Retaining walls of abandoned vineyard terraces on Tokaj Nagy hill

Authors

  • Tibor József Novák University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography
  • József Incze University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography

Keywords:

soils of abandoned vine- yards, lithological constitution, Tokaj, World Heritage landscape

Abstract

Dry constructed stone built terrace retaining walls are characteristic landscape elements in historic vine regions of Europe. Since the cultivation of these terraced slopes is mostly very expensive and labor-intensive they were abandoned in large extension during the last century. On abandoned vineyards trees and shrubs overgrow the walls, which fail and collapse without further management and corrections. Collapse of terraces and walls means not only loss of cultural heritage and destruction of soil archives, but has also environmental consequences as inducing increase of erosion and nutrient fluxes and cause slope failures. We investigated dry built stone terrace walls on abandoned vineyards on Tokaj Nagy-Hill, which is one of the most famous vine-producing regions of Hungary, and a World Heritage site as cultural landscape as well. On the hill altogether 1.16 km² terraced slopes were mapped and 90.9 km long stone walls were delineated. Based on the substructure of the walls, four types of lithological constitution could be specified. In the first case, walls are built on loess or redeposited loess material. In the second type, lithological discontinuities could be observed, in which lay directly below the wall colluvic material, settled over weathered volcanic rocks. In the third case, the walls were built directly on rock outcrops. The fourth type’s construction is initiated by digging a ditch at the lower part of the parcels, and stones emerging due to cultivation were removed and put in the ditch. Since they fill the ditch, the stones are raised in the form of a wall. In all wall construction types, soils on the level of reference groups according to WRB were classified, and Cambisols, Regosols, Calcisols, Leptosols, Luvisols, and Phaeozems were found. The further management and protection of this heritage is currently legally unclear. In the absence of legal protection (e.g., in the form of nature conservation areas), there are no guarantees for the persistence of walls and the implied natural and cultural values.

Author Biographies

  • Tibor József Novák, University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography

    assistant professor

    e-mail: novak.tibor@science.unideb.hu

  • József Incze, University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography

    PhD Student

    e-mail: incze.jozsef@science.unideb.hu

References

1. Dunjó, G., Pardini, G., Gispert, M. (2003): Land use change effects on abandoned terraced soils in a Mediterranean catchment, NE Spain. Catena 52: 23-37.

2. Koulouri, M. – Giourga, Chr. (2007): Land abandonment and slope gradient as key factors of soil erosion in Mediterranean terraced lands. Catena 69 (3): 274-281.

3. Arnaez, J. – Lasanta, T. – Errea, M.P. – Ortigosa, L. (2010): Land abandonment, landscape evolution, and soil erosion in a Spanish Mediterranean mountain region: The case of Camero Viejo. Land degradation & development 22 (6): 537-550.

4. Bevan, A. – Conolly, J. (2011): Terraced fields and Mediterranean landscape structure: An analytical case study from Antikythera, Greece. Ecological Modelling 222: 1303-1314.

5. Lasanta, T., Arnáez, J., Oserín, M., Ortigosa, L.M. (2001): Marginal Lands and Erosion in Terraced Fields in the Mediterranean Mountains. Mountain Research and Development 21(1): 69–76.

6. Stanchi, S. - Freppaz, M. - Agnelli, A. – Reinsch, T. – Zanini, E. (2012): Properties, best management practices and conservation of terraced soils in Southern Europe (from Mediterranean areas to the Alps): A review. Quaternary International 265: 90–100.

7. Petit C. - Konold W. - Höchtl F. (2012): Historic terraced vineyards: impressive witnesses of vernacular architecture. Landscape History 33(1): 16-22.

8. Balassa I. (1991): Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Tokaj pp. 87-91, 95.

9. Boros L. (2008): Parlagterületek kialakulása, típusai a Tokaj-hegyaljai borvidéken. Földrajzi Közlemények 132(2): 145-156.

10. Boros L. (2011): Tokaj-Hegyalja szőlőterületének idő- és térbeli változásai a 18-20. század folyamán. Changes of the Tokaj-Hegyalja wine-growing area in space and time during the 18-20th century. Földrajzi Közlemények 135 (4): 445-457.

11. Sendtko A. (1999): Succession of xerothermic vegetation in abandoned vineyards of the Tokaj region (northeastern Hungary). Studies in phytosociology and population biology 345-448.

12. Balling P. (2013): Szőlőterületek rekonstrukciója II. rész. Szőlő Levél, A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Elektronikus Folyóirata 3(1): 12.

13. Gyarmati P. (szerk.)(1971): A Tokaji-hegység földtani térképe, Tarcal-Tokaj, 1:25 000. Magyar Állami Földtani Intézet.

14. Gyarmati P. (1977): A Tokaj-hegység intermedier vulkanizmusa. MÁFI Évkönyv 58. 1-195.

15. Rózsa, P.-Kozák, M. (1982): A tokaji Nagyhegyi dácittípusok kőzettani viszonyai. Acta Geographica Debrecina 20: 191–215.

16. Ballenegger R. (1917): A Tokajhegyaljai nyirok talajról. Földtani Közlöny 47:20-24.

17. Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. (1999): Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 402-403.

18. Szabó J. - Török I. (szerk.) (1867): Tokaj-Hegyaljai Album, Kiadja A Tokaj-Hegyaljai Bormívelő Egyesület & Vay Miklós, Pest, 185. pp. (1984): Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata, négy-nyelvű hasonmás kiadás, Bp. / Four-language facsimile series by the Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest.

19. Fekete J. – Csibi M. – Stefanovits P. (2008): Magyarországi vörösagyagok jelentősége, fontosabb talajtani jellemzőik. Talajvédelem. Nyíregyháza. 585-594.

20. Füleky Gy. – Kertész Á. – Madarász B. – Fehér O. (2004): Soils developed in volcanic material in Hungary. In: Óskarsson, H., Arnalds, Ó. 2004: Volcanic Soil Resources in Europe. Agricultural Research Institute, Reykjavvík 63-64.

21. Füleky Gy. – Jakab S. – Fehér O. – Madarász B. – Kertész Á. (2007): Hungary and the Carpathian Basin. In: Arnalds, O. - Bartoli, F. - Buurman, P. - Oskarsson, H. - Stoops, G. - García-Rodeja, E. (eds.) Soils of Volcanic Regions in Europe. Springer Verlag. Berlin - Heidelberg 29-42.

22. Kerényi A. (1978): Hegyaljai erdőtalajok lejtőhordalékainak genetikája és gazdasági értéke. Agrokémia és Talajtan 27. (3-4): 303-318.

23. Sárospataky, Matthias (1789): Rátka és Tállya egy része, Magyar Országos Levéltár, Térképtár, S 57 No 0006, 48 x 32 cm [1:3600] 100 [öl = 52 mm]

24. Anonymus (1714): Delineatio vineae Királyhegy dictae in promonthorio Sárospatakiensi existentis, telekrajz / plot layout. Magyar Országos Levéltár, Térképtár / Map Library of the National Archives of Hungary, S 82 No 0317, 34x19 cm, [eredeti jelzet/original call number: P 392 Lad. 43. No. 100.]

25. Golenics, Josephus (1833): Situs vinearum Kővágó, Hangács et Felbér terreni oppidi Máad & Tállya, Magyar Országos Levéltár, Térképtár / Map Library of the National Archives of Hungary. S 138 No 0002, 61 x 36 cm, [1:3600] 1" = 50°.

26. 1:10000 Magyarország topográfiai térképe EOTR vetületben (1985-1989): 89-113; 89-114; 89-131; 89-132.

27. Nagy D. (2008): A világörökségi kultúrtáj területhasználata és változásai. In: A Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín komplex, világörökségi szempontú hatástanulmánya különös tekintettel a szerencsi biomassza erőmű létesítésére, ÖKO-Zrt., Miskolc, kézirat/manuscript. 36-53.

28. Nyilvános légifotók a tokaji Nagyhegyről, 1981, a Földtudományi Intézet Archívuma, Debrecen / Public aerial photographs of Nagyhegy, Tokaj, 1981, Archives of the Institute of Earth Sciences, Debrecen.

29. Nyizsalovszki R. (2006): Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján. In: Csorba P. (szerk.): Egy szakmai életút eredményei és színhelyei. Tiszteletkötet Martonné Dr. Erdős Katalin 60. születésnapjára. Debrecen 89-105.

30. Nyizsalovszki, R., Fórián, T. (2007): Human impact on the Landscape in the Tokaj Foothill Region, Hungary. Geografia Fisica e Dinamica Quaternaria 30: 219-224.

31. Nyizsalovszki R. – Fórián T. (2006): Az emberi tevékenység hatása a tájra Tokaj-hegyalján, különös tekintettel a világörökségi területekre. In: Nagy János, Dobos Attila (szerk.) Környezetkímélő növénytermesztés - minőségi termelés, DE ATC Területfejlesztési Kutatócsoport, Debrecen, 104-116.

32. IUSS Working Group – FAO, 2007. WRB-World Reference Base for soil resources 2006. World Soil Resources Report No. 103, FAO, Rome. 93.

33. Incze J. - Novák T. J. (2013): Geomorphological characteristic and significance of dry constructed terrace stone walls on abandoned vine-plantations in Tokaj Big-Hill. Geomorphologia Slovaca et Bohemica 13 (1): 33.

34. VinGIS, Tokaj, és Tarcal dűlőtérképe / Cadastral map of Tokaj and Tarcal, 1:30 000, http://www.vingis.hu/index.php/terkepek/2-trkpek/detail/42-35_tarcal_es_tokaj_duloterkepe# (letöltés/downloaded: 2014.05.09.)

35 Gyalog L. (szerk.) (2005) Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása) 1:100000. Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest. 189.

Published

2014-08-01

Issue

Section

Articles

How to Cite

Retaining walls of abandoned vineyard terraces on Tokaj Nagy hill. (2014). 4D Journal of Landscape Architecture and Garden Art, 35, 20-35. https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D/article/view/6092

Similar Articles

1-10 of 300

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)