A sárga magyar tyúk anyai vonalra alapozott keresztezéseinek eredményei
Kulcsszavak:
sárga magyar, alternatív tartástechnológia, keresztezés, vágópróbaAbsztrakt
Kísérletünk során megvizsgáltuk, hogy a sárga magyar tyúk és különböző hústípusú hibrid kakasok (S 77, foxy chick, redbro, shaver farm, hubbard flex) keresztezésével létrehozott végtermékek alkalmasak-e alternatív rendszerű (kifutózott) pecsenyecsirke-előállításra. Az öt genotípus közül a 84 napig tartó hizlalás alatt a legnagyobb élősúlyt a sárga magyar x hubbard flex érte el (vegyes ivarban átlagosan 2193 grammot), azonban rossz takarmányértékesítő-képessége miatt célkitűzésünknek inkább a sárga magyar x foxy chick (1850 gramm) és a sárga magyar x redbro felelt meg (1807 gramm).
A 84 napig nevelt fajtatiszta sárga magyar állományból, illetve a keresztezéssel előállított végtermékekből kezelésenként 3–3 átlagos súlyú jérce és kakas, valamint kezelésenként 12–12, termelőtől vásárolt, hagyományos módon hizlalt brojler vágópróbáját végeztük el. Az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmazott tartástechnológia jelentősen befolyásol egyes vágási paramétereket. A nagyüzemi vágóállatok grillsúly-élősúly aránya megközelítette a 72%-ot, míg ugyanez a fajtatiszta sárga magyar esetében 62, a keresztezett állományoknál pedig 61,3–67,9% között alakult. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a mellsúly grillsúlyhoz viszonyított arányában is (hagyományos: vegyes ivarban 34,7%; kifutózott: 23,6–26,9% között). Ezzel szemben a combsúly grillsúlyhoz viszonyított arányának tekintetében a kifutózott állomány 2,6–5,6%-ponttal meghaladta a nagyüzemi brojlereknél mért értéket. Az alternatív tartástechnológiában hizlalt állatok szinte valamennyi esetben P ≤ 0,01 szinten szignifikánsan nagyobb zúzógyomorral és kisebb mennyiségű hasűri zsírral rendelkeztek.
Hivatkozások
Antalfia, J. – Kaposi, S. – Kovács, I. – Németh, J-né. (1957): A baromfitörzskönyvezés évkönyve (1955/56). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 23. p.
Báldy, B. (1933): A baromfitenyésztés gyakorlati útmutatásai. Kiadó és tulajdonos: Báldy Bálint, Hungária Nyomda, Gödöllő, 5–300. p.
Biszkup, F. – Bulland, T. – Szajkó, L. (1961): Baromfitenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 8–108.
Castellini, C. – Mugani, C. – Dal Bosco, A. (2001): Effect of organic production system on broiler carcass and meat quality. Meat Science, 60(3) 219–225. p. https://doi.org/10.1016/S0309-1740(01)00124-3
Fanatico, A. C. – Pillai, P. B. – Cavitt, L. C. – Owens, C. M. – Emmert, J. L. (2005): Evaluation of slower-growing broiler genotypes grown with and without outdoor access: Growth performance and carcass yield. Poultry Science, (84)8 1321–1327. https://doi.org/10.1093/ps/84.8.1321
Juhász, A. (2001): A szabadtartású baromfihús termelés és értékesítés lehetőségei. A baromfi, 4. 12–15. p.
Lewis, P. D. – Perry, G. C. – Farmer, L. J. – Patterson, R. L. S. (1997): Responses of two genotypes of chicken to the diets and stocking densities typical of UK and Label Rouge production systems: I. Performance, Behaviour and Carcass Composition. Meat Science, (45)4 501–516. https://doi.org/10.1016/S0309-1740(96)00084-8
Szajkó, L. – Biszkup, F. – Schmidt, J. – Dorogi, I-né (1962): A fajtatiszta és keresztezett csirkecsoportok hizlalási eredményeinek értékelése. Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Közleménye, 2. 21–29.
Szalay, I. (2003): Régi magyar baromfifajták új szerepben (I.). Biokultúra, 14(6) 16–17.
Szalay, J. (1912): A Magyar tyúk tenyésztése és nemesítése. Róth Dezső kiadása, Szolnok
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Konrád Szilárd, Kovácsné Gaál Katalin, Bali Papp Ágnes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
