Urban landscape architecture - Green network research on recreational needs and social care
Keywords:
urban landscape architecture, green infrastructure, green network catchment areas and access, human well-beingAbstract
Interpretation of the concept of green network supply (a terminus technicus in Hungary for the network of public open spaces), quantification of quantitative and qualitative needs and expectations for urban development and planning stands as a key research topic in urban landscape architecture. The regulation of green network supply, the methodological approaches and the nearly hundred years of content formulas show constant change, development, and the integration of the always-changing aspects. Meeting the residential demand for a green network, i.e., the principle of green space supply, was a fundamental element of urban policy in the 20th-century urban development. Good access to the green network is still an important planning principle. The intensity of urban areas as well as urban population is constantly growing. Whether how important is the principle of good and proportionate access to green network elements in the conceptual system of green infrastructure today? To what extent does the development of green infrastructure determine, in particular, the quantitative, qualitative and structural development of the green network, the quality of urban life? Is there a direct link between human welfare and the amount of urban green network concerning its availability (m2 per capita) and its quality? The green space normative was based on theoretical foundations until the last third of the 20th century; after which the European urban planning published surveys to assess green residential demands. The green space norms developed by R. Unwin in 1929 served as an example for a long time. After the Second World War, the socialist bloc also sought to compete with the capitalist countries in the field of green space supply, and so, following a Soviet Model, Hungary included the normative regulation as part of the town planning regulations. Analysis of specific green spaces in Hungary was first made in Budapest by defining the catchment areas based on the size, design, and accessibility of the green elements. In international research of the 1990s, instead of specific (m2 green space per person) supply, the principle of availability became dominant. The European introduction of concepts such as green infrastructure, the carrying capacity of green spaces, and the ecosystem services brought attention to the necessity of complex assessment, while the positive effects of green networks on health and human well-being have inspired a new interdisciplinary research area. The study analyzes the changes and developments of European and Hungarian research directions and planning methodology. The introduction of Hungarian normative and green space supply research and the development of methodology are closely related to urban landscape architect tutors, researchers, and planning specialists. The most recent research results can be formulated based on the analysis and evaluation chapters of the Budapest Green Infrastructure Concept.
References
Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója. Budapest Zöldinfrastruktúra koncepciója. I. kötet. (1255/2017.(VIII.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyva). Helyzetfeltárás és Értékelés; 2017. Megbízó: Budapest Főváros Önkormányzata. Szakmai irányító: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, ill. Városigazgatósági Főosztály. Vezető tervezők: Tatai Zsombor – Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. és Szilágyi Kinga. Szerzők: Körmendi Katalin és Szőke Balázs tájépítészek – BFVT Kft.; Balogh Péter, Nagy Ildikó Réka, Csizmadia Dóra, Tar Imola, Jombach Sándor, Kollányi László, Takács Katalin, Valánszki István, Varró Dorottya, Zelenák Fruzsina tájépítészek, Dr. Páldy Anna főorvos, környezet-egészségügyi szakértő, Zabó Péter rendszerszervező, okl. agrármérnök.
Alexander, Ch., Ishikawa, S., Silverstein, M.: A Pattern Language, New York, 1977. p.337; Chadwick, G.F. The park and the town — Public landscape in the 19th and 20th century. London, The Architectural press, 1966.
Dr. Fritz Péter (2011) szerint a rekreáció „a szabadidő kulturált eltöltési formája. Azon belül is a jó közérzet, a jóllét, a jó minőségű élet alapja. A munkában vagy más tevékenységben el-, megfáradt ember aktív kikapcsolódását, pihenését, felfrissülését, munkaerejének, munkavégző képességének (bővített) újratermelését jelenti.” A rekreációs szabadterek olyan települési területek, amelyek kialakításuknál és üzemeltetésüknél fogva szolgálják a rekreációt. Forrás: Fritz P. (2011): Rekreáció mindenkinek I., Szeged.
Bakay E., Szilágyi K., Hutter D.: The Evolution of Open Spaces and Green Surfaces on High-Density Developments since 1950. Acta Universitatis Sapientiae Agriculture and Environment. 3(Supplement) (2011) p. 298-309.
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/cities-report/state_eu_cities2016_en.pdf.
A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól: 13.§: kifejti a helyi önkormányzatok feladatait, köztük a településrendezés.
Budapest Hosszú távú Környezetvédelmi Koncepciója, BVTV Városépítési Tudományos Önálló Osztály, Zöldfelületi szakági tervező: Szilágyi Kinga. 1984.
Ward Thompson, C.: Urban Open Space in the 21st Century. Landscape and Urban Planning, 60 (2002) p. 59-72.
Tom Turner 1982-től publikál London zöldfelületirendszer-tervezésének történetéről. Összefoglaló, tervezési és kutatási módszereket elemző munkái közül a két legfontosabb az Open space planning in London: from standards per 1000 to a green strategy (Town Planning Review 63 (4) 365-368) és a Greenways, blueways, skyways and other ways to a better London (Landscape and Urban Planning 33(1995)269-282) címen megjelent cikkei.
Szilágyi Kinga: A zöldterülettől a zöldfelületi és szabadtér rendszerig. In: Csemez A. (szerk.) 2003: 100 éve született Ormos Imre. SzIE Tájépítészeti Kar. Budapest. 137-147.
Rerrich, 1919. p. 260.
Ormos Imre 1931-ben szerzett kertészmérnök diplomát, 1932-től a Kertészeti Tanintézetben (és annak jogutódjaiban) tanított kertművészetet, kerttervezést. Az intézmény, a Budai Arborétum fejlesztője, és a táj- és kertépítész szak alapítója. 1969-ig egyetemi tanárként dolgozott aktívan.
Jámbor Imre: A kert- és tájtervezés oktatása a Magyar Kir. Kertészeti Tanintézetben és jogutódjainál.
Ormos I. A kertművészet története és gyakorlata, 1955. reprint in 2000. p.360.
Budapest hosszú távú környezetvédelmi koncepciója, 1982, 1984. BVTV Városépítési Tudományos Önálló Osztály. Megrendelő: Budapest Főváros Tanácsa. Települési környezetvédelem szakág, témafelelős: Szilágyi Kinga. Külső szakértők: Csemez A., Jámbor I.: Tájhasznosítási vizsgálatok és javaslatok Budapest hosszú távú környezetvédelmi koncepciójához. Kertészeti Egyetem, Táj- és Kertépítészeti Tanszék, 1983.
Nagy Katalin: A Városliget használatának vizsgálata szociológiai módszerekkel; KÉE Tájépítészmérnök szak, Diplomamunka 1987., Nagy Katalin: Közparkok és közkertek használata. MTA kandidátusi értekezés, 1997.
ProVerde Budapest, 2006. Megrendelő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal. Megbízott: Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója és programja. info@studiometropolitana.hu.
Gábor Péter: Zöldterületek minőségértékelése Budapest XIII. kerületében. (Analyzing the quality of urban green space in Budapest XIII. district). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti folyóirat / 4D Journal of Landscape Architecture and Garden Art., 18.sz. pp.20-33. 2010.
A Városliget parkhasználati vizsgálata, 2013-14. Kutatási jelentés. Megrendelő: Szépművészeti Múzeum. BCE Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, Ormos Imre Alapítvány. Kutatásvezető: Szilágyi Kinga, munkatársak Veréb Mária, Almási Balázs, Balogh Péter, valamint a tájrendező és kertépítő mérnök BSc szak harmadéves, kertépítő szakirányos hallgatói. A Városliget 200 éve – Térszerkezeti és parkhasználati változások egy városi park életében: The City Park’s 200 Years – Changes in spatial structure and park use in the life of an urban park. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 33. pp.20-45. 2014.
Szilágyi Kinga, Veréb Mária: A Városliget 200 éve – Térszerkezeti és parkhasználati változások egy városi park életében / The City Park’s 200 Years – Changes in Spatial Structure and Park Use in the Life of an Urban Park. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 2014. No.33. pp.20-45.
Magistrat der Stadt Wien: Wiener Stadtentwicklungsplan (STEP 2025), p. 9. Wien, 2015.
Almási Balázs, 2007. A zöldhálózat tervezés metodikai fejlesztése Budapest peremterületének példáján. BCE, TTDI. PhD disszertáció.
Hutter Dóra Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztése vasúti rozsdaterületek felhasználásával. BCE Tájépítészeti és Tájökológiai doktori Iskola Doktori disszertáció. 2015.
Budapest zöldinfrastruktúra koncepciója, Helyzetfeltárás és Értékelés. p. 66-72.
Morris, G. New approaches to problem framing in environmental health: application to water. Public Health. 2010. Nov. 124 (11) 607.; Reis, S. Morris, G. et al. Integrating health and environmental impact analysis. Public Health. Online 4. October 2013.
Brown,C., Grant,M. 2005. Biodiversity and human health: what role for nature in healthy urban planning? Built Environment 31(4), 326-338.
Páldy A., Bobvos, J. Impact of the Unusual Heatwave of 2007 on Mortality in Hungary. Epidemiology. 20(6)
126-127. November 2009.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 M. Szilágyi Kinga, Báthoryné Nagy Ilkdikó Réka
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).