A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében

Szerzők

  • Simon István Ágoston Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet
  • Kajtár Gabriella Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet
  • Herpainé Lakó Judit Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet
  • Müller Anetta Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.3

Absztrakt

A nyugdíjas korú lakosság száma, s így arányszáma is világszerte növekvő tendenciát mutat. A XXI. századi nyugdíjas már nemcsak 5‒10 évre tervezhet, hanem ennél jóval hosszabb időszakra is. A meghosszabbodott élettartam sok esetben fizikailag inaktív életmóddal párosul, ami számos betegség megjelenésével jár együtt, köztük a vezető helyen szereplő szív- és érrendszeri, valamint a mozgatószervrendszeri betegségekkel. A rendszeres fizikai és szellemi aktivitás meghatározó tényezője a betegségek megelőzésének, s nagymértékben lassítja a szellemi és a fizikai leépülés folyamatát. A fizikai aktivitás mellett a megfelelő táplálkozási szokások, a mentális egészség és az intellektuális képességek fejlesztése, a szabadidő aktív eltöltése, mint az egészséges életmód összetevői, pozitívan befolyásolják az öregedés folyamatát, az életminőség javulását, a fittség elérését. Tanulmányunkban rá szeretnénk mutatni azokra a tevékenységekre, amelyek elősegítik a kulcsfontosságú tényezők, a szellemi, a fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás és a mentális egészség fenntartását és fejlesztését, ezáltal elősegítve a tartalmas, jól megélt 60 év fölötti kort.

Szerző életrajzok

  • Simon István Ágoston, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet

    PhD, egyetemi docens
    simon.istvan@uni-sopron.hu

  • Kajtár Gabriella, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet

    gyógytestnevelő tanár
    kajtar.gabriella@uni-sopron.hu

  • Herpainé Lakó Judit, Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet

    adjunktus
    lako.judit@uni-eszterhazy.hu

  • Müller Anetta, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék

    PhD egyetemi docens
    muller.anetta@econ.unideb.hu

Hivatkozások

A 2005. évi mikrocenzus. Központi statisztikai hivatal http://mek.oszk.hu/06300/06349/ pdf/mc_02.pdf [2018. 07. 03.]

Cserhátiné, K.E. (2010). A demenciában szenvedő betegek ellátásának társadalmi, egészségügyi és szociális kihívásai. Magyar Gerontológia, 2(7) 44‒56.

Faragó, M. (2007). Egészségesen várható élettartamok Magyarországon 2005. Központi Statisztikai Hivatal.

Iván, L. (2002). A gerontológia újabb eredményei: az öregedés esélyei és kockázatai. Hippocrates, 4(6) 681‒386.

Kopkáné Plachy, J. (2014). A rendszeres fizikai aktivitás hatása az idős kori függetlenség megőrzésére 60 év fölötti nők esetében: randomizált kontrollált kísérlet, [Doktori disszertáció] Testnevelési Egyetem, Budapest.

Lloyd-Jones, D.M., Hong ,Y., Labarthe, D., Mozaffarian, D., Appel, L.J., Van Horn, L., Greenlund, K., Daniels, S., Nichol, G., Tomaselli, G.F., Arnett DK, Fonarow, G.C, Ho, P.M., Lauer MS, Masoudi, F.A., Robertson, R.M., Roger V, Schwamm, L.H., Sorlie, P., Yancy, C. W. Rosamond, D.W. (2010). Defining and setting national goals for cardiovascular health promotion and disease reduction: The american heart association's strategic impact goal through 2020 and beyond. Circulation, 121(4) 586‒613. DOI: https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.109.192703

S. Molnár, E. (2004). Az időskorú népesség jellemzői és életkörülményei. KSH.

Semsei I. (2008). Az öregedési folyamat jellemzői. In: Semsei, I. (Szerk.) Gerontológia, (pp. 12‒15). Start R.V.

Letöltések

Megjelent

2018-01-16

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hogyan kell idézni

A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében. (2018). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 16(1), 25-36. https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.3