Párhuzamok és különbségek: középiskolai tanárképzés a Lajtán innen és túl a 19. század második felében

Gábor Patyi

doi:10.17165/TP.2016.3-4.17

Authors

Gábor Patyi Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2016.3-4.17

Abstract

In the authoritarian period after the 1848-49 revolution and war of independence in Austria and in Hungary (in the Habsburg Empire) higher education and teacher training were regulated uniformly. The teacher training reform by the minister Count Leo Thun Hohenstein essentially followed the German example. Secondary teacher training was at the Faculties of Arts and Humanities. After the Compromise in the two parts of the Monarchy education issues could be controlled independently. In our country a peculiar, domestic institution was the Teacher Training Institution and its practice school. In Austria educational seminars were founded similar to the German model.

Author Biography

Gábor Patyi, Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

PhD, egyetemi docens, tudományos és külügyi dékánhelyettes
patyi.gabor@nyme.hu

References

Altenhuber, H. (1949). Die geschichte des Faches Pädagogik an der Philosophischen Fakultät der Universitat Wien von 1850 bis 1922. [Dissertation] Universität Wien, Wien.

Engelbrecht, H. (1986). Geschichte des österreichischen Bildungswesens. Erziehung und Unterricht auf dem Boden Österreichs. Band 4. Von 1848 bis zum Ende der Monarchie. Wien: Österreichischer Bundesverlag.

Felkai L. (1961). A tanárképzés történeti áttekintése a századfordulóig. Pedagógiai Szemle, 11. évf. 5. sz. pp. 431–444.

Graf, W. (1990). Universitäre Lehrerbildung im Spannungsfeld. Die Ausbildung der Lehrer an höheren Schulen von den Anfängen des öffentlichen Schulwesens bis 1918. [Dissertation]. Universität Wien, Wien.

Grimm, G. (2011): Universitäre Lehrerbildung in Österreich. Zur Genese des pädagogischen Begleitstudium für Lehrer an höheren Schulen von 1848 bis zur Gegenwart. [online] http://www.pedocs.de/volltexte/2011/2901/pdf/tc_2_2000_grimm_d_a.pdf [2016. április 15.]

Kármán, M. (1895). A tanárképzés és az egyetemi oktatás: Pedagógiai tanulmány. Budapest.

Kiss, I. (Ed.) (1988). Eötvös Józseftől Eötvös Lorándig: Dokumentumok a budapesti egyetem tanárképző intézetének és gyakorló főgimnáziumának történetéből (1870–1918). Budapest: ELTE.

Ladányi, A. (1969). A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Budapest: Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont.

Ladányi, A. (2008). A középiskolai tanárképzés története. Budapest: ÚMK.

Mann, M. (Ed.) (1987). Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. Nyíregyháza: Tankönyvkiadó. 4

Meister, R. (1962). Die Geschichte des pädagogischen Studiums der Mittelschullehrer in Österreich. Wiener Zeitschrift für Philosophie Psychologie Pädagogik, 7. évf. 3. sz. pp. 169–178.

Mészáros, I. – Németh, A. – Pukánszky, B. (1999). Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Budapest: Osiris Kiadó

Müller, R. A. (1996). Geschichte der Universität: Von der mittelalterlichen Universitas zur deutschen Hochschule. München: Verlag Georg D. W. Callwey GmbH and co.

Németh, A. (2005). A magyar pedagógia tudománytörténete: Nemzetközi tudományfejlődési és recepciós hatások, nemzeti sajátosságok. Budapest: Gondolat Kiadó.

Patyi, G. (2014). Tanárképzés, tanárképző intézet: viták, nézőpontok a századfordulón. In: Nagyházi, B. – Vörös, K. (Ed.) Innováció a neveléstudomány elméleti és gyakorlati műhelyeiben. Tanulmánykötet (pp. 354–361.). Kaposvár: Kaposvári Egyetem.

Tóth, T. (2001). A napóleoni egyetemtől a humboldti egyetemig. In: Tóth, T. (Ed.) Az európai egyetem funkcióváltozásai (pp. 95–124.). Budapest: Professzorok Háza.

Szögi, L. (Ed.) (1994). Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. Budapest: Magyar Felsőoktatás – Művelődési és Közoktatási Minisztérium.

Szögi L. (Ed.) (2003). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–2002. Budapest: ELTE, Eötvös Kiadó.