A kora gyermekkori nevelésben dolgozók egészségi állapotának és egészségmagatartásának mutatói

Judit Fináncz; Melinda Csima

doi:10.17165/TP.2019.1.3

Authors

Judit Fináncz Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar
Melinda Csima Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2019.1.3

Abstract

The research of health condition and health behavior of Educators working in Early Childhood Education has been a neglected area until recently. However, because of their being role models, the exploration of this field is of high priority. During our cross-sectional, quantitative research 1,010 kindergarten teachers, infant educators, nurses and teaching assistants were examined. According to our findings we can see that the health behavior of the participating teachers is more positive than the population as a whole. On the other hand, a relatively large proportion of them suffer from chronic diseases like back-, waist- and other joint problems, which can be related to the higher physical strain caused by their working environment.

Author Biographies

Judit Fináncz, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

financz.judit@ke.hu
Melinda Csima, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

petone.melinda@ke.hu

References

Csabai, M. – Molnár, P. (1999). Egészség, betegség, gyógyítás. Budapest: Springer Orvosi Kiadó.p. 326. ISBN: 9638455550

Danis, I. – Farkas, M. – Oates, J. (2011). Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondolkod(j)unk róla?. In: Balázs, I. (Ed.), A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. pp. 24–67.

Kopp, M. – Pikó, B. (2006). Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In: Kopp, M. – Kovács, E. (Ed.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó. pp.10–19.

Kopp, M. – Skrabski, Á. (é.n.). Magyar lelkiállapot az ezredforduló után. Távlatok : a magyar jezsuiták folyóirata, 86, 2009. karácsony, pp. 32–52. [online] http://www.tavlatok.hu/86/86kopp_skrabski.pdf [2018. március 27.]

Lalonde, M. (1974). A new perspective on the Health of Canadians. Ottawa: Minister of Supply and Services Canada

Meleg, Cs. (1998). Az egészség értékrendszerünkben elfoglalt helye. Egészségnevelés, 39 évf. 4. sz. pp. 155–159.

Murray, C. J. L. – Lopez, A. D., (Eds.), (1996). The Global burden of disease. Boston – Geneva: World Health Organization, Harvard School of Public Health & World Bank.

OECD (2013). Investing in high-quality early childhood education and care (ECEC). [online] https://www.oecd.org/education/school/48980282.pdf [2018. március 22.]

Pikó, B. (2002). Egészségszociológia. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó

Steiner, R. (1989): Zweiter Vortrag, Torquay, 12. August 1924. In: Steiner, R.: Die Kunst des Erziehens aus dem Erfassen der Menschenwesenheit. 5. Auflage. Dornach: Rudolf Steiner Verlag, pp. 25–26. http://fvn-archiv.net/PDF/GA/GA311.pdf [2018. április 3.]

Szarvasné, M.V. – Benkő, Zs. (2006). Főiskolai hallgatók egészségképe. Összehasonlító vizsgálat. Magyar Pedagógia, 106. évf. 2. sz. pp. 107–127.

Szilvási, L. (2011). Nézőpontok, elméletek, gyakorlatok – A magyar Biztos Kezdet Program előzményei és megvalósulása. In: Balázs, I. (Ed.), A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. pp. 28–75.

Varsányi, P. – Vitrai J. (Ed.), (2017). Egészségjelentés 2016. Budapest: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/intezetunkrol/egeszsegjelentes-2016_uj.pdf [2018. március 28.]