A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében

István Ágoston Simon; Gabriella Kajtár; Judit Herpainé Lakó; Anetta Müller

doi:10.17165/TP.2018.1.3

Autor/innen

István Ágoston Simon Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet
Gabriella Kajtár Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet
Judit Herpainé Lakó Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet
Anetta Müller Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.3

Abstract

A nyugdíjas korú lakosság száma, s így arányszáma is világszerte növekvő tendenciát mutat. A XXI. századi nyugdíjas már nemcsak 5‒10 évre tervezhet, hanem ennél jóval hosszabb időszakra is. A meghosszabbodott élettartam sok esetben fizikailag inaktív életmóddal párosul, ami számos betegség megjelenésével jár együtt, köztük a vezető helyen szereplő szív- és érrendszeri, valamint a mozgatószervrendszeri betegségekkel. A rendszeres fizikai és szellemi aktivitás meghatározó tényezője a betegségek megelőzésének, s nagymértékben lassítja a szellemi és a fizikai leépülés folyamatát. A fizikai aktivitás mellett a megfelelő táplálkozási szokások, a mentális egészség és az intellektuális képességek fejlesztése, a szabadidő aktív eltöltése, mint az egészséges életmód összetevői, pozitívan befolyásolják az öregedés folyamatát, az életminőség javulását, a fittség elérését. Tanulmányunkban rá szeretnénk mutatni azokra a tevékenységekre, amelyek elősegítik a kulcsfontosságú tényezők, a szellemi, a fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás és a mentális egészség fenntartását és fejlesztését, ezáltal elősegítve a tartalmas, jól megélt 60 év fölötti kort.

Autor/innen-Biografien

István Ágoston Simon, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet

simon.istvan@uni-sopron.hu
Gabriella Kajtár, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Művészeti és Sporttudományi Intézet

kajtar.gabriella@uni-sopron.hu
Judit Herpainé Lakó, Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet

lako.judit@uni-eszterhazy.hu
Anetta Müller, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék

muller.anetta@econ.unideb.hu

Literaturhinweise

A 2005. évi mikrocenzus. Központi statisztikai hivatal http://mek.oszk.hu/06300/06349/ pdf/mc_02.pdf [2018. 07. 03.]

Cserhátiné, K.E. (2010). A demenciában szenvedő betegek ellátásának társadalmi, egészségügyi és szociális kihívásai. Magyar Gerontológia, 2(7) 44‒56.

Faragó, M. (2007). Egészségesen várható élettartamok Magyarországon 2005. Központi Statisztikai Hivatal.

Iván, L. (2002). A gerontológia újabb eredményei: az öregedés esélyei és kockázatai. Hippocrates, 4(6) 681‒386.

Kopkáné Plachy, J. (2014). A rendszeres fizikai aktivitás hatása az idős kori függetlenség megőrzésére 60 év fölötti nők esetében: randomizált kontrollált kísérlet, [Doktori disszertáció] Testnevelési Egyetem, Budapest.

Lloyd-Jones, D.M., Hong ,Y., Labarthe, D., Mozaffarian, D., Appel, L.J., Van Horn, L., Greenlund, K., Daniels, S., Nichol, G., Tomaselli, G.F., Arnett DK, Fonarow, G.C, Ho, P.M., Lauer MS, Masoudi, F.A., Robertson, R.M., Roger V, Schwamm, L.H., Sorlie, P., Yancy, C. W. Rosamond, D.W. (2010). Defining and setting national goals for cardiovascular health promotion and disease reduction: The american heart association's strategic impact goal through 2020 and beyond. Circulation, 121(4) 586‒613. DOI: https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.109.192703

S. Molnár, E. (2004). Az időskorú népesség jellemzői és életkörülményei. KSH.

Semsei I. (2008). Az öregedési folyamat jellemzői. In: Semsei, I. (Szerk.) Gerontológia, (pp. 12‒15). Start R.V.