A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK HATÁSA A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA VALÓ ÖSZTÖNZÉSÉBEN
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2622Kulcsszavak:
ösztönzők, egészséges életmód, munkavállalók egészsége, jóllétAbsztrakt
Kutatásunk fókuszában a béren kívüli juttatások egészséges életmódra való ösztönző hatását vizsgáltuk. Ezen célból az érintettek két szegmensét vizsgáltuk. A munkáltatói réteg elemzésekor a vállalatokat (N = 41) arról kérdeztük mennyire tartják fontosnak az egészséges munkaerőt, illetve milyen kezdeményezésekkel ösztönzik alkalmazottjaikat arra, hogy aktívabb életmódot éljenek. A munkavállalói szegmensnél az alkalmazottak (N = 133) életmódjával kapcsolatban, sportolási szokásaikkal kapcsolatban, a vizsgált juttatások (SZÉP Kártya, All You Can Move SportPass) kihasználtságával kapcsolatban, a kártyával nem rendelkező válaszadók körében pedig azzal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket, amennyiben a munkáltató oldaláról ilyen kezdeményezés jönne létre többet sportolnának-e. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy mindkét oldalnál egészségtudatos magatartás a jellemző, azonban a vállalatok kevésbé figyelhető meg az aktív támogatás. Az alkalmazotti réteg vizsgálatánál kiderült továbbá, hogy a kártyák használatával valóban többet sportolnak, azok, akik nem rendelkeznek velük magas hajlandóságot mutattak annak használatára. Emellett az alkalmazottak általános megítélése szerint az ilyen juttatások javítják a munkáltatókról kialakult képet.
Hivatkozások
Aldana S. G. – Merrill R. M. – Price K. – Hardy A. – Hager R. (2005): Financial impact of a comprehensive multisite workplace health promotion program. Preventive medicine, 40(2), 131-137. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2004.05.008
Apor P. (2012): Testedzéssel a megbetegedések ellen. Magyar Tudomány, 173(12), 1470-1477.
Baicker K. - Cutler D. – Song Z. (2010): Workplace wellness programs can generate savings. Health affairs, 29(2.) 304-311.
Bakos I. M. (2016): Részeredmények az egészségi állapot és a munkateljesítmény kölcsönhatásait vizsgáló kismintás online kérdőíves felmérésből. Taylor, 8(4), 155-163.
Beamish L. A. – Osornio-Vargas A. R. – Wine E. (2011): Air pollution: An environmental factor contributing to intestinal disease. Journal of Crohn's and Colitis, 5(4), 279-286. https://doi.org/10.1016/j.crohns.2011.02.017
Calnan M. – Wainwright D. – Forsythe M. – Wall B. - Almond S. (2001): Mental health and stress in the workplace: the case of general practice in the UK. Social science & medicine, 52(4), 499-507. https://doi.org/10.1016/s0277-9536(00)00155-6
Dávid, L. – Tóth, G. – Bujdosó, Z. – Herneczky, A. (2007): A turizmus és a regionális versenyképesség kapcsolatának mutatói a Mátravidék példáján keresztül. Észak-magyarországi stratégiai füzetek, 4(1), 3-20.
Fodor I. (1996): A környezet és egészség összefüggése a Dél-dunántúli régióban. In: Salánki J. (szerk.): A környezetszennyező anyagok biológiai és egészségügyi hatásai. Veszprém: MTA Veszprémi Területi Bizottsága, pp. 13–26.
Hartfiel N. – Havenhand J. – Khalsa S. B. – Clarke G. – Krayer A. (2011): The effectiveness of yoga for the improvement of well-being and resilience to stress in the workplace. Scandinavian journal of work, environment & health, 31(1), 70-76. https://doi.org/10.5271/sjweh.3031
Hidvégi P. – Bíró M. – Müller A. – Váczi P. (2017): Testnevelési program a munkahelyi egészségfejlesztésben. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport. 44, 115–138.
János S. – Péter S. – Mária S. – Árpád N. – István K. – István E. (2003): Környezeti eredetű daganatos megbetegedések területi halmozódásainak vizsgálata. Magyar Onkológia, 47(2), 177–183.
Kecklund G. – Axelsson J. (2016): Health consequences of shift work and insufficient sleep. BMJ (online) 355:i5210. https://doi.org/10.1136/bmj.i5210
Kortum E. – Leka S. – Cox T. (2011): Perceptions of psychosocial hazards, work-related stress and workplace priority risks in developing countries. Journal of occupational health, 53(2), 144–155.
Lambert V. A. – Lambert C. E. – Yamase H. (2003): Psychological hardiness, workplace stress and related stress reduction strategies. Nursing & Health Sciences, 5(2), 181-184. https://doi.org/10.1046/j.1442-2018.2003.00150.x
Malota E. – Gyulavári T. – Bogáromi E. (2019): „Az vagy, amit megeszel”-a hazai fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos percepciói és attitűdjei. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 50(1), 80–88. https://doi.org/10.14267/veztud.2019.01.08
Molnár A (2020): Munkavállalók egészsége a fizikai aktivitás tükrében. In: Balogh L. (szerk.) Trendek a versenysport és a szabadidősport területéről. Debrecen: Magyarország: Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet, pp. 174–183.
Nábrádi Zs. (2020): Egészségvédő élelmiszervásárlás és-fogyasztás kapcsolata a fizikai aktivitással. Gazdálkodástudományi közlemények, 8(1), 51–59.
Netjogtár (2020): 2004. évi XXXIV. törvény a kis– és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. Letöltés dátuma: 2020. május 25. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400034.tv
Nyitrainé-Garaj E. (2015): Versenyképesség és egészségnyereség. A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai. Hadtudomány, 25, 41–47.
Panyor Á. (2019): A táplálkozás és a civilizációs betegségek kapcsolata. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 14(2), 99–107. https://doi.org/10.14232/jtgf.2019.2.99-107
Pavlik G. (2015): A rendszeres fizikai aktivitás szerepe betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében. A magyar higiénikusok társasága, 59(2), 11–26.
Pikó B. (2005): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest: L'Harmattan Kiadó.
Radak Z. – Kumagai S. – Taylor A. W. – Naito H. - Goto S. (2007): Effects of exercise on brain function: role of free radicals. Applied Physiology, Nutrition, and Metabolism, 32(5), 942–946. https://doi.org/10.1139/h07-081
Schaufeli W. B. - Taris T. W. (2014): A critical review of the job demands-resources model: Implications for improving work and health. In: Bridging occupational, organizational and public health, pp. 43–68. https://doi.org/10.1007/978-94-007-5640-3_4
Simon I. Á. – Simonné Kajtár G. – Herpainé Lakó J. – Müller A. (2018): A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében. Képzés és gyakorlat: Training and practice, 16(1), 25–36.
Szakály Z. – Berke S. – Biacs P. – Szakály S. – Széles G. – Szente V. – Szigeti O. (2010): Funkcionális élelmiszerek piaci helyzetének vizsgálata. OTKA Kutatási Jelentések/ OTKA Research Reports.
Szakaly Z. – Szigeti O. – Szente V. (2008): Fogyasztói attitűdök táplálkozási előnyökkel kapcsolatban. Bulletin of the Szent Istvan University, 2008 Special Issue 187–198.
Wang J. F. - Hu Y. (2012): Environmental health risk detection with GeogDetector. Environmental Modelling & Software, 33, 114–115. https://doi.org/10.1016/j.envsoft.2012.01.015
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Molnár Anikó, Müller Anetta
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
