The Links Between Financial Education and Financial Literacy

Authors

  • Brigitta Szőke Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézet, Befektetési, Pénzügyi és Számviteli Tanszék https://orcid.org/0009-0002-6291-998X
  • Eszter Tóth Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés- és Fenntartható Gazdaság Intézet, Befektetési, Pénzügyi és Számviteli Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.4082

Keywords:

education, financial awareness, financial culture, financial literacy, extra-curricular activities

Abstract

The aim of this research is to examine the relationship between financial education and financial literacy. A key area today is the conscious management of our personal finances; in fact, every decision we make has a financial dimension that affects our short and/or long term financial management. Despite the interest of all stakeholders in improving financial literacy, progress is still very slow. Unfortunately, financial education is slow to pay back the time and energy invested in the long term. In many cases, short-term interests and present problems override long-term goals, and many people remain indifferent to their finances and do not look beyond 1-2 years. The rapid pace of change in the world means that many people are distrustful of the future and do not plan ahead consciously. In primary, secondary and higher education, we need to move forward in teaching financial and economic education, so educational institutions will have a very big responsibility to ensure that the future generation makes informed choices about their finances.

Author Biographies

  • Brigitta Szőke, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézet, Befektetési, Pénzügyi és Számviteli Tanszék

    Ph.D.
    egyetemi adjunktus
    szoke.brigitta@uni-mate.hu

  • Eszter Tóth, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés- és Fenntartható Gazdaság Intézet, Befektetési, Pénzügyi és Számviteli Tanszék

    Ph.D.
    egyetemi docens
    toth.eszter.ilona@uni-mate.hu

References

Atkinson, A. – Messy, F.-A. (2011): Assessing Financial Literacy in 12 Countries: An OECD Pilot Exercise. 2011. januári kutatási jelentés. [S.l.]: Network for Studieson Pensi-ons, Aging and Retirement, 25 p. In: Netspar Discussion Papers, No. 01/2011-014. https://doi.org/10.1017/S1474747211000539

Benedek M. (2018): Mindennapi pénzügyeink: Pénzügyi tudatosság fejlesztése. (online) Állami Számvevőszék. https://www.aszhirportal.hu/hirek/mindennapi-penzugyeink-penzugyi-tudatossag-fejlesztese, Letöltés dátuma: 2022.07.17

Boncz I. (2015): Kutatásmódszertani alapismeretek. A kézikönyv a TÁMOP-4.1.2. E-13/1/KONV-2013-0012. című projekt keretében készült, https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport/Kutatasmodszertan_e.pdf Letöltés dátuma: 2021. október 16.

Budai E. (2020): A pénzügyi kultúra rendszerszintű megközelítése. p. 23–38. In: Pintér É. (Szerk.), Tendenciák a pénzügyi tudatosságban. Miskolc-Pécs: Finteligence Pénzügyi Kultúra Központ, 215 p.

Czakó Á. – Husz I. – Szántó Z. (Szerk.) (2011): Meddig nyújtózkodjunk? A Budapesti Corvinus Egyetem kutatási jelentése. Budapest: BCE Innovációs Központ, 178 p.

Csorba, L. (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás megha-tározó tényezői. Pénzügyi Szemle, 65 (1) p. 67–82. http://doi.org/10.35551/PSZ_2020_1_6

Falus I. – Tóth I. K. M. – Bábosik I. – Rérthy E. – Szabolcs É. – Nahalka I. – Csapó B. – Mayer M. N. M. (2011): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. TÁMOP-4.2.5.B-11/1-2011-0001 sz. projekt. 442 p.,

Fessler, P. – Jelovsek, M. – Silgoner, M. A. (2020): Financial Literacy in Austria – Focuson-Millennials. Monetary Policy & the Economy, Q3/20, p. 21–38.

Ghauri P. – Gronhaug K. (2011): Kutatásmódszertan az üzleti tanulmányokban, Akadémi-ai Kiadó, Budapest, 294. p.,

Hastings, J. – Madrian, B. – Skimmyhorn, W. (2012): Financial Literacy, Financial Educa-tion and Economic Out comes. 2012. szeptemberi kutatási jelentés. Cambridge, USA: Na-tional Bureau of Economic Research, 42 p. NBER Working Paper Series, No. w18412. https://doi.org/10.3386/w18412

Hogarth J. M. (2002): Financial Literacy and Family and Consumer Sciences. Journal of Family and Consumer Sciences: From Research toPractice, 94 (1) p. 14– 28.

Huston, S. J. (2010): Measuring Financial Literacy. Journal of Consumer Affairs, 44 (2) p. 296–316. https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01170.x

Kálmán, B. (2022): Összehasonlító vizsgálat – A Covid19 válság hatása egyetemi hallgatók pénzügyi műveltségére, Doktori (PhD) értekezés, Gödöllő, 180 p.

Kim, J. J. (2001): Financial Knowledge and Subjective and Objective Financial Well Being. Consumer Interests Annual, 47 (1) p. 1–3.

Lusardi, A. – Mitchell, O. S. – Curto, V. (2010): Financial Literacy among the Young. Journal of Consumer Affairs, 44 (2) p. 358–380. https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01173.x

Mandell, L. (2008): Financial Literacy of HighSchool Students. p. 163–183. In Xiao, J. J. (Szerk.), Handbook of Consumer Finance Research. New York, USA: Springer, 424 p. https://doi.org/10.1007/978-0-387-75734-6_10

Németh, E. (2014): Az Állami Számvevőszék szerepe a pénzügyi kultúra fejlesztésében, Projektfüzet. http://docplayer.hu/2213866-Az-allami-szamvevoszek-szerepe-a-penzugyi-kultura-fejleszteseben.html Letöltés ideje: 2022.07.20.

Pénzügyi Tudatosság Fejlesztésének Stratégiája 2017-2023. (2016): Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája.pdf Letöltés dátuma: 2022.05.22.

Remund, D. L. (2010): Financial Literacy Explicated: The Case for a Clearer Definition in an Increasingly Complex Economy. Journal of Consumer Affairs, 44 (2) p. 276–295. https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01169.x

Riitsalu, L. – Pöder, K. (2016): A Glimpse of the Complexity of Factors that Influence Financial Literacy: Complexity of Financial Literacy. International Journal of Consumer Studies, 40 (6) p. 722–731. https://doi.org/10.1111/ijcs.12291

Sajtos, L. – Mitev, A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.

Santini, F. D. O. – Ladeira, W. J. – Mette, F. M. B. – Ponchio, M. C. (2019): The Antecedents and Consequences of Financial Literacy: A Meta-Analysis. International Journal of Bank Marketing, 37 (6) 1462–1479. p. https://doi.org/10.1108/IJBM-10-2018-0281

Sarigül, H. (2014): A Survey of Financial Literacy Among University Students. Journal of Accounting & Finance, 14.

Tóthné L. K. (2009): Összefüggés vizsgálatok, Gödöllői Innovációs Központ Kft, Gödöllő, 202 p,

Venkataraman, R. – Ventatesan, T. (2018): Analysis of Factors Determining Financial Literacy using Structural Equation Modelling. SDMIMD Journal of Management, 9 (1) p. 19–29. http://dx.doi.org/10.18311/sdmimd/2018/19998

Vitt, L. A. – Anderson, C. – Kent, J. – Lyter, D. M. – Siegenthaler, J. K. – Ward, J. (2000): Personal Finance and the Rush to Competence: Financial Literacy Education in the U.S. Middleburg, Virginia, USA: Institute for Socio Financial Studies (ISFS), 212 p.

Widyastuti, U. – Suhud, U. – Sumiati, A. (2016): The Impact of Financial Literacy on Stu-dent Teachers’ Saving Intention and Saving Behaviour. In: Mediterranean Journal of Social Sciences, 7 (6) p. 41–48. http://dx.doi.org/10.5901/mjss.2016.v7n6p41

Downloads

Published

2023-06-30

Issue

Vol. 13 No. 1 (2023): Acta Carolus Robertus

Section

Cikkek

License

Copyright (c) 2023 Szőke Brigitta, Tóth Eszter

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

How to Cite

The Links Between Financial Education and Financial Literacy. (2023). Acta Carolus Robertus, 13(1), 19-30. https://doi.org/10.33032/acr.4082

Similar Articles

1-10 of 20

You may also start an advanced similarity search for this article.