Budapest lokális klímazóna-térképe – LCZ BP

Szerzők

  • Szczuka Levente ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék
  • Bátrhoryné Nagy Ildikó Réka ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék
  • Lőrinczi Regina MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék https://orcid.org/0009-0004-7195-276X

DOI:

https://doi.org/10.36249/62.3

Kulcsszavak:

klímazóna, Budapest, GIS, városklíma, városi hősziget (UHI)

Absztrakt

Budapest lokális klímazónáinak GIS alapú feltárása a város klimatikus összefüggéseinek javítása – megőrzése érdekében különösen indokolt feladat. A városklíma-kutatások egyik fontos alapja a városon belüli lokális klímazónák meghatározása, amelynek alapjait Iain D. Stewart és Tim Oke fektették le. A lokális klímazónák elemei néhány száz métertől néhány kilométerig terjedő területek, amelyek viszonylag egységes felszínborítással, anyagtípusokkal, szerkezettel rendelkeznek. A városi hősziget jelenség (Urban Heat Island – UHI) mértéke alapvetően a felszínborítottsággal és a beépítés sűrűségével szoros összefüggésben áll. A burkolt - beépített felületek (pl. utak, épületek stb.) energiatároló kapacitása általában nagyobb, mint a nem beépített, természetes felületeké (zöldfelületek, vízfelületek), így a napból beérkező hőt jobban raktározzák, majd az esti időszakban a környezetüket fűtve egyenlítik ki a hőkülönbözetüket. Ebből következően a nagy burkolt felületi aránnyal rendelkező, sűrűn beépített területek a hőszigethatást erősítik, míg a nem beépített területek kiegyenlítő hatással vannak egy város klimatikus viszonyaira. M. Szilágyi Kinga „A tervezés növekvő szerepe a klímaváltozásra való felkészülésben” című, 4D folyóiratban megjelent cikkében megemlíti a hőszigethatás mérséklésének fontosságát, amely az urbánus és rurális tájban egyaránt képes a kedvezőtlen hatások csökkentésére. A szerző szerint a kutatások és visszajelzések mind azt igazolják, hogy a hazai városok, illetve általánosan véve az urbánus és rurális tájak minősége, élhetősége fokozatosan romlik. Ezügyben konferencia programsorozatot tartottak 2012. áprilisában, amelynek célja a problémákra való rávilágítás, valamint megoldási javaslat keresése volt.
A városi hősziget jelenségét és a település beépítésének függvényét vizsgálta Oláh András Béla, aki olyan módszereket gyűjtött össze a településrendezés számára, ami még a tervezési fázisban segíthet egy tervezési terület, térség hőmérsékleti és légkörzési viszonyait kiszámítani. Oláh szerint a települések hőmérséklet-változásaira alapvetően hatással van a városi hősziget-jelenség és a városi légkörzés is. A kettő szoros kapcsolatban van egymással, utóbbira visszahat a település beépítettsége és egyéb adottságai. Abban az esetben, ha az épületek túl közel vannak egymáshoz, nincs utcaszintű átszellőzés, nem alakul ki légkörzés. Ez a jelenség főleg az V., VI., VII. kerületet érinti.
A Szegedi Tudományegyetem városi hőszigethatás kutatásai Szeged esetében kimutatták, hogy a külterület és a belváros átlagos éves léghőmérséklet különbsége 2,5 Kelvinnél nagyobb (fűtési félévben > 2,1; nem fűtési félévben 3,18). Mindez az egyes eseti mérések esetén sokszor 5-6 Kelvin, ami szélsőséges esetben nyáron a hajnali időszakban akár 8 Kelvin különbség is lehet az egymástól csupán négy kilométerre elhelyezett külterületi és belvárosi mérőállomások adatai szerint. (Szeged belterület, Szeged külterület 2011.08.21-23.-i mérési eredmények).
Budapest települését tekintve értelemszerűen a képet tovább árnyalja a település szerkezete, a hasonló felszínborítottságú, beépítésű területek kiterjedése, egymáshoz képesti elhelyezkedése. Az ily módon adódó, városrészenként különböző adottságok eltérően befolyásolják a városi hőszigethatás jellegét, a város klímáját, amelynek feltérképezése szükségszerű annak érdekében, hogy megfelelő válaszokat lehessen adni klímavédelmi szempontból.
Jelen elemzés célja, hogy feltárásra kerüljenek Budapest viszonylatában a városon belül megkülönböztethető lokális klímazónák, ennek alapján beazonosításra kerüljenek a városklímát meghatározó terhelő valamint kompenzációs területek mind jellegük, mind elhelyezkedésük szerint.

Szerző életrajzok

  • Szczuka Levente, ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék

    egyetemi tanársegéd
    email: szczuka.levente.balazs@uni-mate.hu

  • Bátrhoryné Nagy Ildikó Réka, ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék

    egyetemi docens
    email: bathoryne.nagy.ildiko.reka@uni-mate.hu

  • Lőrinczi Regina, MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszék

    MSc-hallgató
    email: gina.lorinczi@gmail.com

Hivatkozások

Bechtel, B. – Alexander, P. – Böhner, J. – Ching, J. – Conrad, O. – Feddema, J. – Mills, G. – See, L. – Stewart, I. (2015): Mapping Local Climate Zones for a Worldwide Database of the Form and Function of Cities. ISPRS International Journal of Geo-Information. (4) 199–219. DOI: https://doi.org/10.3390/ijgi4010199

Chapman, S. – Thatcher, M. – Salazar, A. – Watson, J. – McAlpine, C. (2018): The Effect of Urban Density and Vegetation Cover on the Heat Island of a Subtropical City. Journal of Applied Meteorology and Climatology 57 (11) 2531-2550. DOI: https://doi.org/10.1175/JAMC-D-17-0316.1

Gal, T. – Bechtel, B. – Foley, M.: WUDAPT. [online] In: World Urban Database and Access Portal Tools. URL: https://geopedia.world/#T4_L107_x2205074.5012278357 [2021. június 22.]

M. Szilágyi Kinga (2012): A tervezés növekvő szerepe a klímaváltozásra való felkészülésben. 4D, (26), 2-3.

Oláh András Béla (2008): A városi hősziget és légkörzés alakulása a beépítés függvényében. 4D, (9) 26-33.

STEWART, I. – OKE, T.R. (2009): Newly developed “thermal climate zones” for defining and measuring urban heat island magnitude in the canopy layer. Bulletin American Meteorological Society (90), 922-23.

Stewart, I. D. – Oke, T. R. (2012): Local Climate Zones for urban temperature studies. Bulletin of the American Meteorological Society. 93 (12), 1879–1900. DOI: https://doi.org/10.1175/BAMS-D-11-00019.1

Unger János (2010): A városi hősziget-jelenség néhány aspektusa. [PhD értekezés]. MTA Doktori Értekezés, Szeged.

Letöltések

Megjelent

2022-03-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Budapest lokális klímazóna-térképe – LCZ BP. (2022). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 62, 28-43. https://doi.org/10.36249/62.3

Hasonló cikkek

1-10 a 191-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.