Societal engagement - volunteering in landscape architecture
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.73.6047Keywords:
Societal engagement, volunteering in landscape architectureAbstract
It is characteristic to landscape architecture that is requires an interdisciplinary approach. In addition to science and art, it is closely related to the social domain. In addition to the knowledge on historical and social processes in the landscape, it is therefore necessary to research the needs of the current social milieu, their way of life and their thinking and capacity to act in relation to their environment. Strengthening societal engagement is exactly the field of our dedication and engagement towards protecting the landscape, nature, our garden heritage and the green spaces of our habitat.
It was only after the change of regime in the 1990s that it became possible to set up NGOs, foundations and associations, in other words, nonprofit organisations, many of which have addressed the issues of the human habitat, nature conservation and landscape protection, cultural heritage, ecology, community building and education related to it. Many landscape architects have been involved in this process, either by joining an initiative or by setting up a professional NGO on their own initiative. Being a civil means volunteering for universal and local goals, community, and professional ideals without material interest.
After the change of regime, the need and the necessity to involve social actors appeared also in planning methodology, laying the foundations for collaborative, i.e. cooperative, planning. Grassroots strategies and resulting processes have replaced the centralised governing system. It became possible to ask what the landscape, the place, and the local individual and community require.
Although not exhaustive, we will present initiatives that have been and are being taken with the activity and participation of landscape architects, thus broadening the public awareness and recognition of landscape architecture.
Our NGOs and initiatives aim to give landscape architecture its deserved place in public thinking and public life.
References
Eplényi Anna Vivien, Fekete Albert, Kabai Róbert (2007): Örökségvédelmen alapuló vidékfejlesztés a Sztánai-völgy térségében In: Balogh Balázs, Bodó Barna, Ilyés Zoltán (szerk., 2007) Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás.
Gecséné Tar Imola, Herceg Ágnes (szerk.) (2021): „Mőcsényi Mihály” Kertművészeti és Kerttörténeti Műhely és Konferenciasorozat – „Eszterháza kertművészete fehéren feketén”. Ormos Imre Alapítvány: Budapest. Herczeg Ágnes (főszerk.) (2011): Kalákázni jó! - Napló a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka 10 éves történetéből. Ars Topia Alapítvány: Budapest.
Herczeg Ágnes (főszerk.) (2017): Kalákázni jó! – Naplófolytatás a Fürdő- és Közösségépítő Kaláka 17 éves történetéből. Ars Topia Alapítvány: Budapest.
Fekete Albert (2004): Az erdélyi táj kérdései. Művelődés Műhely, Kolozsvár
Fekete Albert (2020): Erdélyi tájépítészet 2000-2020 – Egy szakma születése. I. Táj, közösség, műhelymunka https://epiteszforum.hu/erdelyi-tajepiteszet-2000-2020--egy-szakma-szuletese-i-taj-kozosseg-muhelymunka
Fekete Albert (2020): Erdélyi tájépítészet 2000-2020 – Egy szakma születése. II. Oktatás, kutatás, tervezés https://epiteszforum.hu/erdelyi-tajepiteszet-2000-2020--egy-szakma-szuletese-ii-oktatas-kutatas-tervezes
https://mek.hu/link-Taj_es_Kertepiteszeti_Tagozat
https://www.magyarkertorokseg.hu/
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Herczeg Ágnes, Eplényi Anna, Fekete Albert, Sólyom Barbara, Szabó Ágnes, Szikra Éva, Glázer Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).