Zöldfelület-intenzitás változásai Újbudán, Budapest XI. kerületében
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.74.6307Kulcsszavak:
zöldfelület, növekedés, csökkenés, fejlesztés, átalakulás, felhagyás, változás, változás-foltokAbsztrakt
Kutatásunk a ”Zöldfelület-Intenzitás” (ZFI) mutatót alkalmazta annak érdekében, hogy jellemezze Újbuda, Budapest XI. kerületének 1992 és 2023 közötti zöldfelület-változásait. A ZFI mutató a műholdfelvételket feldolgozó NDVI indexre (Normailzált Vegetiációs Index) épül, de az értékei orthofotóhoz igazítottak, és több nagyon nagy felbontású űrfelvétel felhasználásával ellenőrizzük azokat. A mutatót az elmúlt két évtizedben fejlesztettük ki, közismertté tettük, és magyarországi városok zöldfelületeinek elemzésére alkalmaztuk az elmúlt tíz év kutatásaiban. A zöldfelületek változásának elemzése egy döntés-támogató tevékenység a település-tervezésben és ‑feljesztésben. Segít meghatározni a változások mozgatórugóit és a változások hatását a városklímára, a beépített és burkolt felületekre, a városi élővilág fajaira, a honos, az inváziós és a dísznövényfajok szerepére a városi zöldinfrastruktúrában. Városökológiai szempontból ez a kutatás a jobb és fenntarthatóbb tervezési megoldások megválasztását is támogatja. Újbudán, Budapest XI. kerületében, a rendelkezésre álló Landsat és Sentinel műholdfelvételek felhasználásával három évtized változásait tekintettük át. A három évtized első részében inkább a korábbi használatok felhagyásából fakadóan és a 90-es évek előtt épített lakótelepek zöldfelülete erősödésének volt köszönhető a zöldfelület-intenzitás növekedése, ugyanakkor számos zöldmezős beruházás eredményezett csökkenést. A 2015-öt követő időszakban a felhagyott vagy alacsony intenzitással művelt területek beépítésének „köszönhetően” történt zöldfelület-intenzitás csökkenés, míg növekedést túlnyomóan a korábbi építkezéseket záró kertépítésekhez kapcsolódóan tapasztaltunk.
Hivatkozások
[1] Zhang, X., Fang, Y., Zhang, G. and Cheng, S., 2024. Exploring the Long-Term Changes in Visual Attributes of Urban Green Spaces Using Point Clouds. Land, 13(6), p.884.
[2] Zhao, H., Zhu, T., Wang, S. and Lindley, S., 2022. Study on the Changes of Urban Green Space with Remote Sensing Data: a Comparison of Nanjing and Greater Manchester. Polish Journal of Environmental Studies, 31(1).
[3] Lu, S., Wang, Y. and Shao, L., 2023. The change of green space well-being during rapid urbanization: A case study in Jinan, China, 2006–2018. Plos one, 18(9), p.e0289480.
[4] Wang, H., Lin, C., Ou, S., Feng, Q., Guo, K., Wei, X. and Xie, J., 2024. Multilevel Change of Urban Green Space and Spatiotemporal Heterogeneity Analysis of Driving Factors. Sustainability, 16(11), p.4762.
[5] de Lima, G. N. Fonseca‑Salazar, A., Campo, J. (2023): Urban growth and loss of green spaces in the metropolitan areas of São Paulo and Mexico City effects of land‑cover changes on climate and water flow regulation, Urban Ecosystems, 26:1739–1752
[6] Salehi, H., Meshkini, A., Shokripur Dizaj, H. and Najafi, S., 2019. Analysis of urban sprawl and its role in the trend of green space changes Case study: City of Yazd. Anthropogenic Pollution, 3(1), pp.11-24.
[7] Marković, M., Cheema, J., Teofilović, A., Čepić, S., Popović, Z., Tomićević-Dubljević, J. and Pause, M., 2021. Monitoring of spatiotemporal change of green spaces in relation to the land surface temperature: A case study of Belgrade, Serbia. Remote Sensing, 13(19), p.3846.
[8] (X18) Nawar, N., Sorker, R., Chowdhury, F.J. and Rahman, M.M., 2022. Present status and historical changes of urban green space in Dhaka city, Bangladesh: A remote sensing driven approach. Environmental Challenges, 6, p.100425.
[9] Pan, T., He, S., Liu, Z., Jiang, L., Zhao, Q. and Hamdi, R., 2023. Analyzing Changes in Urban Green Spaces and Their Effect on Land Temperature from the Perspective of Surface Radiation Energy Balance in Rizhao City, the Central Coast of China. Remote Sensing, 15(19), p.4785.
[10] Kasim, J.A., Yusof, M.J.M. and Shafri, H.Z.M., 2019. Monitoring urban green space (UGS) changes by using high resolution aerial imagery: A case study of Kuala Lumpur, Malaysia. Pertanika J. Sci. Technol, 27, pp.1971-1990.
[11] Ramneantu, K. and Marat-Mendes, T., 2024. An exploratory study of the evolution of urban green spaces in Lisbon using diachronic analysis of orthophoto maps. Journal of Architecture and Urbanism, 48(1), pp.39-51.
[12] Studio Metropolitatna (2006): Pro Verde! Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja (egyeztetett dokumentáció), (in English: Development Concept of Budapest’s Green Space System) Studio Metropolitana Urbanisztiaki Kutató Központ Kht. Budapest
[13] Studio Metropolitatna (2006): A zöldfelületi rendszer állapota és változása Budapest éa Budapesti Agglomeráció területén 1990-2005, (in English: The status and changes of green space system in Budapest and in the Budapest Agglomeration) Studio Metropolitana Urbanisztiaki Kutató Központ Kht. Budapest
[14] Ökoplan Kft (1994): Budapest Digitális Zöldfelületi Kataszter, (in English: Green Space Cadastre of Budapest) Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Környezetvédelmi Ügyosztálya, Budapest
[15] Kinga M. Szilágyi (1993): Település zöldfelületi rendszerének vizsgálati és értékelési módszerei (in English: Analysis and assesment methods of municipal green space system), Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Kert és Településépítészeti Tanszék, Budapest, Kandidátusi értekezés
[16] Péter Gábor, Sándor Jombach, Richárd Ongjerth (2006): Budapest zöldfelületi állapotfelmérése űrfelvételek feldolgozásával (in English: Green space surwey of Budapest with satellite image processing), 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Budapest, 4. szám, pp.15-22.
[17] Péter Gábor, Sándor Jombach, Richárd Ongjerth (2007): A biológiai aktivitás változása Budapesten és a Budapesti Agglomerációban 1990 és 2005 között, (in English: Green space change surwey of Budapest with satellite image processing), 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Budapest, 5. szám, pp.21-28.
[18] Sandor Jombach (2007): Landsat image utilisation in Green Surface intensity Survey of Budapest, microCAD 2007 International Scientific Conference, Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, Miskolc, pp 105-110
[19] 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet: a területek biológiai aktivitásértékének számításáról (in English: decree about the calculation of biological activity value of areas),
[20] Gábor Péter, Jombach Sándor (2008): Zöldfelület Intenzitás és a városi hősziget jelenségének összefüggései Budapesten, (in English: Relations of Green Space Intensity and Urban Heat Island phenomenon in Budapest), Falu Város Régió, Budapest, 2008/1. szám Váti Kht. pp 31-36
[21] Kinga M Szilágyi, Ildikó Réka B Nagy (2017): Urban Landscape Architecture – Green network research on recreational needs and social care, Városi Tájépítészet - Zöldhálóazt kutatások a rekreációs igények és a szociális ellátás tükrében, Journal of Landscape Architecture and Garden Art - 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat. No. 46. 2017, 2-31
[22] Sándor Jombach (2012): Térségi vagy települési szintű zöldfelület-intenzitás távérzékelési elemzésének módszere. (in English: Regional or municipal analysis methods of Green Space Intensity with remote sensing), 4D: Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat Különszám, 219-232..
[23] Paul J. Gibson, Clare H. Power (2000): Indroductory Remote Sensing, Digital Image Processing and Applications, Routledge, London, 2000, pp117-118.
[24] Sándor Jombach (2011): A 2010. évi Budapesti Zöldfelületi Intenzitás (ZFI) adatbázis leírása, (in English: Description of the Green Space Intensity dataset of Budapest in 2010), BCE, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest
[25] Sándor Jombach (2011): Zöldfelület-intenzitás elemzése távérzékeléssel a Budapesti Agglomerációban, (in English: Analysis of Green Space Intensity with Remote Sensing in Budapest Agglomeration) Élhető Települési Táj Kutatási Program, BCE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
[26] Budapest Főváros Önkormányzata (2017): Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepciója I. és II. kötetek Helyzetelemzés és értékelés, koncepció. (in English: Green Infrastructure Concept of Budapest, Volume 1. and 2. Status report and assessment, Concept) Budapest, Budapest Főváros Önkormányzata
[27] Jombach S., Üsztöke L., Hassan Yaseen N. (2023): Changes in Green Space Intensity in Budapest’s 14th district. (2023). 4D Journal of Landscape Architecture and Garden Art, 67, 30-43. https://doi.org/10.36249/4d.67.4188 (in Hungarian: Zöldfelület-intenzitás változásai Budapest XIV. kerületében. (2023). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 67, 30-43.
[28] TSZT (2021): Budapest Főváros Településszerkezeti Terve. III. kötet. Budapest: Budapest Főváros Önkormányzat., TSZT területfelhasználási tervlap 65-324 és 65-413 (in English: City Structure Plan, Volume III. Budapest: Budapest Municipality., TSZT land use plan)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Jombach Sándor, Yaseen N. Hassan, Wagner Jakab Rudolf, Chenyu Du , Sölch Benedek; Üsztöke Laura
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
Hogyan kell idézni
