The Situation of Hungarian Farmers in the Age of 3.0 and 4.0 Agriculture

Agricultural Deprivation and Social Innovations

Authors

  • István Bazsik Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság és Regionális Tudományok Doktori Iskola
  • Zoltán Bujdosó Hungarian University of Agriculture and Life Sciences , Institut for Sustainable Development and Farming https://orcid.org/0000-0002-5023-074X
  • Gábor Koncz Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézet https://orcid.org/0000-0003-3493-0014

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.2907

Keywords:

agriculture 4.0, agricultural census, agricultural deprivation, social innovation

Abstract

Agriculture is undergoing a revolution. The explosive technological development of industry is such that it can be considered the 4th industrial revolution. This process has spilled over into the agriculture and we are now talking about Agriculture 4.0 too, driven by innovation based on information technology throughout the agricultural sector. In the case of agriculture, for a number of reasons, it is inevitable to increase production efficiency, which can be achieved through R&D&I, i.e. research, development and innovation. The exponentially developing technology has many positive results, as it increases production efficiency and volume, improves quality, allows for higher levels of automation and real-time optimisation. However, there are also risks. Among these threats, this paper will focus on the problems facing domestic farmers and the principles of how to overcome them. Agricultural farmers in less developed countries, including Hungary, are unable to integrate the technological innovations produced by Agriculture 4.0 into their own economies at the appropriate pace and to use them effectively, as even the majority of farmers have not yet been able to adopt the achievements of Agriculture 3.0, and their effective access to modern technology is therefore increasingly doubtful. In Hungary, small and medium-sized enterprises in the agricultural sector are particularly vulnerable to being deprived of modern technologies for both subjective and objective reasons. This situation is either not being resolved or is extremely difficult to resolve. The term 'agricultural deprivation' is the most accurate way of describing the situation, since deprivation is permanent, it is very difficult to break out of it, and the gap with developed economies is widening even if the technological level of the deprived enterprise stagnates, but unfortunately it is more likely to worsen as the tools become obsolete, thus increasing deprivation, i.e. the technological development gap and the obsolescence of the farm's tools.

Author Biographies

  • István Bazsik, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság és Regionális Tudományok Doktori Iskola

    PhD hallgató
    ibazsik@hsz.hu

  • Zoltán Bujdosó, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences , Institut for Sustainable Development and Farming

    PhD, habil.
    egyetemi tanár
    bujdoso.zoltan@uni-mate.hu

  • Gábor Koncz, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézet

    PhD
    egyetemi docens
    koncsz.gabor@uni-mate.hu

References

Baros, Z.–Bujdosó, Z.– Kovács, T.–Patkós, Cs.-Radics, Zs. (2012): The social aspects and public acceptance of biomass giving the example of a Hungarian region. International Journal Of Renewable Energy Development 1(2), 40–48. DOI: https://doi.org/10.14710/ijred.1.2.39-43

Carolan, M. (2017): Publicising Food: Big Data, Precision Agriculture, and Co-Experimental Techniques of Addition. Sociologia Ruralis 57(2), pp. 135–154. DOI: https://doi.org/10.1111/soru.12120

Corsini, L. – Wagner, K. – Gocke, A. – Kurth, T. (2015): Crop farming 2030 - The reinvention of the sector. Boston Consulting Group, https://image-src.bcg.com/Images/BCG-Crop-Farming-2030-May-2015_tcm21-184100.pdf Letöltés dátuma: 2022. 01.02.

DEFRA (2013): Farm practices survey October 2012 – Current farming issues. Department for Environment, Food & Rural Affairs, UK

Dinya, A.–Dinya, L. (2020): Fenntartható versenyképesség és társadalmi innovációk. In: Ercsey I. (szerk.) Marketing a digitalizáció korában. Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXVI. Országos konferenciájának előadásai, Széchenyi István Egyetem: Győr, pp. 509–518.

Farkasné Fekete, M.–Balyi, Zs.–Szűcs, I. (2014): Az agrárgazdaság hatékonyságának néhány sajátos aspektusa. Gazdálkodás, 58 (6), 564–576.

Gaál, M.–Péter, K.–Takácsné György, K.–Illés, I.–Kiss, A.–Sulyok, D.–Domán, Cs.– Keményné Horváth, Zs. (2017): A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Garai, N.–Szalai, M.–Szőke, D. (2017): A világrend 2030-ban – A globális politikai, gazdasági és társadalmi trendek vizsgálata. Külügyi Szemle, (4), 3–27.

Hanga, A.–Bokor, T.–Myat, K.–Pelle, V.–Tóth, A.–Tóth, T.–Székely, L. (2018): Kutatási terv, Kommunikáció az információs társadalmak korában – Egyéni, szervezeti és társadalmi szintű változások azonosítása és leírása, Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3327/1/FSA_kutatasi_terv_FIN.pdf (Letöltés dátuma: 2022. 01.02.

Hámori, B.–Szabó, K. (2018): Innováció és hálózat. Educatio, 27 (2), 208–224. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.4

Klerkx, L.–Jakku, E.–Labarthe, P. (2019): A review of social science on digital agriculture, smart farming and agriculture 4.0: New contributions and a future research agenda. NJAS-Wageningen Journal of Life Sciences, 90-91, 100315. DOI: https://doi.org/10.1016/j.njas.2019.100315

Kornai, J. (1999): A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf.(július-augusztus), 585–599.

Kriegler, E. et al. (2018): The World in 2050 – Transformations to Achieve the Sustainable Development Goals. Report prepared by The World in 2050 initiative, International Institute for Applied Systems Analysis – IIASA, Laxenburg, Austria. http://pure.iiasa.ac.at/15347, p. 1–157.

Lencsés, E.– Takács, I.– Takács-György, K. (2014): Farmers’ perception of precision farming technology among Hungarian farmers. Sustainability, 6 (12) 8452–8465. DOI: https://doi.org/10.3390/su6128452

Mészáros, S.–Szabó, G. (2014): Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban. Gazdálkodás, 58 (1), 58–74.

Ncube, B.–Mupangwa, W.–French, A. (2018): Precision agriculture and food security in Africa. In: Mensah P–Katerere D. –Hachigonta S. –Roodt A. (ed.): Systems analysis approach for complex global challenges Springer, Cham, pp. 159–178.

Pardey, P. G.–Alston, J. M.–Chan-Kang, C. (2012): Agricultural Production. Productivity and R&D over the Past Half Century: An Emerging New World Order Invited plenary paper presented at the International Association of Agricultural Economists (IAAE) Triennial conference, Foz do Iguaçu, Brazil, 18–24 August, 2012, http://purl.umn.edu/133745/files/SP12_7_2012Pardey.pdf Letöltés dátuma: 2022.01.07.

Pólya, Á. – Varanka, M. (2015): Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban. Piackutatási jelentés. AgroStratéga, http://agrostratega.hu/letoltesek/AgroStratega_kutatasi_jelentes_2015_standard.pdf

Ritter, K. (2018): A vidékgazdaság foglalkoztatási szerkezete Magyarországon. Hadtudományi Szemle, 11 (4), 400–420.

Sarudi, C.–Lakner, Z. (2003): Ellentmondások és dilemmák a magyar élelmiszer vertikumban. Acta Agraria Kaposváriensis 7 (2), 51–63.

Sipiczki Z. (2019): Jövedelmező-e a mezőgazdaság? Doktori értekezés tézisfüzet, Kaposvári Egyetem GTK, DOI: https://doi.org/10.17166/KE2019.004

Szőke, V.– Kovács, L. (2021): A mezőgazdaság 4.0 technológiáinak munkaerőpiaci hatásai. Gazdálkodás, 65 (1), 64–85.

Várnagy, E. –Várnagy P. (2000): A hátrányos helyzet pedagógiája. Budapest: Corvinus Kiadó.

Vigani, M., Crezo, E. R., Barero, M. G. (2015): The determinants of wheat yields: Tha role of sustainable innovation, policies and risks in France and Hungary. JRC Science and Policy Reports. EUR 27246 EN; DOI: https://doi.org/10.2791/470542

Wigboldus, Seerp (2016): Ten types of social innovation – a brief discussion paper Wageningen Centre for Development Innovation – CDI, p. 1–12.

Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU RENDELETE (2013) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013R1305&from=HR

Digitális Jólét Program Magyarország Digitális Agrár Stratégiája 2019-2022 (2019): https://digitalisjoletprogram.hu/files/24/2e/242e263bd2b441f6f30cf400e06e1e4a.pdf

KSH Agrárcenzus (2020): https://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020

Portfolio (2019): https://www.portfolio.hu/gazdasag/20190107/sosem-latott-szamok-kiderult-mennyien-dolgoznak-minimalberert-magyarorszagon-309419

Published

2022-12-14

How to Cite

The Situation of Hungarian Farmers in the Age of 3.0 and 4.0 Agriculture: Agricultural Deprivation and Social Innovations. (2022). Acta Carolus Robertus, 12(2), 111-131. https://doi.org/10.33032/acr.2907

Similar Articles

1-10 of 69

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)