A pecsenyekacsa hizlalás üzemi eredményei adott telep példáján keresztül
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2018.1.037Kulcsszavak:
pecsenyekacsa termelés, naturális hatékonyság, gazdasági helyzet, összefüggésvizsgálatAbsztrakt
A magyar kacsaágazat vágóállat termelése megduplázódott az elmúlt évtizedben. A tanulmány célja a pecsenyekacsa hizlalás naturális hatékonyságának és gazdasági helyzetének vizsgálata adott, magyarországi telep példáján keresztül. Leíró statisztikai módszerekkel vizsgáltuk a telep 2014-2016 közötti termelési paramétereinek és költségadatainak alakulását, valamint feltártuk az egyes tényezők közötti összefüggéseket. A vizsgált telep esetében a pecsenyekacsa önköltsége 225-315 Ft/kg között alakult, átlagosan 270,6 Ft/kg volt, amelynek meghatározó részét a takarmány és a napos állat költsége jelentette. Ez idő alatt az értékesítési ár 350 Ft/kg-ról 305 Ft/kg-ra csökkent, ezáltal a tevékenység jövedelme is visszaesett, átlagosan 41,7 Ft/kg volt. Az eredmények alapján megállapítható továbbá, hogy az önköltség közepes kapcsolatban van a nevelési napok számával, a napi súlygyarapodással, az elhullással, valamint a fajlagos takarmányfelhasználással. Ezzel szemben az önköltség és az értékesítéskori átlagsúly között laza kapcsolat volt kimutatható.
Hivatkozások
Avar, L. (2015): Jobb a kacsa, mint a liba. Magyar Mezőgazdaság 70, 14–15.
Bábáné Demeter E. (szerk.) (2017): Statisztikai jelentések – Vágóhidak élőállat-vágása. 10: (2) Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 12.
Bogenfürst, F. (2008): A víziszárnyas ágazat helyzete és jövőbeni kilátásai Magyarországon. Állattenyésztés és takarmányozás. 57: (5) 403–414.
Czinder, K., Meleg, I. (2012): Cherry Valley SM3 Medium pecsenyekacsa üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei 2012. 20 p. URL: http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/45539/Zarojelentes_ Cherry_Valley_SM3_Medium__2013.01.28._veglegesdoc.pdf/4a900668-bef1-43b8-9192-6856b346f030
Comtrade (2017): UN Comtrade Database, URL: http://comtrade.un.org/
Csorbai, A. (2015): A magyar baromfiipar és az ágazatok helyzete, lehetőségei, versenyképessége, avagy előre vagy hátra? Baromfi Hírmondó – Az Agrofeed Kft. baromfi hírlevele. 22: (3) 5–7.
Dunn, N. (2008): Wisenhof’s single-source secret to success. Poultry International 47: 10–13.
FAO (2017): Food and Agroculture Organization of the United Nations’ database. URL: http://www.fao.org/statistics/en/
KSH (2017): Statisztikai tükör, 2017.03.06. Állatállomány, 2016.12.01. Központi Statisztikai Hivatal. 4 p. URL: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/allat/allat1612.pdf
Kozák, J., Szász, S. (2016): Mai irányok a víziszárnyas-tenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás. 65: (4) 47–73.
Lückstad, C. (2014): A strategic approach to salmonella control in poultry. International Hatchery Practice. 24: (5) 15–17.
Mészáros, S. (1981): Összefüggés-vizsgálatok. In: Alapismeretek az operációkutatáshoz (szerk.: Csáki, Cs., Mészáros, S.). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 42.
Molnár, Gy., Látits, M. (2016): A lúd ágazat eredményei és aktuális feladatai. XVIII. Kiskunfélegyházi Libafesztivál – Szakmai Konferencia. 2016. szeptember 9. Baromfi Termék Tanács
Nabizadeh, A. (2012): The effect of inulin on broiler chicken intestinal microflora, gut morphology, and performance. Journal of Animal and Feed Sciences. 21: 725–734. https://doi.org/10.22358/jafs/66144/2012
Rae, A. (2014): Successful duck breeding – progress through technology. International Hatchery Practice. 28: (6) 6–9.
Sváb, J. (1967): Biometriai módszerek a mezőgazdasági kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Szőllősi, L., Szűcs, I. (2014): An economic approach to broiler production: A case study from Hungary. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists. 16: (3) 275–281.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Molnár Szilvia, Szőllősi László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
