SZABADIDŐ-ELTÖLTÉSI SZOKÁSOK ITTHON ÉS HATÁRON TÚL
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2540Kulcsszavak:
szabadidő-eltöltés, Covid-19, motiváció, sportAbsztrakt
Kutatásom célkitűzéseinek a megvalósításához egy online kérdőívet szerkesztettem, mivel a Covid-19 és a folyamatos határzárváltozások nem tették lehetővé más módszer alkalmazását. Kérdőívemre két országból fogadtam a válaszokat, Magyarországból és Romániából, a magyar nemzetiségű fiatal felnőttektől (N = 323). Célcsoportom a 18 és 25 év közötti korosztály volt. Felmérésemben kitértem a szabadidő-eltöltési szokásokra, sportmotivációra, a két országban élők közötti különbségekre, illetve hasonlóságokra, ugyanakkor a Covid-19 okozta változásokra is, hiszen érdekesnek találtam megvizsgálni azt, hogy a járványügyi helyzetben milyen változások következtek be. Eredményeim bemutatásához alapstatisztikát és gyakoriságot számítottam, továbbá az összefüggések vizsgálatára chi2 és páros t próbát használtam. Több hipotézist is felállítottam, amelyek igaznak minősültek. Eredményeim azt mutatják, hogy az itthon és a határon túl élő magyar nemzetiségű fiatal felnőttek egyaránt egyetértenek azzal, hogy a sportnak fontos szerepe van az egészséges életmódban (átlag = 3,72, sd = 0,515). Eltérés figyelhető meg a két országban élők sportolási szokásaiban és sportmotivációjában. A Magyarországon élők egy héten több órát sportolnak (átlag = 4,437, sd = 2,8175), mint a Romániában élők (átlag = 3,678, sd = 2,4143) és elégedetebbek a sportolási helyszínekkel és lehetőségekkel. A motivációs tényezők közül a sport szeretete, a közösséghez tartozás sokkal nagyobb értékelést kapott a magyarországi válaszadóknál. A Covid-19 hatására a sportolási alkalmak száma csökkent (t = 4,026, p = 0,000), így nem meglepő, hogy a sportolással töltött órák száma is csökkent (t = 4,598, p = 0,000). Észrevehető módosulás következett be a sportolási helyszíneknél, továbbá a szabadidős tevékenységeknél is. Az emberek többsége kevés időt szán a sportolásra és az aktív szabadidő eltöltésre, amit a Covid-19 csak nagyban felerősített, ezért nagyon fontos a sportnak és az aktív szabadidő-eltöltési tevékenységeknek a számos pozitív hatását tudatosítani az emberekben, továbbá felmérni a motivációs tényezőket, elégedettségi szintet, hogy egy minél egészségesebb, aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet éljünk.
Hivatkozások
Bácsné Bába É. – Ráthonyi G. – Müller A. – Ráthonyi-Odor K. – Balogh P. – Ádány R. – Bács Z. (2020): Physical Activity of the Population of the Most Obese Country in Europe, Hungary. Frontiers in Public Health, 8, 1–8. https://doi.org/10.3389/fpubh.2020.00203
Bendíková E. – Marko M. – Müller A. – Bába É. Bácsné (2018): Effect of Applied Health-Oriented Exercises in Physical and Sport Education on Musculoskeletal System of Female Students. Acta Facultatis Educationis Physicae Universitatis Comenianae, 58(2),84–96. https://doi.org/10.2478/afepuc-2018-0008
Bíró M. – Müller A. (2017): Aktív pihenés, rekreáció = Active relaxation, recreation. In: Dobos, Anna; Mika, János (szerk.): Természeti és kultúrtörténeti értékek Eger térségében = Natural and cultural heritage in the Eger Region. Eger: Líceum Kiadó, pp. 128–130.
Bíró M. (2018): Bevezetés a sportpedagógiába In: Münnich, Ákos (szerk.) Fejezetek a Sport-pszichodiagnosztika és Tanácsadás témaköreiből. Debrecen: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet. Letöltés dátuma: 2021.05.10. forrás: http://psycho.unideb.hu/sport/fejezetek/bm_sportpedagogia/_book/index.html
Boda E. J. – Bácsné, Bába É. – Laoues-Czimbalmos N. – Müller A. (2019): Rekreációs fogyasztói szokások vizsgálata magyar fiatal felnőttek körében. Különleges Bánásmód, 5(4),33–44. https://doi.org/10.18458/KB.2019.4.33
Bujdosó Z. – Györki M. (2011): A biztonság szerepe a turizmusfejlesztésben. Acta Carolus Robertus, 1(2), 45–55.
Chen P. – Mao L. – Nassis G. P. – Harmer P. – Ainsworth B. E. – Li F. (2020): Coronavirus disease (2019-nCoV): The need to maintain regular physical activity while taking precautions. Journal of sport and health science, 9(2), 103–104. https://doi.org/10.1016/j.jshs.2020.02.001
Dávid, L. – Tóth, G. – Bujdosó, Z. – Herneczky, A. (2007): A turizmus és a regionális versenyképesség kapcsolatának mutatói a Mátravidék példáján keresztül. Észak-magyarországi stratégiai füzetek, 4(1), 3–20.
Dávid L. –Bujdosó Z. – Tóth G. (2008): Tourism planning in the Hajdú-Bihar – Bihor Euroregion In: Süli-Zakar, I (szerk.): Neighbours and partners: on the two sides of the border. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 323–332.
Dobay B. – Müller A. – Bendíková E. (2017): Adult Health in Terms of Selected Lifestyle Factor. Disputationes Scientificae Universitatis Chatholicae In Ruzomberok, 17(4), 32–39.
Fehér A. – Bácsné, B. É. – Müller, A. – Szakály, Z. (2019): MPAM-R modellekkel kapcsolatos kutatások rendszerezése – Szakirodalmi áttekintés. In: Fehér A. – Szakály Z.: Egészségpiaci kutatások. Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, pp. 173–183.
Fenyves V. – Dajnoki K. – Bácsné Bába É. (2019b): Sportolási szokások vizsgálata a Campus Sportfesztivál tapasztalatai alapján. Acta Carolus Robertus, 9(2), pp. 27–40. https://doi.org/10.33032/acr.2019.9.2.27
Gabnai Z. – Müller A. – Bács Z. – Bácsné Bába É. (2019): A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei. Egészségfejlesztés, 60(1), 20–30. https://doi.org/10.24365/ef.v60i1.308
Hidvégi P. – Bíró M. – Müller A. – Váczi P. (2017): Testnevelési program a munkahelyi egészségfejlesztésben, Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport, 44, 115–138.
Hossain M. (2021): The effect of the Covid-19 on sharing economy activities. Journal of Cleaner Production, 280, 124782. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.124782
Kós K. – Herpainé Lakó J. (2019): A család szerepe az egészségkárosító szokások tükrében. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae: Sectio Sport, 46, 57–69. https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2019.1.57
Laoues-Czimbalmos N. – Bácsné Bába É. – Mező K. – Kőnig-Görögh D. – Müller A.: (2020a): Fogyatékos tanulók szabadidős preferenciarendszerének elemzése egy kutatás tükrében. International Journal of Engineering and Management Sciences / Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 5(1), 98–115. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2020.1.9
Laoues-Czimbalmos N. – Müller A. – Mező K. – Mercs E. – Molnár A. (2019): A környezeti nevelés és az egészséges életmód értékpreferenciáinak vizsgálata a "zöld" és "nem zöld" óvodába járó gyermekek szülei körében. Acta Carolus Robertus, 9(2), 89–109. https://doi.org/10.33032/acr.2019.9.2.89
Laoues-Czimbalmos N. – Pogácsás G. – Müller, A. (2020b): A család szerepe az egészséges életmód elemeinek kialakításában egy hátrányos helyzetűeket vizsgáló kutatás tükrében. In: Vargáné, Nagy Anikó (szerk.) Családi nevelés: Generációk közötti konfliktusok és megoldási stratégiák. Budapest: Forstag Nonprofit Közhasznú Kft, pp. 81–96.
Lengyel A. (2019): A mindfulness és liminalitás felértékelődése: spirituális elvonulási központok, a fenntartható jövő desztinációi? Turizmus Bulletin, 19(1), pp. 14–24.
Lenténé P. A. – Tatár A. – Lente L. – Pucsok J. – Bíró M. – Hidvégi P. (2019): A sport és wellness elemek megjelenése az Észak- alföldi régió három-, négy- és ötcsillagos szállodáinak kínálatában. In: Bácsné, Bába Éva; Müller, Anetta (szerk.): "Mozgással az egészségért" A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében: Nemzetközi Konferencia és Workshop: Válogatott tanulmánykötet = "Movement for health" The importance of physical activity in health protection of future workers: International Conference and Workshop: Proceedings from the International Conference and Workshop. Debrecen: Debreceni Egyetem, pp. 204–215.
Lenténé- Puskás A. – Biró M. – Dobay B. – Pucsok J. M. (2018): A szabadidő sportolás kínálati elemeinek, és szolgáltatásainak vizsgálata Magyarország Észak-alföldi régiójának szállodáiban. Selye e-studies, 9(1), 13–21.
Lesser I. A. – Nienhuis C. P. (2020): The impact of COVID-19 on physical activity behavior and well-being of Canadians. International journal of environmental research and public health, 17(11), 3899. https://doi.org/10.3390/ijerph17113899
Molnár A. (2019): Fitnesz trendek az egészség szolgálatában. In: Bácsné, Bába Éva; Müller, Anetta (szerk.) "Mozgással az egészségért" A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében: Nemzetközi Konferencia és Workshop: Válogatott tanulmánykötet = "Movement for health" The importance of physical activity in health protection of future workers: International Conference and Workshop: Proceedings from the International Conference and Workshop. Debrecen: Debreceni Egyetem, pp. 113–120.
Murtaza, Shah A. – Molnár E. – Szakács A. (2021): Digital Heroin – The Impact of Digital Gadgets on Developing Minds An Empirical Study on Growing Children of Lahore. Controller Info, 9(1), 55–58. https://doi.org/10.24387/CI.2021.1.10
Müller A. – Bácsné Bába É. (2018): Az egészséges életmód és a sport kapcsolata. Létavértes: Létavértes SC ’97 Egyesület.
Müller A. – Bácsné, Bába É. – Pfau, C. – Molnár A. – Laoues-Czimbalmos N. (2019a): Extrém sportfogyasztás vizsgálata egy kutatás tükrében. International Journal of Engineering and Management Sciences / Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 4(3), 135–142. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2019.3.13.
Müller A. – Bendíková E. – Herpainé Lakó J. – Bácsné Bába É. –Łubkowska W. – Mroczek B. (2019b): Survey of regular physical activity and socioeconomic status in Hungarian preschool children. Family Medicine and Primary Care Review, 21(3), 237–242. https://doi.org/10.5114/fmpcr.2019.88382
Müller A. – Bíró M. – Hídvégi P. – Váczi P. – Plachy J. – Juhász I. – Hajdú P. – Seres J. (2013): Fitnesz trendek a rekreációban. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport, 40, 25–34.
Müller A. – Szabó R. – Kerényi E. – Mosonyi A. (2009): Fürdőkutatás a Közép-dunántúli régióban. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport, 36, 77–87.
Péter V. (2015): Basketball. In: Melinda, Bíró (szerk.): Ball games: handball, football, volleyball, basketball. Eger: EKC Líceum Press, pp. 93–124.
Poór J. (szerk.) – Dajnoki K. (szerk.) – Pató Gáborné Szűcs B. (szerk.) – Szabó Sz. (szerk.) (2021): Koronavírus-Válság: Kihívások és hr válaszok: Első és második fázis összehasonlítása. Gödöllő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Schuchat A. – Covid C. D. C. – Team R. (2020): Public health response to the initiation and spread of pandemic COVID-19 in the United States, February 24–April 21, 2020. Morbidity and mortality weekly Report, 69(18), 551–556. DOI: 10.15585/mmwr.mm6918e2
Simon I. Á. – Kajtár G. – Herpainé Lakó J. – Müller A. (2018): A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében. Képzés és Gyakorlat: Training and Practice 16(1), 25–36. https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.3
Spence J. C. – Rhodes R. E. – McCurdy A. – Mangan A. – Hopkins D. – Mummery W. K. (2021): Determinants of physical activity among adults in the United Kingdom during the COVID‐19 pandemic: The DUK‐COVID study. British journal of health psychology, 26(2), 588–605. https://doi.org/10.1111/bjhp.12497
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Kinczel Antonia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
