Kézműves játszóterek

Egyéni készségek, közösségi tervezés

Absztrakt

A cikk összehasonlító elemzéssel ismertet két esettanulmányt: egy-egy közösségi együttműködéssel megvalósított játszóteret a svédországi Göteborg, illetve a kenyai Kisimu példáján. A műhelymunkák hátterében az aktív részvétellel, közös alkotással megvalósított játszóterek ötlete állt, amely innovatív módon aknázza ki a kézművesség, a tervezés, a játék és a szabadtér közös metszetében rejlő lehetőségeket. Tájépítész tervezők, építészek, diákok, mesteremberek és helyi lakosok közreműködésével valósult meg a kihasználatlan közterek életre keltése ideiglenes játszóterek közösségi részvételen alapuló kialakításával. A műhelyek feltárták annak lehetőségét is, hogyan, miben lehet több a játék, mint pusztán gyermeki elfoglaltság. A göteborgi műhely a város egyik központi parkjában, a Vasaparkenben ötnapos volt, míg a kisumui három napig tartott. A műhelyek feltárták annak lehetőségét, hogy egy „Csináld magad!” jellegű alkotó tevékenység hogyan játszhat katalizátor szerepet a lakóközösségek közötti együttműködésben és tapasztalatcserében, a kihasználatlan vagy gazdátlan közösségi terek, illetve a megélhetési lehetőségek aktiválásában, előzetesen kiválasztott, funkcionálisan meghatározott városi terek fejlesztési lehetőségeinek kibontakoztatásában, a tervezői és alkotói munka új fórumainak megteremtésében, a váratlan helyzetekkel való szembesítésben és a közösség ötleteinek ösztönzésében. A kutatás alapkérdése, hogy miként válhat az épített környezetben egy „kézműves alkotással kialakított játszótér” a képzelőerő, a tudásátadás, a játék és az együttes alkotás közösségi színterévé a különböző életkorú, kulturális hátterű és anyagi helyzetű közreműködők számára. A műhelyek hozzájárultak annak megértéséhez, hogy milyen hozadékot és kihívásokat jelent a különböző szereplők közreműködésével közösségi tereken végzett munka a pozitív társadalmi változást célul tűző tervezési folyamat szempontjából. A cikk hasznos adalék ahhoz, hogy milyen előnyöket jelenthet a tervezők és a mesteremberek számára a közösen végzett munka, és tanulságokkal szolgál a skandináv és kelet-afrikai esettanulmányok összevetése is. A kutatás módszere akciókutatás, reflexív összehasonlító esettanulmányokkal. Az adatgyűjtés során gyermekek és felnőttek megkérdezésére is sor került, az életkörülmények feltárásával. A munka során fényképes, vázlatrajzos és írásos dokumentáció, valamint feljegyzések és interjúk is készültek.