A termeléstechnológia tényezőinek befolyása a brojlercsirke-hizlalás jövedelmére
Kulcsszavak:
tartástechnológia, költséghatékonyság, jövedelmezőség, versenyképességAbsztrakt
A csirkehizlalás jövedelmezőségét – a takarmányozás költségei mellett – az évenkénti rotációk száma, az elhullás százalékos aránya, illetve az előbbieket is befolyásoló állategészségügyi és állathigiéniai követelményeknek való megfelelés határozza meg. Mivel a termelők a jelenlegi piaci viszonyok között gyakran önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni, ezért a költséghatékonyság elemi érdekük.
Az árbevétel növelésének – elvileg – többféle módja létezik. Az egyik a kibocsátott termék mennyiségének növelése, aminek gátat szabnak a rendelkezésre álló technikai és technológiai eszközök, illetve lehetőségek. A másik módszer a termelői árak növelése – ami a termelők gyenge alkupozíciója következtében – csupán elvi lehetőség. Az alapanyag-termelők számára a fentiek miatt szinte egyedüli járható út a termelési költségek csökkentése.
Ebben az összefoglaló tanulmányban nem a termeléstechnológiai tényezőknek és tartástechnológiai berendezéseknek az egyszerű bemutatása a cél, hanem azoknak a lehetőségeknek az összefoglalása, hogy a meglévő feltételeket milyen módon lehet a termelés során optimalizálni. Az érdeklődés központjában az energia-felhasználás mérséklése áll, mivel számos szerző szerint az ott elért megtakarítással jelentős költségcsökkenés érhető el a brojlerhizlalásban.
Az összehasonlító vizsgálat alapját a hazai és külföldi szakirodalomban fellelhető tudományos írások szolgáltatták. Ezekre támaszkodva kíséreltük meg a különféle módszerek és eljárások gyakorlatban történő adaptálási lehetőségeinek olyan összefoglalását adni, amelyekkel – reményeink szerint – költségcsökkenés érhető el, és ezáltal javulhat a termék piaci versenyképessége.
Hivatkozások
Böő I. (2006): Az intenzív pecsenyecsirke termelés és az állatvédelem összefüggéseinek néhány kérdése.
Agrárágazat, 8.
Darabant A. (1980): Tojástól a broilercsirkéig. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Dawkins, M.S. – Donelly, C.A. – Jones, T.A. (2004): Nature, 427. 342–344. cikke nyomán, Mézes M.: A telepítési sűrűség vagy az istállóklíma befolyásolja erőteljesebben a madarak jólétét? A Baromfi 7(1)
Európai Közösségek Bizottsága: Javaslat a Tanács Irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2005:0221:FIN:HU:HTML
FVM rendelet: A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről.
Horn P. (2000): Tyúktenyésztés, In: Horn P. (szerk.): Állattenyésztés 2. Baromfi, haszongalamb. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Kalmár S. (2001): A baromfiágazatok szervezése és ökonómiája. In: Pfau E., Széles Gy. (szerk.): Mezőgazdasági üzemtan II. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Kalmár S. (2003): A baromfiágazatok szervezése és ökonómiája. In: Magda S. (szerk.): Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Nagy F. (2003): Az Európai Unió élelmiszergazdasága. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest.
Pazsiczki I. (2001): Agrárágazat, 10.
Pazsiczki I. (2007): A baromfitartás technológiai fejlesztései a támogatások felhasználásával, Agrárágazat, 11(5)
Smith W. T. (2008): Költségcsökkentés a baromfitenyésztésben. Kistermelők Lapja, 1(1)
Szalay I. (2006): A szélsőséges időjárási események hatása a baromfitenyésztésre. A Baromfi, 9(1) 1.
Tell I. – Salamon L. (2005): Az állattenyésztés hatékonyságát befolyásoló tényezők.
Tóásó Sz. (2006): Az Európai Unió brojlercsirke-tartására vonatkozó legújabb állatjóléti irányelv-tervezet. A Baromfi, 9(1) 1.
Udovecz G. – Popp J. – Potori N. (2007): Alkalmazkodási kényszerben a magyar mezőgazdaság. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. [tervezet]
Vahid Y. – Vahidné Kóbori J. (2003): A hazai juhtenyésztés gazdasági és szervezési problémái. Agrárágazat, 9. 30–31.
Varga G. (2008): Állatjóléti támogatások, Kistermelők Lapja, 1.
Zagyva L. (2001): Főtési módszerek a baromfitartásban. A Baromfi, 4(4) 4.
Zagyva L. (2002): Még egyszer a baromfiól klímájáról, szellőzéséről. A Baromfi, 5(3) 3.
Zagyva L. (2003): A korszerő technológiai berendezések és az eredményesség összefüggései. A Baromfi 6(4) 4.
Zoltán P. (szerk.) (1997): Baromfihús- és tojástermelők kézikönyve. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Kft., Budapest.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Troján Szabolcs, Kovácsné Gaál Katalin, Tenk Antal
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
