Teleki Pál tájszemlélete és 21. századi reneszánsza
DOI:
https://doi.org/10.36249/60.4Kulcsszavak:
Teleki Pál, tájfogalom, tájkarakter, tájföldrajz, tájéptészet, Európa Tanács, tájegyezményAbsztrakt
A magyar szellemtörténet 80 éve elhunyt nagy alakja, Teleki Pál gondolkodásának középpontjában a táj állt. A tájat emberi környezetként felfogó látásmód, amely szerint a táj ember és természet kapcsolatából létrejövő organikus életegység, a gazdaság- és politikai földrajz alapját is képezte a két világháború között. Teleki felismerte a tájak egyedi jellegét, amelyet az ott élő emberek alakítanak, és erre az individualitásra erőforrásként tekintett. Már 1917-ben kijelentette, hogy „a földrajzi tájleírás alapvető feladata a táj karaktere körül jegecesedik ki.” Ezt a komplex szemléletet azonban a politikum nem fogadta be a 20. század második felében, és háttérbe szorult a tudományban is. A földrajz természet- és társadalomföldrajzra szakadt, és a tájföldrajz a természetföldrajzi diszciplínák közé soroltatott számos országban. Az emberi tevékenységeket is figyelembe vevő térségi vizsgálatok alapegységei pedig a közigazgatási határok mentén megvont téregységek, települések, megyék, illetve régiók lettek. A kutatásban különvált a természet és a gazdaság, valamint a társadalom. Az újra-összekapcsolás igényével a tájépítészet alapjait megteremtő Mőcsényi Mihály lépett fel úttörő módon az 1960-s évektől. Felismerte, hogy a megmutatkozó környezeti problémák oka a természet és a társadalom, város és vidék szétválasztása és a megoldás csak a táji integráció révén lehetséges. Majd Nagy Britanniában is felfedezték a táj karakterének örökségvédelmi és térség-, illetve vidékfejlesztési jelentőségét az 1980-s évektől. A kialakult tájműhelyek megteremtették az Európa Tanács Táj Egyezményének szellemi hátterét. A Tájegyezmény nyomán a 21. században Európa számos országában felfedezték az integratív tájszemlélet és a tájkarakter koncepció jelentőségét. Ennek nyomán Teleki tájszemléletének reneszánsza kezd kibontakozni mind a tudományban, mind a tervezésben.
Hivatkozások
Ablonczy B. (2005): Teleki Pál. Osiris: Budapest.
Antrop, M. – Van Eetvelde, V. (2019): Landscape Perspectives. The Holistic Nature of Landscape. Springer Netherlands.
Bardóczy S. – Gerzánics A. – M Szilágyi K. szerk. (2021):MM_C Mőcsényi Mihály, egy polihisztor tájépítész. Tanulmányok és esszék Mőcsényi Mihály életéről. Terc Kft.: Budapest.
Berleant, A. (1997): Living in the landscape: Toward an Aesthetic of Environment, University Press of Kansas: Lawrence.
Countryside Agency (1999): Countryside Character: The character of England's natural and man-made landscape. Volume 1-8. Countryside Commission: Cheltenham.
Csemez A. (1996): Tájtervezés-Tájrendezés. Mezőgazda Kiadó: Budapest.
Csemez A. (2001): A tájképi potenciál és a tájjelleg meghatározása. (Identification the visual potencial and the character of the landscape) MTA Doktori értekezés (DSC Thesis)
Scottish Natural Heritage (2002): Landscape Character Assessment. Guidance for England and Scotland. Topic Paper 5: Understanding Historic Landscape Character. Scottish Natural Heritage, The Countryside Agency: Cheltenham.
ET/COE (2000): Az Európa Táj Egyezménye. Európai Unió: Firenze. URL: https://rm.coe.int/09000016802f3faf [2020.11.30.]
Fairclough, G. J.– Sarlöv Herlin, I.– Swanwick, C. (2018): Routledge Handbook of Landscape Character Assessment. Current Approaches to Characterisation and Assessment. Routeledge: Abingdon, Oxon.
Fodor F. (2001): TELEKI PÁL. „Egy bújdosó könyv”. Mike ésTársa Antikvárium: Budapest.
Hézser A. (1922): A földrajzi tájleírás. Földrajzi Közlemények, 50(1) 21-27.
Hajdú Z. (1991): Teleki Pál, a földrajztudós. Magyar Tudomány, 12, 1503–1509.
Jeney L. (szerk) (2016): Teleki Pál, a geográfus. Teleki Pál halálának 75. évfordulója alkalmából. (Pál Teleki the geographer. At the 75th anniversairy of his death) BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ, Teleki Pál Egyesület: Budapest–Gödöllő.
Konkoly-Gyuró É. – Tirászi Á. – Wrbka T. et al. (2010): Határon átívelő tájak karaktere. A Fertő-Hanság medence és Sopron térsége. Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó: Sopron.
Konkoly-Gyuró, É. (2019): A tájszemlélet sokszínűsége és a tájfogalom alakulása Európában. 4D, (53) 34-37.
Konkoly-Gyuró, É. (2021): A fogalomalkotó és a diszciplinateremtő. In Bardóczy S. – Gerzánics A. – M Szilágyi K. (szerk): MM_C Mőcsényi Mihály, egy polihisztor tájépítész. Tanulmányok és esszék Mőcsényi Mihály életéről. Terc Kft.: Budapest.
Konkoly-Gyuró É. – Vaszócsik V.–Sain M. et al. (2011): Tájkarakter-elemzés Magyarországon. Szakmai összefoglaló és módszertani útmutató. Agrárminisztérium: Budapest
Lambrick, G. – Hind, J. – Wain, I. (2013): Historic Landscape Characterisation in Ireland: Best Practice Guidance. The Heritage Council: Kilkenny.
Raymond, R. –Luginbühl, Y.–Seguin, J.-F. et al. (2015): Landscape Atlases. Landscape identification, characterisation and assessment method.
Swanwick, C (2002): Landscape Character Assessment. Guidance for England and Scotland. Scottish Natural Heritage, The Countryside Agency: Cheltenham.
Simensen T. – Halvorsen R. – Erikstad L. (2018): Methods for landscape characterisation and mapping: A systematic review. Land Use Policy, 75. 557-569. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2018.04.022.
Teleki P. (1917) [1996]: A földrajzi gondolat története. [reprint] Kossuth: Budapest.
Teleki P. (1918): A Magyar Földrajzi Társaság szózata a világ Földrajzi Társaságaihoz. Földrajzi Közlemények, 46(7), 289-320.
Koch Ferenc – Kádár László – Teleki P. (szerk.) (1936): A gazdasági élet földrajzi alapjai. Centrum Kiadóvállalat Rt: Budapest.
Teleki P. (1937): A tájfogalom jelentőségéről. Budapesti Szemle, 247(719-721), 129–141.
TÓTH A. (2003): A tájfogalom jelentőségéről. Tájökológiai Lapok,1(2), 125-134.
Wascher D. M. (ed) (2005): European Landscape Character Areas - Typologies. Cartography and indicators for the Assessment of the sustainable landscapes. Landscape Europe in collaboration with ELCAI project partners: Alterra, The Netherlands. URL: https://edepot.wur.nl/1778
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Konkoly-Gyuró Éva
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
Hogyan kell idézni
