Gyermekbarát városi szabadterek

A gyermekbarát szabadtér jelentése és szempontjainak érvényesítési lehetősége Magyarországon

Szerzők

  • Péter István Balogh Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • Ildikó Réka Báthoryné Nagy Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • Anita Reith Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • Vera Takácsné Zajacz Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • Viktória Teremy Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.36249/55.56.7

Kulcsszavak:

városi szabadterek tervezése, strukturált játék, urbanizáció, gyermekbarát városok, játszhatóság

Absztrakt

A városi szabadterek tervezésében világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekek nézőpontja. Habár a gyerekek fejlődésére igen nagy hatást gyakorol a szűkebb és tágabb környezet, amelyben felnőnek, mégis legtöbbször igen kevés lehetőségük van – vagy egyáltalán nincs lehetőségük – beleszólni vagy meghatározni annak alakítását. A felnövekvő generáció környezethez, városi tájhoz, szabadterekhez való kötődése alapvető fontosságú egy felelősségteljes és fenntartható jövő megalapozásához. Jelen tanulmány röviden áttekinti a városi környezet szerepét a gyerekek életében, különös tekintettel a szabadtéren végzett játékos tevékenységekre. A városi környezet a gyerekek számára alapjaiban változott meg a motorizáció megjelenésével: a köztéri szabad játék egyre inkább az intézményi, kontrollált területekre szorult vissza. A gyermekek szabadtéri játéklehetőségei egyre csökkennek, „szabványosodnak”. A napjainkban egyre hangsúlyosabban megjelenő gyermekbarát városok eszméje ezt a negatív folyamatot igyekszik kompenzálni. Szerte a világban számos kutatás és kezdeményezés foglalkozik a témával. Tanulmányunk a jelenleg érvényben lévő két fő várostervezési irányelvet mutatja be, értelmezi. Egyik a gyermekek számára dedikált városi helyek mennyiségének növelése, minőségének javítása: itt fontos a standardizáció, olyan új szabályok, szakmai iránymutatások meghatározása, amelyeket be lehet tartatni. A másik irányvonal azoknak a folyamatoknak a koordinálása, amelyek a városi szabadterek általános minőségének javítását, gyermek-kompatibilisebbé tételét tűzte ki célul. Ez utóbbi a fiatalok bevonását szorgalmazza a tervezésbe és a városi szabadtérhálózat általános fejlesztésére, játszhatóbbá tételére teszi a hangsúlyt. A kutatás a gyermekbarát város elméletének különböző gyakorlati stratégiáit is értékeli, értelmezi. Megvizsgálja, hogy milyen elvek alakítják a gyerekbarát városokat, majd a széleskörű áttekintés után magyarországi kontextusba helyezi az elméleteket. A hazai környezetpszichológiai publikációkból kiindulva azonosítja a városi términtázatban a gyerekek fejlődésének szempontjából legfontosabb helyszíneket, amelyeknek a sűrűsödésében kiemelten fontos figyelembe venni a tervezés során a gyerekbarát szempontokat. A metodika illusztrálásához a cikkben a mintaterület Budapest. Azok a városi szabadterek, amelyek előtérbe helyezik a gyerekek szempontjait biztonságosabbak, izgalmasabbak és aktívabbak. A gyerekek jelenléte a városi szabad tereken a szülők szocializációját is segíti, növeli a közösségi interakciókat, ezért szociális katalizátornak tekinthetők a városi környezetben. Ami a gyermekek számára érdekes, az a felnőtteknek is az – gyermekbarát városi szabadterek tervezésénél fő szempont a kreativitás, a megszokott sémáktól való elszakadás. A gyerekek valódi mércéi az élhető és szerethető városoknak, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a gyerekek szempontjai hangsúlyosabban megjelenjenek a városi szabadterek tervezésében. Ennek érvényesítésére keresi a kutatás a lehetőségeket a magyar településfejlesztési környezetet meghatározó tervtípusok és jogi eszközkészlet elemzésével. Ennek során a rendszerszemlélet és a részvételi tervezés kettőségének fontosságára hívja föl a figyelmet, hiszen ezekkel a módszerekkel érhető el egyszerre minőségi és mennyiségi fejlesztés.

Hivatkozások

ALMÁSI B, (2007): A zöldhálózat tervezés metodikai fejlesztése Budapest peremterületének példáján, Doktori értekezés, Budapest 2007

ANDERSEN, 2016: Cecilia Andersen: Public Space and the New Urban Agenda, UN Habitat | United Nations Human Settlements Programme, The Journal of Public Space 2016 | Vol. 1, n. 1

BÁTHORYNÉ NAGY I.R. - GECSÉNÉ TAR I. (2019): Kerttörténeti szemelvények Budapest játszótér építészetéből In 13. Urbs: Magyar Várostörténeti Évkönyv pp.193-220. Budapest Főváros Levéltára.

BELEZNAY, 2011: Beleznay Éva: A fővárosi játszóterek története (In: Budapest, 2011/8., pp. 2-5.) BFVT KFT., Budapest Városfejlesztési Koncepciója Helyzetelem - zés. 2011, Budapest Főváros Önkormányzat, Budapest

BRKOVIĆ DODIG - GROAT, 2019: Marta Brković Dodig, Linda N. Groat: The Routledge Companion to Games in Architecture and Urban Planning: Tools for Design, Teaching, and Research, Routledge, 2019

CREATIVE PLAY, 2020: A Short History of Playgrounds, download: https://creativeplayuk.com/short-history-of-playgro - unds/ View on 30th March, 2020

CSEPELY KNORR, 2011: Csepely-Knorr Luca: Korai modern szabadtérépítészet - A közparktervezés-elmélet fejlődése az 1930-as évek végéig, PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, 2011

DATTNER, 1969: Dattner, R. (1969) Design for Play, New York

DÚLL, 2009: Dúll Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés, L’Harmattan, Budapest, 2009

ERICKSON, 2012: Amanda Erickson: The Politics of Playgrounds, a History, March 14, 2012, download: https://www.citylab.com/ design/2012/03/politics-playgrounds-history/1480/ View on 30th March, 2020

EUROPEAN LANDSCAPE CONVENTION, The Council of Europe, 2000 FOTEL, T. (2009): Marginalized or empowered? Street Reclaiming – strategies and the situated politics of children´s mobilities. Geography Compass, 3(3): pp.1267-1280.

GENTRIT, 2019: Gentrit Krasniqi: Reimagining urban playscapes, Masters of Art in Landscape Architecture, Szent IStván University of Budapest, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism , 2019

GILL, 2007: Tim Gill: No Fear: Growing up in a risk averse society, Calouste Gulbenkian Foundation, London, 2007

GYIMÓTHY ADÉL, 2015, How does urban greenery influence our physical, social and psychological well-being? - The effect of city squares with or without trees on well-being of users, Journal of Landscape Architecture and Garden Art

HART, KIMBERLY (2006): History of playgrounds. https://www. aaastateofplay.com/history-of-playgrounds/ View on 30th March, 2020 HEAP, 2012: Matt Heap: The History of Playgrounds – Past, Present and Future, October 10, 2012, download: https://www. espplay.co.uk/the-history-of-playgrounds/ View on 30th March, 2020

JANCSÓ - OSVÁT - SÁRDY, 1974: Jancsó Gyula, Osvát Judit, Sárdy Ottó: Szabadtéri sportpályák, játszóterek, játszókertek, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1974

GEHL, 2014: Jan Gehl: Élhető városok, 2014, Terc Kereskedelmi és Szolg. Kft., Budapest

KLAGYIVIK, 2018: Klagyivik Mária: Oktatási és nevelési intézmények szabadterei Magyarországon 1868 és 1945 között, Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2018

KYLIN, 2013: Maria Kylin: Round balls in square holes. Előadás a „Landscape theory” tantárgy keretében. Alnarp: Swedish University of Agricultural Sciences, Department of Landscape Architecture, 2013.04.11

LOCSMÁNDI, 1999: Locsmándi Gábor: Tulajdon és tervezés. A magyar településtervezés eszközrendszerének átalakulása a nemzetközi folyamatok erőterében - doktori disszertáció Budapest, 1999. október

LYNCH, 1977: Kevin Lynch: Growing up in cities: Studies of the spatial environment of adolescence in Cracow, Melbourne, Mexico City, Salta, Toluca, and Warszawa. Cambridge,

MA: The MIT Press, 1977 O’ SHEA, K (2013.08.15): How we came to play: the history of playgrounds. https://savingplaces.org/stories/how-we-came-toplay-the-history-of-playgrounds/#.XnoJ_YhKiUk View on 28th March 2020.

ÖZGECE, EDGÜ ÉSTALUĞ, 2015: Özgece, N., Edgü, E. and Taluğ, M. (201ő). Exploring children’s perceptions and experiences of outdoor spaces, 10th International Space Syntax Symposium, January 2015, download: https://www.semanticscholar.org/ paper/Exploring-children-%E2%80%99-s-perceptions-and-experiences-%C3%96zgece-Edg%C3%BC/d3fd4b92489a5061fef93d492fb - b55e425ca1fb1 View on 30th March, 2020

UN, 2013, UN-Habitat: Cities of youth: Cities of prosperity UN, 2015: United Nations: Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development, download: https:// sustainabledevelopment.un.org/content/docu - ments/21252030%20Agenda%20for%20Sustainable%20 Development%20web.pdf View on 30th March, 2020

UNICEF, 2020: What is the Child Friendly Cities Initiative?, download: https://childfriendlycities.org/what-is-the-child-fri - endly-cities-initiative/ View on the 30th of March, 2020

PPS, 2015: Fred Kent: Streets are people places, May 31, 2005, download: https://www.pps.org/article/transportationasplace View on 30th of March, 2020

REICHER – EDELHOFF – KATAIKKO – UTTKE, 2013: Christa Reicher, Silke Edelhoff, Päivi Kataikko, Angela Uttke: Gyerek_szemmel. Építészet gyerekekkel és gyerekeknek. Pécs: kultúrAktív Egyesület és Kódex Nyomda, 2013

SEBESTYÉN – TÓTH, 2013: Sebestyén Ágnes és Tóth Eszter: Épített környezeti nevelés. Pécs: kultúrAktív Egyesület és Arttan Kft., 2013

SCHEPEL, S. 2006. Kiss 2.0: Tool to test the child friendliness of street layout. Paper presented at the the 3rd European Conference Child In The City, Stuttgart City Hall, in Stuttgart City Hall.

STIPO, 2018: The city at eye level for kids https://thecityateyele - vel.com/app/uploads/2019/06/eBook_CAEL_Kids_Book_De - sign_Kidsgecomprimeerd.pdf View on 30th March, 2020

STIRLER, 2013: Gael Stirler: Children’ lives in the Middle Ages and the Renaissance, (August 17, 2013) downloaded: https://stores. renstore.com/history-and-biography/childrens-lives-in-the-middle-ages-and-the-renaissance View on 30th March, 2020

SVEN DE VISSCHER, 2016: The subjectification of the child friendly city, conference paper (Keynote paper presented at the 8th Child in the City Conference. Ghent (Belgium) 7 – 9 November 2016.): https://www.childinthecity.org/2017/02/09/subjectifying-the-child-friendly-city/ View on 30th March, 2020

SZASZÁK GABRIELLA: Egyetemes szabadtértervezés, PhD értekezés, Budapest 2018, 56. Oldal

Letöltések

Megjelent

2020-08-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Balogh, P. I., Báthoryné Nagy, I. R., Reith, A., Takácsné Zajacz, V., & Teremy, V. (2020). Gyermekbarát városi szabadterek: A gyermekbarát szabadtér jelentése és szempontjainak érvényesítési lehetősége Magyarországon. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 55-56, 94-113. https://doi.org/10.36249/55.56.7

Hasonló cikkek

1-10 a 272-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >>