A zöldfelületek jelentősége a városi tájban
A brazíliai Campo Grande város zöldútjának esettanulmánya
DOI:
https://doi.org/10.36249/59.3Kulcsszavak:
Zöldút, ökoszisztéma szolgáltatás, zöld-infrastruktúra, Anhandí-folyóAbsztrakt
A városi zöldfelületek minősége és mennyisége alapvető fontosságú a városi táj szempontjából. Közvetlenül hat az emberek egészségére és jólétére, javíthatja az élet minőségét, és pozitív hatása lehet a betegségek leküzdésében. A tanulmány a zöldút, a folyók menti területek helyreállításának módszertanát és stratégiáinak kezdeti vizsgálatát, illetve azok lépéseit mutatja be. Arra összpontosít, hogy miként lehet a zöldút előnyös a város életére. A fókuszban a brazíliai Campo Grande város esettanulmánya, a várost keresztező legnagyobb vízfolyam, az Anhanduí folyó és környezete áll.
Annak ellenére, hogy Campo Grande-t Brazília második legerdősebb városaként említik, valamint a FAO és az Arbor Day Alapítvány 2019-es értékelése alapján egyike a világ fás városainak (Tree Cities), az előzetes értékelések súlyos elhanyagoltságot jeleztek a folyóparti zónákban. Ezek a hiányosságok kihatnak a városi zöldfelületekre. A nem megfelelő városi zöldfelületi tervezés és fenntartás veszélyt jelent a zöldinfrastruktúra, és végső soron a városi polgárok számára. A terület rengeteg fejlesztési lehetőséget kínál. Megfelelő tervezéssel és fenntartással az említett prioritások a jövőben is fenntarthatók, helyreállíthatók az élőhelyek, a leromlott parti zónák, megőrizhetők a város természeti értékei. Az Anhanduí folyó mentén kialakított új funkciók, a városi táj létfontosságú részeként ismét kapcsolatot teremthetnek a várossal és a városlakókkal.
Hivatkozások
TURNER, T., 1996. City as Landscape, a Post-Postmodern View of Design and Planning, 248 pp.
BLANCO, H., ALBERTI, M., FORSYTH, A., KRIZEK, K.J., RODRIGUEZ, D.A., TALEN, E. and ELLIS, C., 2009. Hot, congested, crowded and diverse: Emerging research agendas in planning. Progress in Planning, 71(4), pp.153-205.
Population.un.org. (2018). World Urbanization Prospects - Population Division - United Nations. [online] Available at: https://population.un.org/wup/Country-Profiles/ 06.11.2019
ENDRENY, T., SANTAGATA, R., PERNA, A., DE STEFANO, C., RALLO, R.F. and ULGIATI, S., 2017. Implementing and managing urban forests: A much needed conservation strategy to increase ecosystem services and urban wellbeing. Ecological Modelling, 360, pp.328-335. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2017.07.016
LOHR, V.I., PEARSON-MIMS, C.H., TARNAI, J. and DILLMAN, D.A., 2004. How urban residents rate and rank the benefits and problems associated with trees in cities. Journal of Arboriculture, 30(1), pp.28-35.
SCOTT, C., 2015. A brief guide to the benefits of urban green spaces; University of Leeds
NOWAK, D.J. AND DWYER, J.F., 2007. Understanding the benefits and costs of urban forest ecosystems. In Urban and community forestry in the northeast (pp. 25-46). Springer, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-4289-8_2
FULLER, R.A., IRVINE, K.N., DEVINE-WRIGHT, P., WARREN, P.H. and GASTON, K.J., 2007. Psychological benefits of greenspace increase with biodiversity. Biology letters, 3(4), pp.390-394. https://doi.org/10.1098/rsbl.2007.0149
IBGE Panorama, n.d. https://cidades.ibge.gov.br/brasil/ms/panorama – Accessed on 2021 May 3.
Hungarian Central Statistical Office. Population by type of settlement – annually. 2019; Accessed on 13 May 2021, https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd001.html
ARRUDA A. “Entendendo os vazios urbanos de Campo Grande MS.” Vitruvius, 17 December 2016; Accessed on January 2019, https://vitruvius.com.br/index.php/revistas/read/arquitextos/17.199/6347
Campogrande.ms.gov.br. (n.d.). Parques Municipais | SEMADUR. [online] Available at: http://www.campogrande.ms.gov.br/semadur/canais/parques-municipais/
Clima característico em Campo Grande, Brasil durante o ano - Weather Spark. (2016). Retrieved from https://pt.weatherspark.com/y/29530/Clima-caracter%C3%ADstico-em-Campo-Grande-Brasil-durante-o-ano
Campo Grande, Brazil Monthly Weather Forecast - weather.com. Retrieved from https://weather.com/weather/monthly/l/BRXX0051:1:BR; Accessed on May 10 2021.
Agência Municipal de Meio Ambiente e Planejamento Urbano - PLANURB. (2017). Perfil Socioeconômico de Campo Grande - Mato Grosso do Sul (24th ed., p. 46-75). Campo Grande.
DIECKOW, J., BAYER, C., CONCEIÇÃO, P.C., ZANATTA, J.A., MARTIN–NETO, L., MILORI, D.B.M., SALTON, J.C., MACEDO, M.M., MIELNICZUK, J. and HERNANI, L.C., 2009. Land use, tillage, texture and organic matter stock and composition in tropical and subtropical Brazilian soils. European Journal of Soil Science, 60(2), pp.240-249. https://doi.org/10.1111/ j.1365-2389.2008.01101.x
NETO, GERMANO GUARIM, VERA LUCIA M. S. GUARIM, és GHILLEAN T. PRANCE. 1994. „Structure and Floristic Composition of the Trees of an Area of Cerrado near Cuiabá, Mato Grosso, Brazil”. Kew Bulletin 49 (3): 499–509. https://doi.org/10.2307/4114474.
POTT, A., A. K. M. OLIVEIRA, G. A. DAMASCENO-JUNIOR, és J. S. V. SILVA. 2011. „Plant Diversity of the Pantanal Wetland”. Brazilian Journal of Biology 71 (1): 265–73. https://doi.org/10.1590/S1519-69842011000200005.
EITEN, GEORGE. 1972. „The Cerrado Vegetation of Brazil”. The Botanical Review 38 (2): 201–341. https://doi.org/10.1007/BF02859158.
ROSA, C. A. P. Anhanduí Linear Park. A greenway proposal for the city of Campo Grande. Diploma thesis. 2019. https://tajk.szie.hu/sites/default/files/Anhandu%C3%AD%20linear%20park%2C%20a%20greenway%20proposal%20for%20the%20city%20of%20Campo%20Grande.pdf
RIDD, M.K., 1995. Exploring a VIS (vegetation-impervious surface-soil) model for urban ecosystem analysis through remote sensing: comparative anatomy for cities. International journal of remote sensing, 16(12), pp.2165-2185.
WOLCH, J.R., BYRNE, J. and NEWELL, J.P., 2014. Urban green space, public health, and environmental justice: The challenge of making cities ‘just green enough’. Landscape and urban planning, 125, pp.234-244. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2014.01.017
ROY, S., BYRNE, J. and PICKERING, C., 2012. A systematic quantitative review of urban tree benefits, costs, and assessment methods across cities in different climatic zones. Urban Forestry & Urban Greening, 11(4), pp.351-363. https://doi.org/10.1016/j.ufug.2012.06.006
AHERN, J. F. (2002). Greenways as strategic landscape planning: theory and application.
SISGRAN (n.d.). Mapas [online] Available at: https://sisgran.campogrande.ms.gov.br/mapas/#12/-20.4798/-54.6099
Secretaria Municipal de Meio Ambiente e Gestão Urbana, 2017. Qualidade das Águas Superficiais de Campo Grande – MS; pp. 8-12; 19; 21; 66-73. Campo Grande.
CORRAL, A., VALÉRIO, L.M., CHEUNG, K.C., DOS SANTOS FERREIRA, B.H., GUERRA, A., SZABO, J.K. and REIS, L.K., 2021. Plant-bird mutualistic interactions can contribute to the regeneration of forest and non-forest urban patches in the Brazilian Cerrado. Urban Ecosystems, 24(1), pp.205-213. https://doi.org/10.1007/s11252-020-01029-8
DONAT, M. (1995). Bioengineering Techniques for Streambank Restoration A Review of Central European Practices. Watershed
Restoration Project Report, No. 2.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Pereira Rosa, Camila Andressa, Krisztina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
Hogyan kell idézni
