Szerzői útmutató

A 4D tájépítészeti és kertművészeti folyóirat sokféle témájú és módszertanú tanulmányt fogad be közlésre, többek között: szabadtér-tervezéselméleti, kerttörténeti, tájtörténeti, település-értékvédelmi, táji értékvédelmi, urbanisztikai, zöldinfrastruktúra, klímaadaptáció kutatások eredményeit publikáló kéziratokat; kritikai tervismertetéseket; és meglévő kutatások elemzésére, szintézisére alapuló kutatásokat. A folyóiratban megjelenő valamennyi cikk, szakirodalmi áttekintés és közlemény szakértői bírálaton esik át, minden esetben legalább két bírálat készül.

A 4D folyóirat publikációi általában magyar és angol nyelven egyaránt teljes terjedelmükben jelennek meg. Külföldi szerző esetén a cikk teljes terjedelmében csak angolul, magyar nyelvű összefoglalóval, jelenik meg. Az írásokat szabatos (brit vagy amerikai) angolsággal megírva kell benyújtani. Angol nyelvi segítséget nem biztosítunk, de a cikkeket nyelvi lektorálást követően publikáljuk.

 

Formai követelmények

 

Kézirat benyújtása

A kéziratokat docx fájl formátumban várjuk, csak a minimálisan szükséges formázással (címek és alcímek, bekezdések és sortörések), Arial betűtípussal. Az elsőként leadott változatnak tartalmaznia kell minden ábrát és képet, annak érdekében, hogy a bírálók és a szerkesztő világos áttekintést nyerjenek a cikkről.

A bírálatra szánt cikkeket a folyóirat honlapján (https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D) regisztrációt követően lehet feltölteni. A rovat fejezetnél a ’cikkek’ és az ’ismertetések’ kategóriák közül lehet választani. A cikkek tudományos publikációnak minősülnek, és az ismertetésekkel ellentétben DOI azonosítóval is rendelkeznek.[1] Az online felületen, kérjük, feltétlenül adják meg:

• az összes szerző tudományos fokozatát, munkahelyét, e-mail címét angol és magyar nyelven;
• a kézirat címét angol és magyar nyelven;
• a munka kulcsszavait (3-6) angol és magyar nyelven;
• a cikk absztraktját szintén két nyelven;
• a cikkben hivatkozott források listáját alfabetikus sorrendben, a szerzői útmutató végén rögzített formai és tartalmi követelmények szerint;
• a magyarul is megjelenő cikkeket elegendő magyar nyelven, a csak angolul megjelenő cikkek kéziratát angolul, Microsoft Word formátumban kérjük feltölteni.

A beküldött kézirat az anonim lektorálás érdekében nem tartalmazhatja a szerzők nevét, munkahelyét, és az azonosítást lehetővé tevő szerzői azonosítókat sem. Ezeket az online felületen kell rögzíteni.  

A kézirat benyújtásakor kérjük, hogy a szerzők nyilatkozzanak arról, hogy a benyújtott kézirat megfelel a 4D Tájépítészeti és Kertművészeti folyóirat szerkesztőségi irányelveinek és etikai szabályzatának.

ORCID

A folyóirat elköteleződött az ORCID-azonosító használata mellett, ennek megadása nélkül nem is fogadunk be kéziratot a szerzőktől.

Az ORCID (Open Research and Contributor Identifier) egy nemzetközileg általánosan elfogadott szerzőazonosító kód (pl. 0000-0002-9139-8370), ami biztosítja a kutató egyértelmű azonosítását. A kutatók számára ingyenes az ORCID-azonosító létrehozása és a profil fenntartása, ha ezt egyénileg teszik meg. Az ORCID-ról és a regisztrációról bővebben: https://orcid.org/signin.

 

A cikkek javasolt felépítése

A cikk szóközökkel együtt legfeljebb 19.500 karakter hosszúságú lehet.

• Cím: A címnek tömörnek, konkrétnak és relevánsnak kell lennie.
• Absztrakt: Az absztrakt összesen legfeljebb 350 szót tartalmazhat. Egyetlen bekezdésből kell állnia, és a strukturált absztraktok stílusát kell követnie, de címszavak nélkül: 1) Előzmények: Helyezze a vizsgált kérdést tágabb kontextusba, és emelje ki a tanulmány célját! 2) Módszer: Röviden ismertesse az alkalmazott főbb módszereket! 3) Eredmények: Foglalja össze a cikk főbb megállapításait! 4) Következtetések: Adja meg a főbb következtetéseket vagy az eredmények értelmezését! Az absztraktban a cikk tárgyilagos bemutatására kell törekedni: nem tartalmazhat olyan eredményeket, amelyeket a főszöveg nem mutat be és nem támaszt alá, és nem túlozhatja el a főbb következtetéseket.
• Kulcsszavak: Az absztrakt után 3-6 releváns kulcsszót kell megadni angolul és magyarul is. Javasoljuk, hogy a kulcsszavak a cikkre jellemzőek, ugyanakkor a szakterületen belül általánosan használtak legyenek.

• Bevezetés: A bevezetésben a tanulmányt röviden tágabb kontextusba kell helyezni, és ki kell emelni annak jelentőségét. Meg kell határozni a munka célját, megadva az ellenőrizni kívánt hipotéziseket is. Alapos áttekintést kell adni a kutatási terület jelenlegi helyzetéről, hivatkozva a legfontosabb publikációkra. Szükség esetén kiemelendők az ellentmondásos és eltérő hipotézisek. Végül röviden megemlítendő a munka fő célja, és kiemelendők a legfontosabb következtetések. A bevezetés legyen érthető a cikk tématerületén kívül dolgozó tudományos szakemberek számára is.
• Anyag és módszer: A módszereket kellő részletességgel kell leírni úgy, hogy a kutatást mások is megismételhessék, és építhessenek a közölt eredményekre. Az új módszereket és eljárásokat részletesen le kell írni, míg a jól ismert módszerek rövidebben ismertethetők a megfelelő hivatkozással. Meg kell adni a felhasznált szoftverek nevét és verzióját, és egyértelművé kell tenni, hogy a felhasznált számítógépes kód elérhető-e.
• Eredmények és azok értelmezése: Adjon tömör és pontos leírást az eredményekről, azok értelmezéséről, valamint a levonható következtetésekről. A szerzőnek értelmeznie kell a kapott eredményeket, a korábbi tanulmányok és a munkahipotézisek szempontjából is mérlegelve azokat. Az eredményeket és azok vonzatait a lehető legszélesebb kontextusban kell értelmezni, kiemelve az elvégzett munka korlátait. A kapcsolódó jövőbeli kutatási irányok is megemlíthetők.
• Következtetések: Ez a rész nem kötelező, de kiegészíthető vele a közlemény, amennyiben az eredmények értékelése szokatlanul hosszú vagy összetett.
• Táblázatok és ábrák: Számuk 8-10, méreteit tekintve maximum 4 oldalnak megfelelő terjedelemben. A táblázatokat és ábrákat folytatólagosan kell sorszámozni. Forrás megjelölésére akkor van szükség, ha a táblázat/ábra nem (!) a szerzők saját eredményeit tükrözi vagy nem a szerző saját munkája. Ha a táblázat/ábra külső adatok, cikkek felhasználásával készült, akkor a forrást így kell megadni: Forrás: OECD 2010 alapján vagy Forrás: Tóth 2001 alapján. A táblázatokra, ábrákra a szövegben minden esetben hivatkozni kell, amit dőlten jelölünk. Például: Amint a 2. táblázatban látható… vagy: A területi jellemzőket (2. táblázat) azért így…

A kép eredeti forrását meg kell jelölni, még abban az esetben is, ha a kép vagy ábra nem áll szerzői jogvédelem alatt, vagy ha a további felhasználás olyan licenc alapján engedélyezett, amely korlátlan további felhasználást tesz lehetővé.

Más felületen, folyóiratban, weboldalon közzétett forrásból származó képek vagy ábrák csak akkor használhatók fel a 4D folyóirat cikkeiben, ha a beküldésre kerülő kézirat szerzője a szerzői jog tulajdonosától megkapta a megfelelő engedélyt az ismételt publikálásra.

Az ábrák, képek minimum 300 dpi felbontásban szükségesek.

Minimális képszélesség (1 hasáb szélesség): 87 mm

Maximális képszélesség (egy oldalon): 179,27 mm

• Felhasznált irodalom: A hivatkozások formátumának APA 7th edition (single-spaced bibliography) stílusúnak kell lennie. Javasoljuk, hogy a hivatkozásokat olyan bibliográfiai szoftvercsomaggal készítse elő, mint például az EndNote , a ReferenceManager vagy a Zotero, hogy elkerülje a gépelési hibákat és a duplikált hivatkozásokat. A cikk végén alfabetikus rendbe szedett irodalomjegyzék szükséges, melyet részletesen a formai követelmények között ismertetünk.

 

[1] Jellemzően a leíró jellegű kéziratok, a perszonáliák és a tervismertetések kerülnek az ’ismertetések’ rovatba, de a két rovat közötti átmenetnek tekinthetjük a szakirodalmi feldolgozáson, meglévő kutatások összevetésén alapuló cikket is. A tudományos kutatási és értékelési módszertan, valamint a kritikai szemlélet mellett a kutatáshoz felhasznált tudományos publikációk nagy aránya is mérlegelésre kerül az értékeléskor, amelynek során előfordul, hogy lektori javaslatra, szerkesztői döntés alapján egy, a tudományos cikkek rovatába beküldött kéziratot átsorolunk az ismertetések közé.

Szakmai bírálat

A szerkesztőhöz beérkezett kéziratokat szakmai szerkesztőbizottság az etikai szabályzatnak megfelelően ellenőrzi, megvizsgálva, hogy azok megfelelnek-e az előírt követelményeknek és a folyóirat szakmai irányelveinek. Amennyiben a kézirat nem felel meg a megkívánt színvonalnak vagy a szakmai elvárásoknak, akkor bírálat nélkül elutasításra kerül. A nem megfelelően elkészített kéziratokat a szerzők átdolgozásra visszakapják. Az előzetes ellenőrzés után a kéziratot legalább két független szakértőnek adjuk át szakmai bírálatra. A bírálók jelentős kutatási és publikációs eredményekkel rendelkező magyar vagy külföldi szakemberek. Kettős vak lektorálást alkalmazunk, ahol a szerzők kiléte nem ismert a bírálók előtt, ezért kérjük a szerzőket, hogy a nevüket, vagy személyükre utaló információkat a benyújtott kézirat ne tartalmazzon. A bíráló észrevételei, akárcsak a kézirat és annak eredményeit bizalmas dokumentumként kezeli a szerkesztőség, a bírálat csak a lektori kifejezett beleegyezésével kerülhetnek nyilvánosságra. A bírálóktól a bírálat legfeljebb 3 héten belül történő elkészítését kérjük.

 

Szerkesztői döntés és a cikk módosítása

A bírálatok alapján született döntésről a szerkesztő értesíti a szerzőt. A döntés az alább felsorolt lehetőségek egyike lehet:

• Változtatás nélkül publikálható

A cikk a leadott formában közlésre alkalmas.

• Kisebb átdolgozás szükséges

A cikk a bíráló észrevételei alapján elvégzett javításokat követően elfogadást nyer. A szerzőknek öt nap áll rendelkezésükre a szükséges módosításokra.

• Nagyobb átdolgozás szükséges, ezt követően újból véleményezendő

A kézirat elfogadása az átdolgozás eredményétől függ. A szerzőnek az észrevételekre pontról pontra válaszolnia kell, és jelezni, ha a bíráló által szükségesnek ítélt módosítás nem lehetséges. Egy adott cikk esetében jelentősebb átdolgozásra általában csak egyszeri alkalommal van lehetőség. A szerzőket arra kérjük, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be újra az átdogozott kéziratot, amit a bírálóknak újbóli ellenőrzésre továbbítunk.

• Egyéb folyóirat javasolt
• Megjelentetés nem javasolt

Amennyiben a következtetések alátámasztásához további bizonyítékokra és/vagy kutatásra van szükség, a kéziratot elutasítjuk, és a szerzőknek javasoljuk, hogy amikor a szükséges bizonyítékok és/vagy kutatás rendelkezésre áll, nyújtsák be újra a tanulmányt.

A bírálók minden egyes észrevételét pontról pontra meg kell válaszolni. Amennyiben a szerző nem ért egyet a bírálóval, egyértelműen meg kell indokolnia ennek okát. A javítást követően a szerzőt két héten belül értesítjük a lektorok és a szerkesztőség döntéséről.

A dolgozat végleges változatát egyszerű szöveges formában kell elküldeni, jelölve a szövegben a számozott ábrákat és azok helyét, de az ábrákat külön fájlban, legalább 300 dpi felbontással, jpg formátumban kell feltölteni a honlapon a beküldési könyvtárba. Az ábrákról számozott listát is kérünk, amely tartalmazza azok címét és/vagy leírását és a forrás megjelölését.

A magyar nyelven lektorált cikkeket elég a lektorálási folyamat lezárultát követően lefordítani és a honlapra felölteni.

A szerkesztési folyamat végén kérjük a szerzőket, hogy a 4D honlapra bejelentkezve ismételten ellenőrizzék a cikk címét, kulcsszavakat, absztraktokat, a források jegyzékét és a szerzői információikat.

A közlésre szánt cikkek lekotrálási és szerkesztési folyamata jellemzően 4 hónapot vesz igénybe.