THE INCENTIVE EFFECT OF FRINGE BENEFITS IN ENCOURAGING THE POPULATION TO LEAD A HEALTHY LIFESTYLE
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2622Keywords:
well-being, incentives, employees well-being, healthy lifestyleAbstract
The aim of our research was to examine the incentive effect of fringe benefits on a healthy lifestyle. To this end, we examined both the employers’ and the employees’ side. When analyzing the employer segment, companies (N = 41) were asked about the importance of a healthy workforce and the initiatives they use to encourage their employees to lead a more active lifestyle. In the employee (N=133) segment, we asked questions about their lifestyle, their sporting habits, the utilization of the examined fringe benefits (SZÉP Card, All You Can Move SportPass), and among the respondents who did not have a card, if there would be an initiative from the employer’s side would they use it. The results highlighted that health-conscious behaviour is present on both sides, however, companies show less engagement. Moreover, data showed that by using the cards employees indeed participate in more sporting activities, and those who do not have it have shown a high willingness to use it. In addition, employees generally believe that such benefits improve the image of employers as well.
References
Aldana S. G. – Merrill R. M. – Price K. – Hardy A. – Hager R. (2005): Financial impact of a comprehensive multisite workplace health promotion program. Preventive medicine, 40(2), 131-137. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2004.05.008
Apor P. (2012): Testedzéssel a megbetegedések ellen. Magyar Tudomány, 173(12), 1470-1477.
Baicker K. - Cutler D. – Song Z. (2010): Workplace wellness programs can generate savings. Health affairs, 29(2.) 304-311.
Bakos I. M. (2016): Részeredmények az egészségi állapot és a munkateljesítmény kölcsönhatásait vizsgáló kismintás online kérdőíves felmérésből. Taylor, 8(4), 155-163.
Beamish L. A. – Osornio-Vargas A. R. – Wine E. (2011): Air pollution: An environmental factor contributing to intestinal disease. Journal of Crohn's and Colitis, 5(4), 279-286. https://doi.org/10.1016/j.crohns.2011.02.017
Calnan M. – Wainwright D. – Forsythe M. – Wall B. - Almond S. (2001): Mental health and stress in the workplace: the case of general practice in the UK. Social science & medicine, 52(4), 499-507. https://doi.org/10.1016/s0277-9536(00)00155-6
Dávid, L. – Tóth, G. – Bujdosó, Z. – Herneczky, A. (2007): A turizmus és a regionális versenyképesség kapcsolatának mutatói a Mátravidék példáján keresztül. Észak-magyarországi stratégiai füzetek, 4(1), 3-20.
Fodor I. (1996): A környezet és egészség összefüggése a Dél-dunántúli régióban. In: Salánki J. (szerk.): A környezetszennyező anyagok biológiai és egészségügyi hatásai. Veszprém: MTA Veszprémi Területi Bizottsága, pp. 13–26.
Hartfiel N. – Havenhand J. – Khalsa S. B. – Clarke G. – Krayer A. (2011): The effectiveness of yoga for the improvement of well-being and resilience to stress in the workplace. Scandinavian journal of work, environment & health, 31(1), 70-76. https://doi.org/10.5271/sjweh.3031
Hidvégi P. – Bíró M. – Müller A. – Váczi P. (2017): Testnevelési program a munkahelyi egészségfejlesztésben. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport. 44, 115–138.
János S. – Péter S. – Mária S. – Árpád N. – István K. – István E. (2003): Környezeti eredetű daganatos megbetegedések területi halmozódásainak vizsgálata. Magyar Onkológia, 47(2), 177–183.
Kecklund G. – Axelsson J. (2016): Health consequences of shift work and insufficient sleep. BMJ (online) 355:i5210. https://doi.org/10.1136/bmj.i5210
Kortum E. – Leka S. – Cox T. (2011): Perceptions of psychosocial hazards, work-related stress and workplace priority risks in developing countries. Journal of occupational health, 53(2), 144–155.
Lambert V. A. – Lambert C. E. – Yamase H. (2003): Psychological hardiness, workplace stress and related stress reduction strategies. Nursing & Health Sciences, 5(2), 181-184. https://doi.org/10.1046/j.1442-2018.2003.00150.x
Malota E. – Gyulavári T. – Bogáromi E. (2019): „Az vagy, amit megeszel”-a hazai fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos percepciói és attitűdjei. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 50(1), 80–88. https://doi.org/10.14267/veztud.2019.01.08
Molnár A (2020): Munkavállalók egészsége a fizikai aktivitás tükrében. In: Balogh L. (szerk.) Trendek a versenysport és a szabadidősport területéről. Debrecen: Magyarország: Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet, pp. 174–183.
Nábrádi Zs. (2020): Egészségvédő élelmiszervásárlás és-fogyasztás kapcsolata a fizikai aktivitással. Gazdálkodástudományi közlemények, 8(1), 51–59.
Netjogtár (2020): 2004. évi XXXIV. törvény a kis– és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. Letöltés dátuma: 2020. május 25. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400034.tv
Nyitrainé-Garaj E. (2015): Versenyképesség és egészségnyereség. A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai. Hadtudomány, 25, 41–47.
Panyor Á. (2019): A táplálkozás és a civilizációs betegségek kapcsolata. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 14(2), 99–107. https://doi.org/10.14232/jtgf.2019.2.99-107
Pavlik G. (2015): A rendszeres fizikai aktivitás szerepe betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében. A magyar higiénikusok társasága, 59(2), 11–26.
Pikó B. (2005): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest: L'Harmattan Kiadó.
Radak Z. – Kumagai S. – Taylor A. W. – Naito H. - Goto S. (2007): Effects of exercise on brain function: role of free radicals. Applied Physiology, Nutrition, and Metabolism, 32(5), 942–946. https://doi.org/10.1139/h07-081
Schaufeli W. B. - Taris T. W. (2014): A critical review of the job demands-resources model: Implications for improving work and health. In: Bridging occupational, organizational and public health, pp. 43–68. https://doi.org/10.1007/978-94-007-5640-3_4
Simon I. Á. – Simonné Kajtár G. – Herpainé Lakó J. – Müller A. (2018): A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében. Képzés és gyakorlat: Training and practice, 16(1), 25–36.
Szakály Z. – Berke S. – Biacs P. – Szakály S. – Széles G. – Szente V. – Szigeti O. (2010): Funkcionális élelmiszerek piaci helyzetének vizsgálata. OTKA Kutatási Jelentések/ OTKA Research Reports.
Szakaly Z. – Szigeti O. – Szente V. (2008): Fogyasztói attitűdök táplálkozási előnyökkel kapcsolatban. Bulletin of the Szent Istvan University, 2008 Special Issue 187–198.
Wang J. F. - Hu Y. (2012): Environmental health risk detection with GeogDetector. Environmental Modelling & Software, 33, 114–115. https://doi.org/10.1016/j.envsoft.2012.01.015
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Molnár Anikó, Müller Anetta
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
