keltetőbe. Azonban azzal tisztában kell lennünk, hogy ez milyen mértékű károsító hatással lehet a keltető tojásokra és a keltethetőségre. A ma rendelkezésre álló piezo-érzékelők és adatrögzítők lehetővé teszik a mechanikai hatások ellenőrzését. A jelen kísérletek célja a mechanikai hatások mértékének számszerűsítése és annak bemutatása, hogy különböző mértékű hatások milyen befolyással vannak a keltethetőségre. A szerzők modellezéssel vizsgálták meg a tojásokra gyakorolt mechanikus hatást különböző típusú tojástálcákon. Az RSM-et (x, y, z) (a mért gyorsulási értékek négyzetes középértékek összegek négyzetgyöke) és az RSS-t (mindhárom irányban mért, gyorsulási értékék négyzetének összegének négyzetgyöke) az adatrögzítő értékeiből számították ki a mechanikai hatás meghatározására, amely felhasználható a hatás típusa és iránya, valamint mértékének számszerűsítésére. A kikelés után a tálcán maradt tojások post mortem vizsgálatával meghatározták az embrionális elhalás napját és a különféle tüneteket. A 10–30 Hz-es mechanikai hatás 10 percig és a 20 Hz-es 5 perces kezelés műanyag tálcán jelentősen csökkentette a keltethetőséget (P <0,05). Azt is bebizonyították, hogy az mechanikai hatás időtartama másodlagos tényező annak mértéke mellett, mivel 5 perces kezelés 20 Hz-en és műanyag tálcán jelentősen csökkentette a keltethetőséget. Ez a negatív hatás műanyag tálcán fordult elő, 12,26 m / s2 maximális gyorsulással az x tengely irányában és 10,02 m / s2 RSS mellett. A keltető tojás szállítás során a cél a mechanikai hatások gyakoriságának csökkentése, de ez, az időtényező, a mechanikai hatás mértéke és a használt tálcák típusa után következik. Fontos, hogy tisztában legyünk a mechanikai hatás keltethetőségre gyakorolt negatív befolyásával, és ne csak az így okozott keltetőtojás veszteséggel (törött, repedt tojáshéj) számoljunk. Az embrionális elhalások az inkubáció korai vagy késői szakaszában, valamint az degenerált embriók előfordulása a durva tojáskezelés jele lehet.
Hivatkozások
Anderson, G. B., Carter, T. C., Jones, R. M. (1969): Some factors affecting downgrading in eggs, especially damage in transit. Br. Poult. Sci., 10. 45–52. https://doi.org/10.1080/00071666908415741
Berardinelli, A., Donati, V.,Giunchi, A., Guarnieri, A., Ragni L. (2003): Effects of Transport Vibrations on Quality Indices of Shell Eggs. Biosystems Engineering, 86. 495–502. https://doi.org/10.1016/j.biosystemseng.2003.08.017
Carter, T.C. (1970): Why do eggshells crack? World's Poultry Science Journal, 26. 549–561. https://doi.org/10.1079/WPS19700013
Donofre, A. C., Silva, I. J. O., Nazareno, A.C. (2017): Mechanical Vibrations in the Transport of Hatching Eggs and the Losses Caused in the Hatch and Quality of Broiler Chick. Journal of Agricultural Engineering, 48. 36–42. https://doi.org/10.4081/jae.2017.593
Hamburger, V., Hamilton, H. L. (1951): A Series of Normal Stages in the Development of the Chick Embrio. Journal of Morphology, 88. 49–92. https://doi.org/10.1002/jmor.1050880104
Nazareno, A. C., Silva, I. J. O., Vieira, A. M. C., Vieira, F. M. C., Miranda, K. O. S (2014): Transporte de ovos férteis: Influência das idades das matrizes, tempos de estocagem e das estradas, Revista Brasileira de Engenharia Agrícola e Ambiental, 18. 3. 338–343. https://doi.org/10.1590/S1415-43662014000300014
Nethercote, C., Boivenu, C., Fletcher, D. (1974): Egg carton tests. Poultry Science, 53. 311–325. https://doi.org/10.3382/ps.0530311
Randall, J. M., Streader, W. V., Meehan, A. M. (1993): Vibration on poultry transporters, British Poultry Science, 34. 635–642. https://doi.org/10.1080/00071669308417622
Sabo, V., Boda K., Peter, V. (1982) Effect of vibration on the hatchability and mortality of embryos of Japonese Quails. Polnohospodarstvo, 28. 6.
Seydim, A. C., Dawson, P. L. (1999): Packaging Effects on Shell Egg Breakage Rates During Simulated Transportation. Poultry Science, 78. 148–151. https://doi.org/10.1093/ps/78.1.148
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Torma Tímea, Kovácsné Gaál Katalin
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
