Tájépítészet és életminőség

Életminőségi kérdések az átmeneti településeken

Szerzők

  • Andreja Tutundzic University of Belgrade, Faculty of Forestry, Department for Landscape Architecture & Horticulture 

DOI:

https://doi.org/10.36249/52.1

Kulcsszavak:

ökoszisztéma szolgáltatás, tájépítészet

Absztrakt

A különböző társadalmi és politikai körülmények között élő csoportok különbözőképpen határozzák meg az életminőséget és jólétet, melyben az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások is jelentős szerepet kapnak. A tájépítészet a kezdetektől fogva az emberi jólétet és életminőséget helyezi a tevékenysége középpontjába, s az idők során ennek megfelelően alakultak a szakmai feladatok és megközelítési módok. Azonos célok mellett az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltoztak a szakmai feladatok, egyre bonyolultabbak, összetettebbek lettek; a hagyományos hozzáállás, a szakmai feladatokat átszövő paradigma változatlan maradt: a tájépítészet mindenkori hivatása, hogy javítsa az életkörülményeket és az életminőséget. A legtöbb projekt a városi területekkel, a városi lakosság életminőségének javításával foglalkozik, s ezek inkább a felső és középosztályok számára jelentenek minőségi javulást. A fenti megfontolásokkal szemben azonban ott vannak azok a társadalmi csoportok, amelyek válságok, természeti katasztrófák vagy politikai zavargások és háborúk idején kénytelenek elhagyni otthonukat, s menedéket keresnek. A menekültek számos országban nagy számban jelennek meg, részükre menekülttáborokat vagy átmeneti településeket hoznak létre. Ezeket a táborokat, településeket általában rossz életkörülmények és helyhiány jellemzik, és működésük közben számos környezeti problémát okoznak. Az alapvető életfeltételek biztosítása mellett az ökoszisztéma-szolgáltatások (szabályozó, kulturális funkció) egyértelműen háttérbe szorulnak. Ez a cikk az „e-scape. Átmeneti település ”projektről szól, amelyet a Bejrúti Amerikai Egyetem Tájrendezési és Ökoszisztéma-Menedzsment Tanszéke szervezett a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségével – IFLA – együttműködésben. A projekt célja az volt, hogy hozzájáruljon az átmeneti településeken az életkörülmények javításához, beleértve az elemi ökoszisztéma-szolgáltatásokat is, továbbá, hogy kialakítsa a konfliktusok és a természeti katasztrófák miatt létesített átmeneti településeken alkalmazható tájépítészeti beavatkozások módszertanát és az ahhoz kapcsolódó útmutatásokat. A kutatási terület a Libanon keleti részén, Beqaa kormányzóságban található Al Tyliani TS volt. A menekülttábor 9000 m2 területű, 63 sátorral, 350 férőhellyel. A tábort az UNHCR alapelveinek figyelembevételével alakították ki. A települést főként a földtulajdonosok vagy vallási szervezetek ellenőrzik és kezelik. A nagy számú lakosság miatt azonban a minimális területi előírások sem tudnak érvényesülni, és számos higiéniai és környezetvédelmi problémával kell szembe nézniük. A környezeti, építészeti problémák igen komolyak, kezdve az átjárhatatlan útvonalaktól, a csatornák hiányától és a rossz vízelvezető rendszertől egészen az alapvető társadalmi igények kielégítésére kialakított közterületek szinte teljes hiányáig. A település tervezésekor nem vették figyelembe a környezeti adottságokat, nem foglalkoztak környezetvédelmi kérdésekkel, s főként nem az ökoszisztéma fenntarthatóságával. A nagy számú menekült hamar kimerítette az összes rendelkezésre álló erőforrást, a vízhiány és a kezeletlen szennyvíz elpusztította a telep növény- és állatvilágát. A túlzsúfoltság és az egyre nagyobb helyhiány miatt a táborban nagyon kevés zöldfelület és szabadtér maradt. A projekt során több workshopot tartottak a helyszínen. Az első alkalommal a körülmények megismerésén, felmérésén volt a hangsúly. A projekt ideje alatt több találkozót tartottak az érintettekkel: humanitárius szervezetekkel, helyi hatóságokkal, a táborok tulajdonosaival és a TS bérlőivel. Ezt követően megbeszéléseket folytattak a második műhely módszertanának meghatározásáról, amely a tervezési javaslatok tényleges megvalósítását foglalta magában. A menekültekkel készített interjúk jelentették az egyik alapot az igények megismeréséhez, ideértve a társadalmi és környezetvédelmi kérdéseket is. A projekt résztvevői maguk is végeztek megfigyeléses vizsgálatot a település mindennapi életének, a közterek és magánterek használatának megismerésére, s a két használati forma közötti keskeny határmezsgye értelmezésére. Ezek a szempontok kulcsfontosságúnak bizonyultak a TS tájképe esetében. A Libanonban lévő, átmeneti szíriai településekkel összefüggésben az „életminőséget” el kell választani a terek „megjelenésétől”. A tér- és formatervezés bármely aspektusa elavult, s ezért támogatni kell a kicsi, egyértelmű beavatkozásokat, melyek magában foglalják a közösségeket is a részvételi folyamat révén. A teljes környezet átfogó és átgondolt elemzése a térbeli és szocio-kulturális kontextus megértésével, a komplex tervezési folyamat egyik kritikus lépése

Információk a szerzőről

  • Andreja Tutundzic, University of Belgrade, Faculty of Forestry, Department for Landscape Architecture & Horticulture 

    e-mail: andreja.tutundzic@sfb.bg.ac.rs

Hivatkozások

The WHOQOL Group, 1998: The World Health Organization Quality of Life Assessment (WHOQOL). Development and psychometric properties. Soc Sci Med 46: pp. 1569–1585.

WHOQOL: Measuring Quality of Life, World Health organisation, Health statistics and information systems. https://www.who.int/healthinfo/survey/whoqol-qualityoflife/en/ (retrieved 12 August 2019).

Dawson, N., & Martin, A. 2015: Assessing the contribution of ecosystem services to human wellbeing: A disaggregated study in western Rwanda. Ecological Economics 117: 62–72. doi: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2015.06.018

Gough, I., McGregor A. J. 2007: Wellbeing in developing countries: From Theory to Research, Cambridge University Press, Cambridge. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511488986

Chapin, F. S. 2013: Overview of Ecosystem Functions and Services. Their Importance and Vulnerability. Climate Vulnerability: Understanding and Addressing Threats to Essential Resources, Vol 4, 3–11. doi: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-384703- 4.00401-9

Millennium Ecosystem Assessment. 2005: Chapter 3: Linking Ecosystem Services and Human Well-being. Ecosystems and human wellbeing: multiscale assessments. Ecosystems and Human Wellbeing: Multiscale Assessments, Volume 4, pp. 45–76. Island Press, Washington.

Literature also recognize the terms “Informal settlement” and “Refugee camps”, which is more frequently used in the past.

Trovato, M., G. 2016: Landscape in Emergency, Defining Landscape Democracy Conference Reader. Centre for Landscape Democracy, Norwegian University of Life Sciences: pp. 117–120.

Chen, Z., Miller, P. A., Clements, T. L., & Kim, M. 2017: Mapping research in landscape architecture: Balancing supply of academic knowledge and demand of professional practice. Eurasia Journal of Mathematics, Science and Technology Education, 13(7): 3653–3673. doi: https://doi.org/10.12973/eurasia.2017.00751a

Minimum Requirements for European Landscape Architectural Studies to Qualify for Professional Recognition, 2011, IFLA Europe, https://www.iflaeurope.eu › wpcontent › uploads › sites › 2012 (retrieved 29 May 2019).

Gazvoda, D. 2002: Characteristics of modern landscape architecture and its education. In Landscape and Urban Planning, Vol. 60, Issue 2. doi: https://doi.org/10.1016/S0169-2046(02)00064-6

Corner, J. 2006: Terra Fluxus. Landscape Urbanism Reader, Princeton Architectural Press, New York. pp. 21–35.

Ibid.

Brown, D.F. 2009: "Social class and Status. In Mey, Jacob (ed.). Concise Encyclopaedia of Pragmatics. Elsevier: pp. 953.

Miliband, D. 2017: 4 solutions to ending the global refugee crisis, http://www.rescuethislife.org/index.php/news/ (retrieved 24 April 2019).

Trovato, M., G. 2016: Landscape in Emergency, Defining Landscape Democracy Conference Reader. Centre for Landscape Democracy, Norwegian University of Life Sciences: pp. 117–120.

Kandylis, G. 2019: Accommodation as Displacement: Notes from Refugee Camps in Greece in 2016. Journal of Refugee Studies, fey065. doi: https://doi.org/10.1093/jrs/fey065

Trovato, M., G. 2016: Landscape in Emergency, Defining Landscape Democracy Conference Reader. Centre for Landscape Democracy, Norwegian University of Life Sciences: pp. 117–120.

Kreichauf, R. 2018: From forced migration to forced arrival: the campization of refugee accommodation in European cities. Comparative Migration Studies. doi: https://doi.org/10.1186/s40878-017-0069-8

Bshara, K. (n.d.): The spatial practices in the Palestinian refugee camps, https://www.campusincamps.ps/projects/khaldunbshara (retrieved 12 November 2018).

Čepić, S. 2011: Migrants and Landscape: Integration and Impacts on Landscape. Cultural Diversity as a Source of Integration and Alienation. ECONOlriMICUS and University of Szczecin: pp. 236–246.

Operational Portal, Refugee Situation, 2019: https://data2.unhcr.org/en/situations (retrieved 16 May 2019).

Trovato, M. G. 2016: E-Scape: Landscape and refugee influx. Landscape Australia, https://landscapeaustralia.com/articles/e-scape-landscape-andrefugee-influx-1/ (retrieved 30 May 2019).

UNHCR Emergency Handbook 2019: Camp planning standards (planned settlements), https://emergency.unhcr.org/ (retrieved 16 May 2019).

Trovato, M.G. 2018: Borderscape: Forced Migration and New Spatial Practices. [Co]Habitation Tactics: Imagining future spaces in architecture, city and landscape, Conference proceedings, POLIS University, Tirana, pp. 453–463.

Masad, D. 2009: Moving Towards SelfReliance: Living Conditions of Refugee Camps in Lebanon and Opportunities for Development. A Thesis Presented to the Faculty of California Polytechnic State University San Luis Obispo.

Lenzholzer, S., Duchhart, I., & Koh, J. 2013: “Research through designing” in landscape architecture. Landscape and Urban Planning, Volume 113, pp. 120–127. doi: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2013.02.003

Trovato, M., G. 2016: Landscape in Emergency, Defining Landscape Democracy Conference Reader. Centre for Landscape Democracy, Norwegian University of Life Sciences: pp. 117–120.

e-scape. Transitional settlement Project description. 2015: https://iflaonline.org/uploads/2015/04/e-scape-workshopMay-2015 (retrieved 16 May 2019)

Lepik, A. 2016: Think global, build social! Contemporary architects are actively involved in society. Builders, ed. Pozsár, P, Hello Wood Kft, Budapest: p. 24.

Briggs, P.D. 1999: Community Development with Indigenous Communities: Facilitating the Creation of Appropriate Environments. A Thesis Presented to The Faculty of Graduate Studies of the University of Guelph, National Library of Canada.

Castillo, D., Chamma, N., Komlósi, B. 2016: Improving Refugee Settlements: Collaboration between Refugees, Architects, and Volunteers, Insecurities Tracing Displacement and Shelter, Medium, Moma, https://medium.com/insecurities/improving-refugee-settlements-collaboration-between-refugees-architects-andvolunteers-cf8a08a7db0 (retrieved 15 April 2019).

Trovato, M. G. 2017: Landscape and Displacement: a practical intervention on a Syrian Informal Settlement in Lebanon, Scenario Journal 06: Migration, https://scenariojournal.com/article/landscapeand-displacement/ (retrieved 16 April 2019).

UNHCR Camp Planning Standards (Planned Settlements), within camp settlement size recommends minimum surface area is 45 square meter per person, including kitchen/vegetable gardening space (UNHCR Emergency Handbook, 2019).

As of end-2015, the median duration of exile stands at 4 years, i.e. half of the refugees worldwide have spent 4 years or less in exile (Devictor, Quy-Toan, 2016) https://blogs.worldbank.org/dev4peace/how-many-years-do-refugees-stay-exile).

Letöltések

Megjelent

2019-05-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Tutundzic, A. (2019). Tájépítészet és életminőség: Életminőségi kérdések az átmeneti településeken. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 52, 2-13. https://doi.org/10.36249/52.1

Hasonló cikkek

1-10 a 353-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.