A termeléstechnológia tényezőinek befolyása a brojlercsirke-hizlalás jövedelmére
Schlagwörter:
tartástechnológia, költséghatékonyság, jövedelmezőség, versenyképességAbstract
A csirkehizlalás jövedelmezőségét – a takarmányozás költségei mellett – az évenkénti rotációk száma, az elhullás százalékos aránya, illetve az előbbieket is befolyásoló állategészségügyi és állathigiéniai követelményeknek való megfelelés határozza meg. Mivel a termelők a jelenlegi piaci viszonyok között gyakran önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni, ezért a költséghatékonyság elemi érdekük.
Az árbevétel növelésének – elvileg – többféle módja létezik. Az egyik a kibocsátott termék mennyiségének növelése, aminek gátat szabnak a rendelkezésre álló technikai és technológiai eszközök, illetve lehetőségek. A másik módszer a termelői árak növelése – ami a termelők gyenge alkupozíciója következtében – csupán elvi lehetőség. Az alapanyag-termelők számára a fentiek miatt szinte egyedüli járható út a termelési költségek csökkentése.
Ebben az összefoglaló tanulmányban nem a termeléstechnológiai tényezőknek és tartástechnológiai berendezéseknek az egyszerű bemutatása a cél, hanem azoknak a lehetőségeknek az összefoglalása, hogy a meglévő feltételeket milyen módon lehet a termelés során optimalizálni. Az érdeklődés központjában az energia-felhasználás mérséklése áll, mivel számos szerző szerint az ott elért megtakarítással jelentős költségcsökkenés érhető el a brojlerhizlalásban.
Az összehasonlító vizsgálat alapját a hazai és külföldi szakirodalomban fellelhető tudományos írások szolgáltatták. Ezekre támaszkodva kíséreltük meg a különféle módszerek és eljárások gyakorlatban történő adaptálási lehetőségeinek olyan összefoglalását adni, amelyekkel – reményeink szerint – költségcsökkenés érhető el, és ezáltal javulhat a termék piaci versenyképessége.
Literaturhinweise
Böő I. (2006): Az intenzív pecsenyecsirke termelés és az állatvédelem összefüggéseinek néhány kérdése.
Agrárágazat, 8.
Darabant A. (1980): Tojástól a broilercsirkéig. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Dawkins, M.S. – Donelly, C.A. – Jones, T.A. (2004): Nature, 427. 342–344. cikke nyomán, Mézes M.: A telepítési sűrűség vagy az istállóklíma befolyásolja erőteljesebben a madarak jólétét? A Baromfi 7(1)
Európai Közösségek Bizottsága: Javaslat a Tanács Irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2005:0221:FIN:HU:HTML
FVM rendelet: A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről.
Horn P. (2000): Tyúktenyésztés, In: Horn P. (szerk.): Állattenyésztés 2. Baromfi, haszongalamb. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Kalmár S. (2001): A baromfiágazatok szervezése és ökonómiája. In: Pfau E., Széles Gy. (szerk.): Mezőgazdasági üzemtan II. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Kalmár S. (2003): A baromfiágazatok szervezése és ökonómiája. In: Magda S. (szerk.): Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Nagy F. (2003): Az Európai Unió élelmiszergazdasága. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest.
Pazsiczki I. (2001): Agrárágazat, 10.
Pazsiczki I. (2007): A baromfitartás technológiai fejlesztései a támogatások felhasználásával, Agrárágazat, 11(5)
Smith W. T. (2008): Költségcsökkentés a baromfitenyésztésben. Kistermelők Lapja, 1(1)
Szalay I. (2006): A szélsőséges időjárási események hatása a baromfitenyésztésre. A Baromfi, 9(1) 1.
Tell I. – Salamon L. (2005): Az állattenyésztés hatékonyságát befolyásoló tényezők.
Tóásó Sz. (2006): Az Európai Unió brojlercsirke-tartására vonatkozó legújabb állatjóléti irányelv-tervezet. A Baromfi, 9(1) 1.
Udovecz G. – Popp J. – Potori N. (2007): Alkalmazkodási kényszerben a magyar mezőgazdaság. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. [tervezet]
Vahid Y. – Vahidné Kóbori J. (2003): A hazai juhtenyésztés gazdasági és szervezési problémái. Agrárágazat, 9. 30–31.
Varga G. (2008): Állatjóléti támogatások, Kistermelők Lapja, 1.
Zagyva L. (2001): Főtési módszerek a baromfitartásban. A Baromfi, 4(4) 4.
Zagyva L. (2002): Még egyszer a baromfiól klímájáról, szellőzéséről. A Baromfi, 5(3) 3.
Zagyva L. (2003): A korszerő technológiai berendezések és az eredményesség összefüggései. A Baromfi 6(4) 4.
Zoltán P. (szerk.) (1997): Baromfihús- és tojástermelők kézikönyve. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Kft., Budapest.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2008 Troján Szabolcs, Kovácsné Gaál Katalin, Tenk Antal
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
