A kora gyermekkori nevelésben dolgozók egészségi állapotának és egészségmagatartásának mutatói

Judit Fináncz; Melinda Csima

doi:10.17165/TP.2019.1.3

Autor/innen

Judit Fináncz Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar
Melinda Csima Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2019.1.3

Abstract

A kora gyermekkori nevelésben dolgozó pedagógusok egészségi állapotának és egészségmagatartásának vizsgálata a közelmúltig elhanyagolt területnek számított, holott mintaadó szerepük révén kiemelt jelentőségű ennek a kérdéskörnek a feltárása. Keresztmetszeti, kvantitatív, helyzetfeltáró vizsgálatunk során 1010 óvodapedagógus, kisgyermeknevelő, dajka és pedagógiai asszisztens válaszain keresztül nyertünk betekintést egészségi állapotuk, egészségmagatartásuk jellemzőibe. Eredményeink birtokában megállapítható, hogy a kutatásba bevont pedagógusok egészségmagatartása a teljes lakossághoz viszonyítva kedvezőbb képet mutat, ugyanakkor meglehetősen nagy arányban küzdenek krónikus betegségekkel, elsősorban hát-, derék- és egyéb ízületi problémákkal, mely összefüggésben állhat a munkakörükből adódó fokozott fizikai terheléssel.

Autor/innen-Biografien

Judit Fináncz, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

financz.judit@ke.hu
Melinda Csima, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

petone.melinda@ke.hu

Literaturhinweise

Csabai, M. – Molnár, P. (1999). Egészség, betegség, gyógyítás. Budapest: Springer Orvosi Kiadó.p. 326. ISBN: 9638455550

Danis, I. – Farkas, M. – Oates, J. (2011). Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondolkod(j)unk róla?. In: Balázs, I. (Ed.), A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. pp. 24–67.

Kopp, M. – Pikó, B. (2006). Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In: Kopp, M. – Kovács, E. (Ed.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó. pp.10–19.

Kopp, M. – Skrabski, Á. (é.n.). Magyar lelkiállapot az ezredforduló után. Távlatok : a magyar jezsuiták folyóirata, 86, 2009. karácsony, pp. 32–52. [online] http://www.tavlatok.hu/86/86kopp_skrabski.pdf [2018. március 27.]

Lalonde, M. (1974). A new perspective on the Health of Canadians. Ottawa: Minister of Supply and Services Canada

Meleg, Cs. (1998). Az egészség értékrendszerünkben elfoglalt helye. Egészségnevelés, 39 évf. 4. sz. pp. 155–159.

Murray, C. J. L. – Lopez, A. D., (Eds.), (1996). The Global burden of disease. Boston – Geneva: World Health Organization, Harvard School of Public Health & World Bank.

OECD (2013). Investing in high-quality early childhood education and care (ECEC). [online] https://www.oecd.org/education/school/48980282.pdf [2018. március 22.]

Pikó, B. (2002). Egészségszociológia. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó

Steiner, R. (1989): Zweiter Vortrag, Torquay, 12. August 1924. In: Steiner, R.: Die Kunst des Erziehens aus dem Erfassen der Menschenwesenheit. 5. Auflage. Dornach: Rudolf Steiner Verlag, pp. 25–26. http://fvn-archiv.net/PDF/GA/GA311.pdf [2018. április 3.]

Szarvasné, M.V. – Benkő, Zs. (2006). Főiskolai hallgatók egészségképe. Összehasonlító vizsgálat. Magyar Pedagógia, 106. évf. 2. sz. pp. 107–127.

Szilvási, L. (2011). Nézőpontok, elméletek, gyakorlatok – A magyar Biztos Kezdet Program előzményei és megvalósulása. In: Balázs, I. (Ed.), A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. pp. 28–75.

Varsányi, P. – Vitrai J. (Ed.), (2017). Egészségjelentés 2016. Budapest: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/intezetunkrol/egeszsegjelentes-2016_uj.pdf [2018. március 28.]