Lakeshore-Assessment By Defining Shore-Types
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.28.6216Keywords:
Lakeshore-assesment, Ecological impact, Land-use PlanningAbstract
Application of the method for other lakes may be affected by natural conditions and land-use attributes, too. Laké Velence is similar to Laké Fertő concerning many natural features, nevertheless, because of the intensive recreational utilization and lake regulation preliminaries, the lakeshore’s conditions are rather similar to those of Balaton. Shore assessments were made by Corvinus University of Budapest, Faculty of Landscape Architecture on the gravel pit lakes of Délegyháza between 2009-2011, (Sallay and Boromisza 2011). The experiences of these surveys may serve as the basis for a would-be extension of standardization, as well. The viewpoints assessed in Délegyháza - in a way - corresponded with those of Laké Velence, and they were alsó suitable to make landscape assessments of lakeshores. In the case of these lakes, however, shore fortification - as an assessment aspect and lakeshore defining factor - wouldn't have given real character types, whereas the slope makes a significant difference in the shore’s character. Accordingly, the assessment viewpoint system and the standardization factors much depend on the lake type and on the individual attributes of the laké concerned (e.g. landscape development’s antecedents, topical land use, and management). If a standardization, that is applicable fór many lake types, is aimed, more factors are to be specified - this belongs to the research in the future. It is essential to lay down that - as to their information content and application possibilities for planning practice - the rapid assessments significantly differ from a detailed assessment including many shore features and pressures, or from a shore evaluation, analyzing the functions. Elaboration of lakeshore types by this method needs further experience, by all means. Lakeshore-type sections may be suitable to support the regulation parts in the local plans. While delineating the building zones, the different character and sensitivity of the shore types can be considered, which presumes that regulating stipulations should be defined. They can be the basic units for managing-maintenance tasks of water affairs or for natúré conservation.
References
Engel, S., PedersonJr.,J. L. (1998):The construction, aesthetic and effects of lakeshore development: a literature review. Research report 177. Wisconsin Department of Natural Resources. Madison. 48 p.
Felföldy L. (1981): A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, pp. 73-80.
Fennessy, M. Siobhan, J., Amy D., Kentula, M. £.(2007): An evaluation o f rapid methods fór assesssing the ecological condition of wetlands. Wetlands. Vol. 27. No. 3. pp. 543-560.
Furgala-Selezniow, G., Skrzypczak, A., Kajko, A., Wiszniewska, K., Mamcarz, A. (2012): Touristic and Recreational Use o f the Shore Zone o f Ukiel Laké (Olsztyn, Poland). Polish Journal of Natural Science 27. pp. 41-52.
Harney, J.N., Morris, M., Harper, J.R. (2008): Shorezone Coastal habitat mapping. Protocol fór the Gulf o f Alaska. Coastal and Óceán Reseach Inc., Archipelago Maríné Research Ltd. Sidney (kézirat). Victoria BC. 157 p.
Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-14 (2009a).
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). Budapest. 159
POstendorp, W. (2004): New approaches to integrated quality assessment o f lakeshores. Limnologica 34. pp. 160-166.
Ostendorp, W., Dienst, M., Jacoby, H., Kramer, I., Peintinger, M., Schmieder, K., Werner, S. (2004a): General Framework fór a Professional Evaluation System fór Lakeshore Conservation and Water Body Protection, using Laké Constance as an Example. Expertise o f the Arbeitsgruppe Bodenseeufer (AGBU) fór the Bodensee-Stiftung and the Global Natúré Fund (kézirat). Radolfzell. Constance. 24 p.
Ostendorp, W., Ostendorp, J., Dienst, M. (2008): Hydromorphologische Übersichtserfassung, Klassifikation und Bewertung von Seeufern. Wasser W irtschaft 01/2008. pp. 8-12.
Papp F. (1995): Velencei-tavi partvédőművek felülvizsgálata. Víz-lnter Mérnökiroda Kft. (kézirat). Székesfehérvár. 75 p.
Perleberg, D., Radomski, P., Woizeschke, K., Thompson, K., Perry, P., Carlson, A. (2009): Minnesota's sensitive lakeshore identification manual: a conservation strategy fór Minnesota'lakeshores. Minnesota Division of Ecological Resources, Minnesota Department of Natural Resources (kézirat). St. Paul. MN 62 p.
Pécsi M. (1971): Geomorfológia mérnökök számára. A felszínformáló exogén erők dinamikája. Tankönyvkiadó. Budapest, pp. 100-119. Pomogyi P., Simonffy Z. (2008): Beszámoló a hidromorfológia - makrofita gyorsfelmérés és minősítés terén végzett munkáról. ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési ZRt, BMEVízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, VTK Innosystem Víz, Természet-és Környezetvédelmi Kft., VÍZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyü Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Respect Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (kézirat). Budapest. 45 p. Rowan, J. S. (2008): Laké habitat survey in the United Kingdom. Field survey guidance manual. Version 4. The Scottland and Norther Ireland Fórum fór Environmental Research (SNIFFER) (kézirat). Edinburgh, pp. 22-39.
Sallay Á., Boromisza Zs. (2011): Partfelmérés a délegyházi bányatavaknál. Tájökológiai Lapok 9(1). pp. 87-98. Schmieder, K. (2004): European lakeshores in danger - concepts fór a sustainable develpment. Limnologica 34. pp. 3-14. Sebestyén 0. (1943): A parti öv jelentősége a tó életében, pp. 301-308. In. Entz Géza (szerk.): A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái. XV. Kötet. Magyar Biológiai Kutatóintézet. Tihany. Sebestyén 0. (1963): Bevezetés a limnológiába. A belvizek életéről. Akadémiai Kiadó. Budapest, pp. 123-125.
Siligardi, M., Bernabi, S., Cappelletti, C., Ciutti, F., Dallafior, V., Dalmiglio, A., Fabiani, C., Mancini, L., Monauni, C., Pozzi, S., Scardi, M.,Tancioni, L., Zennaro, B. (2010): Laké shorezone functionality index (SFI). A tool fór the definition o f ecological quality as indicated by Directive 2000/60/C E. Autonomous Province o f Trento. Provinciái Environmental Protection Agency (kézirat). (h.n.)73 p.
Strayer, D. L., Findlay, S. E.G. (2010): Ecology o f freshwater shore zones. Aquatic Science (2010) 72. pp. 127-163. Survey o f the Nation's Lakes. Field Operations Manual (2007). U.S. Environmental Protection Agency (USEPA) (kézirat). Washington, DC. pp. 48-60., 69-74.
A Velencei-tó part- és mederszabályozási koncepciója (1997).
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG). Vízkárelhárítási Osztály. Székesfehérvár.
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv. A Duna-vízgyűjtő magyarországi része (2009). Környezetvé
delmi és Vízügyi Minisztérium (KvVMb). Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. Budapest.
Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI).
Fogalomtár, http://w w w .vkki.hu/index.
php?p=contents£rcid=i03#M (Letöltés dátuma: 2011. október 30.) 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet a nagyvízi medrek, parti sávok,
a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Boromisza Zsombor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
How to Cite
