A tájidentitás indikátorai európai fenntarthatósági hatásvizsgálatban
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.9.5783Kulcsszavak:
tájidentitás, SENSORAbsztrakt
Az EU 6. kutatási keretprogramja által finanszírozott SENSOR projekt fenntarthatósági hatásvizsgálati eszköz kifejlesztését tűzte célul. A 35 ország kutatóinak részvételével, 2004-2009 között folyó projekt modellezi az EU politikák gazdasági következményeit és ezek hatását a területhasználat változására. A résztvevők közel félszáz jövőbeli forgatókönyvet dolgoznak ki és értékelnek a fenntarthatóság szempontjából környezeti, társadalmi és gazdasági témakörök indikátorai révén Európa 29 államára, 571 területi egységben, országonként eltérően regionális vagy megyei (NUTS2/3) szinten. A vizsgálatba vont témakörök megválasztásának kiindulásául az Európai Bizottság Hatásvizsgálati Útmutatója szolgált. Ebben 12 környezeti (pl. levegőtisztaság, talajminőség, biodiverzitás, élelmiszerbiztonság) 11 gazdasági (pl. versenyképesség, tulajdonjogok, innováció és kutatás, speciális régiók szerepe) és 10 szociális hatásvizsgálati témakör (pl. foglalkoztatottság, szociális biztonság, egyenlőség) szerepel, amelyek között a táj nem jelenik meg explicit módon. A SENSOR projektben azonban kiegészült az ajánlott témakörök listája a táji hatásvizsgálattal.
Hivatkozások
SIAT: Sustainability Impact Assessment Tool for Environmental, Social and Economic Effects o f Multifunctional Land Use in European Regions. Fenntarthatósági Hatásvizsgálati Eszköz az európai régiók multifunkcionális földhasználatának környezeti, gazdasági és társadalmi hatásának vizsgálatára. A vizsgálatba vont témakörök „sustainability impact issues" forrása: Impact Assessment Guidelines SEC(2005) 791
Eurostat Turisztikai Adatbázisa, Eurostat Database of tourism http://www.epp.eurostat.ec.europa.eu Alapforrások:
Védett Területek Világadatbázisa, World Database ofProtected Areas http://www.unep-wcmc.org/wdpa
CORINE Felszínborítási Adatbázisa, CORINE Land Cover Database 1990.2000. http://datasewice.eea.europa.eu
CLUE modell az európai politikák különböző változói alapján területhasználat változást előjelző modell. VERBURG, P.H., SCHULP, C.J.E., WITTE, N., VELDKAMP, A. 2006. Downscaling of land use change scenarios to assess the dynamics of European landscapes. Agriculture, Ecosystems and Enviwnment. 114(1): 39-56
Kiemstedt, H. 1967: ZurBewertung der Landschaft fiir die Erholung. - Beitrage zur Landespflege. Sonderheft 1. Stuttgart: Ulmer Verlag, S. 151.
Kollányi, L. Táji indikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez BKAE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék pp. 23. Készült a Környezetállapot Értékelés Program keretében az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megbízásából a környezetállapot értékelésének módszertani és fejlesztési lehetőségeinek, hatótényezőinek vizsgálatára. A szegélysűrűség mutatót, a környezetállapot értékeléséhez alkalmazható indexek egyikeként írja le.
Adatforrás: CORINE Felszínborítási Adatbázis
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Konkoly-Gyuró Éva, Jombach Sándor, Tatai Zsombor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
