Eltérő kiegészítő takarmányozási módok hatása galambfiókák egyes növekedési mutatóira
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.2.154Kulcsszavak:
galamb, takarmány-kiegészítés, fiókanevelésAbsztrakt
Munkánk során célunk volt egy kereskedelmi forgalomban kapható takarmány kiegészítő készítmény etetési módjainak összehasonlítása és hatékonyságának felmérése.
Postagalamb fiókák (n=78) növekedési erélyét és hústermelését vizsgáltuk három kísérleti csoportban, három költési ciklusban. 3-5 éves szülőpárokkal és fiókáikkal végeztük a vizsgálatot. A kontroll csoport (d0) hagyományos módon nevelte fel a fiókáit. A d1 kísérleti csoportban a fiókáknak drencseléssel, a d2 kísérleti csoportban a szülő egyedek vizébe adagoltuk a takarmány kiegészítőt a 10., 15., 20. és 25. napon. Az állatok mérlegelése 10, 15, 20, 25, és 30 napos korban történt. A harmincadik napon a vágás alkalmával a vágott súly is meghatározásra került.
Nem volt kimutatható szignifikáns (p≤0,05) különbség a fiókák élősúlyát tekintve a csoportok között az egyes költések során az alábbi időpontokban: 1. költés: 10. 15., 20. nap; 2. költés: 10. 15., 20. és 25. nap; 3. költés: 20., 25. és 30. nap. Ezzel szemben az 1. és 2. költés során a d2 csoport fiókái, 30 napos korukban, szignifikánsan nagyobb súlyt értek el, mint a kontroll csoport egyedei. A 3. költés során a nevelési időszak elején (10. és 15. nap) statisztikailag nagyobb élősúlyt értek el a d1 csoport fiókái a d2 csoporthoz képest. A vágott súly eredményeken is megfigyelhető a kiegészítés jótékony hatása, a d1 és d2 csoportok fiókái szignifikánsan nagyobb súlyt értek el, mint kontroll csoport egyedei. Habár d2 csoportok fiókáinak vágási százaléka mind a három költés során nagyobb volt a többi csoporthoz képest, szignifikánsan csak a 2. költés során tértek el.
Az eredmények alapján javasolható a fiókák közvetlen táplálása, mivel a nevelés végére a szülők kevesebb figyelmet fordítanak az idősebb fiókára az új fészekalj kikelése miatt.
Hivatkozások
Aggrey, C. (1992): Estimation of genetic parameters for body weight traits in squab pigeons, Genet Sel Evol, 24, 553–559. https://doi.org/10.1051/gse:19920606
AWE (2018): Agro-World Egyesület, Szárnyaló Gazdaság Nemzeti Húsgalamb Program, https://husgalamb.org/2021.dec.
Biszkup, F., Guoth, J., Horn, P. (1976): Haszongalamb-tenyésztés, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 5–9. p.
Bu, Z., Xie, P., Fu, S. Y., Tong, H. B., Dai, X. (2015): Effect of energy and protein levels on performance, egg quality, and nutrient digestibility of laying pigeons, Journal of Applied Poultry Research, 1 September 2015, 371–379. p. https://doi.org/10.3382/japr/pfv037
Holdas, S., Perényi, M., Biszkup, F., Horn, P., (1975): Hústermelés kisállatokkal a háztájiban, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 203–223. p.
Horn, P, Bogenfürst, F., Meleg, I., Mihók, S. (2000): Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb, Mezőgazda Kiadó, 348 p.
Horn, P. (1981): A Baromfitenyésztők Kézikönyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 638–641. p.
Kertész, A. (1974): A stressz jelentősége a versenygalamb tenyésztésben, Postagalambsport, XXI. évfolyam, 6. szám, 9–10. p.
Mackrott, H. (1992): Galambtenyésztés. Szegedi Kossuth Nyomda Kft., 160–164. p.
Meleg, I. (2004): A galamb és tenyésztése 1., Gazda kiadó, Budapest, 154–157. p.
Rohringer, I. (2011): A galambjaink tenyészidénye. Galamb és kisállat magazin, 53(3): 8–10. p.
Szűcs, L., Szécsényi, I. (1965): Galambtenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 7–15. p.
Talabér, Zs. (2003): Galambok gazdaságos gyógykezelése, Vitál-Kontrol, Kecskemét, 199–205. p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Lengyel Ármin, Pap Tibor István, Szabó Rubina Tünde, Kovács-Weber Mária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.