A fizikai aktivitás és a mentális egészség jelentősége a 60 év fölötti korosztály életében

István Ágoston Simon; Gabriella Kajtár; Judit Herpainé Lakó; Anetta Müller

doi:10.17165/TP.2018.1.3

Authors

István Ágoston Simon University of Sopron Benedek Elek Faculty of Pedagogy Institute of Arts and Sports
Gabriella Kajtár University of Sopron Benedek Elek Faculty of Pedagogy Institute of Arts and Sports
Judit Herpainé Lakó Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet
Anetta Müller Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.3

Abstract

The number and ratio of retired age population reveals an increasing tendency all over the
world. A pensioner in the 21st century will be able to plan ahead not only for 5-10 years but for
a longer period of time. In many cases, longer life expectancy is accompanied by a sedentary
lifestyle that may contribute to the emergence of several diseases, including cardiovascular
diseases or musculoskeletal disorders in leading position. Regular physical and mental activity
manifests itself as a significant factor of prevention that can decelerate physical and mental
deterioration to a great extent. In addition to physical activity, healthy nutritional habits, the
active use of leisure time, mental health and improving intellectual skills, as major components
of a healthy lifestyle, are able to have a positive impact on the process of ageing, improvements
in the quality of life, achieving a healthy level of fitness. In this study we want to highlight those
activities that are able to support the key factors of maintaining and developing mental health,
mental and physical activity and healthy nutritional habits, thus providing a meaningful,
healthy lifestyle over the age of 60.

Author Biographies

István Ágoston Simon, University of Sopron Benedek Elek Faculty of Pedagogy Institute of Arts and Sports

simon.istvan@uni-sopron.hu
Gabriella Kajtár, University of Sopron Benedek Elek Faculty of Pedagogy Institute of Arts and Sports

kajtar.gabriella@uni-sopron.hu
Judit Herpainé Lakó, Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Kar Sporttudományi Intézet

lako.judit@uni-eszterhazy.hu
Anetta Müller, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék

muller.anetta@econ.unideb.hu

References

A 2005. évi mikrocenzus. Központi statisztikai hivatal http://mek.oszk.hu/06300/06349/ pdf/mc_02.pdf [2018. 07. 03.]

Cserhátiné, K.E. (2010). A demenciában szenvedő betegek ellátásának társadalmi, egészségügyi és szociális kihívásai. Magyar Gerontológia, 2(7) 44‒56.

Faragó, M. (2007). Egészségesen várható élettartamok Magyarországon 2005. Központi Statisztikai Hivatal.

Iván, L. (2002). A gerontológia újabb eredményei: az öregedés esélyei és kockázatai. Hippocrates, 4(6) 681‒386.

Kopkáné Plachy, J. (2014). A rendszeres fizikai aktivitás hatása az idős kori függetlenség megőrzésére 60 év fölötti nők esetében: randomizált kontrollált kísérlet, [Doktori disszertáció] Testnevelési Egyetem, Budapest.

Lloyd-Jones, D.M., Hong ,Y., Labarthe, D., Mozaffarian, D., Appel, L.J., Van Horn, L., Greenlund, K., Daniels, S., Nichol, G., Tomaselli, G.F., Arnett DK, Fonarow, G.C, Ho, P.M., Lauer MS, Masoudi, F.A., Robertson, R.M., Roger V, Schwamm, L.H., Sorlie, P., Yancy, C. W. Rosamond, D.W. (2010). Defining and setting national goals for cardiovascular health promotion and disease reduction: The american heart association's strategic impact goal through 2020 and beyond. Circulation, 121(4) 586‒613. DOI: https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.109.192703

S. Molnár, E. (2004). Az időskorú népesség jellemzői és életkörülményei. KSH.

Semsei I. (2008). Az öregedési folyamat jellemzői. In: Semsei, I. (Szerk.) Gerontológia, (pp. 12‒15). Start R.V.