A tojássárgája objektív színvizsgálati lehetősége

Szerzők

  • Konrád Szilárd Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.
  • Kovács Anett Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.
  • Kovácsné Gaál Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.

Kulcsszavak:

tojássárgája, színvizsgálat, sárga magyar

Absztrakt

Vizsgálataink során összehasonlítottuk az őshonos sárga magyar tyúkok tojásainak, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható tojások sárgájának a gyakorlatban elterjedten használt DSM Roche-skálával, illetve egy objektív mérést lehetővé tevő spektrofotometriás műszerrel (HunterLab Miniscan XE Plus) végzett színmérési eredményeit. 131 darab sárga magyar tyúktojás és 28 darab kereskedelemben vásárolt tojássárgáját vizsgáltuk meg, az utóbbiaknál szemmel láthatóan intenzívebb, pirosas sárgába hajló sárgájaszínt tapasztaltunk. Ez a különbség a műszeres színvizsgálat során, illetve a DSM Roche-skálával mért értékeknél egyaránt megmutatkozott. A sárga magyar tyúkok tojásainak sárgái esetében a DSM Roche-skálával mért értékek átlaga 8,36 volt, míg a műszerrel mért világossági (L*) értékeknél 62,24-os, a pirossági (a*) értékeknél 13,77-os, a sárgássági (b*) értékeknél pedig 60,46-os átlagot számoltunk. A kereskedelmi forgalomban vásárolt tojások sárgájaszínét a DSM Roche-skálán a 14-es és a 15-ös árnyalathoz tudtuk besorolni, a spektrofotometriás műszerrel mért világossági (L*) értékek átlaga 51,67, a pirossági (a*) értékeké 30,44, a sárgássági (b*) értékeké pedig 53,36 volt. A HunterLab Miniscan XE Plus készülékkel mért világossági (L*) értékek és a Roche-skálával mért értékek között erős negatív korrelációt (r = -0,9198) tapasztaltunk. Szintén erős, de pozitív korrelációs együtthatót számoltunk a pirossági (a*) értékek és a Roche-skálával mért értékek között (r = 0,9618). A sárgássági (b*) értékek és a Roche-skálával mért értékek között a korrelációs együttható gyenge volt (r = 0,3763). Feltételezésünk szerint ez azzal magyarázható, hogy a sárga szín árnyalatai közti különbséget az emberi szem kevésbé képes észlelni.

Információk a szerzőről

  • Konrád Szilárd, Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.

    levelezőszerző
    konradsz@mtk.nyme.hu

Hivatkozások

Baker, R., Günther, C. (2004): The role of carotenoids in consumer choice and the likely benefits from their inclusion into products for human consumption. Trends in Food Science & Technology, 15(10) 484–488. https://doi.org/10.1016/j.tifs.2004.04.0094

Bárdos, L. (2006): A természetes eredető karotinoidok metabolizmusa tyúkfélékben. T 042846 sz. OTKA pályázat zárójelentése. http://real.mtak.hu/815/1/42846_ZJ1.pdf

Blount, J. D., Houston, D. C., Møller, A. P. (2000): Why egg yolk is yellow. Trend sin Ecology Evolution, 15(2) 47–49. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(99)01774-7

Bogenfürst, F. (2000): Baromfikeltetés. In: Állattenyésztés 2. Baromfi, haszongalamb (szerk.: Horn, P.). Mezőgazda Kiadó, Budapest. 359–406.

Dvorak, P., Dolezalova, J., Suchy, P. (2009): Photocolorimetric determination of yolk colour in relation to selected quality parameters of eggs. Journal of the Science of Food and Agriculture, 89(11) 1886–1889. https://doi.org/10.1002/jsfa.3668

Fredriksson, S., Elwinger, K., Pickova, J. (2005): Fatty acid and carotenoid composition of egg yolk as an effect of microalgae addition to feed formula for laying hens. Food Chemistry, 99(3) 530–537. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2005.08.018

Gregosits, B., Kerti, A., Bárdos, L. (2007): A karotinoid kutatás nem szokványos kísérleti állatai. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 3(1) 2–15.

Horn, P. (1981): A baromfi genetikai sajátosságai. In: A baromfitenyésztők kézikönyve (szerk.: Horn, P.). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 72–108.

Kerti, A., Szabó, Cs., Gregosits, B., Jung, I., Bárdos, L. (2008): A tojásminőség fontos festékanyagai. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 4(2) 773–780.

Leal, M., De Mejia, E. G., Ruiz, F., Shimada, A. (1998): Effect of Carotenoids on Cytotoxicity of T-2 Toxin on Chicken Hepatocytes In Vitro. Toxicol in Vitro, 12(2) 133–139. https://doi.org/10.1016/S0887-2333(97)00110-0

Mihók, S. (2006): A tyúk származása, eredete, kultúrtörténete. In: Gazdasági állataink – fajtatan. Tyúk, gyöngytyúk, pulyka, kacsa, pézsmaréce, lúd (szerk.: Mihók, S.). Mezőgazda Kiadó, Budapest. 10–11.

Novák, Á. T. (2008): A sárga magyar tyúk tojásparamétereinek vizsgálata eltérő termelési periódusokban. Diplomadolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár

Stadelman, J. W., Cotterill, J. O. (1977): Egg science and technology. AVI Publishing Company, Inc., Wetsport, Connecticut.

Szőcs, I., Törcsvári, Zs. (2002): Kétváltozós sztochasztikus kapcsolatok. In: Alkalmazott statisztika. Agroinform Kiadó, Budapest. 275–404.

Letöltések

Megjelent

2012-06-25

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Konrád, S., Kovács, A., & Kovácsné Gaál, K. (2012). A tojássárgája objektív színvizsgálati lehetősége. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 8(1), 36-43. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6750

Hasonló cikkek

1-10 a 77-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei