A tájhasználat hatása az Őrség erdeire és termőhelyeikre
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4578Palavras-chave:
történeti ökológia, Őrség, erdőkiélések, erdőhasználatok, tájhasználatokResumo
Az évszázadokon át tartó tájhasználat az őrségi erdők összetételét és szerkezetét lényegesen megváltoztatta. Ezeket a változásokat elsősorban a hazánkban csak az Őrségre jellemző kisparaszti erdőgazdálkodás váltotta ki, de az erdei legeltetések, alomszedések és makkoltatások is hatással voltak az erdők állapotára. A tanulmány a történeti ökológia segítségével részletesen elemzi a vegetációban beállt változásokat, amelynek legszembetűnőbb jele az erdeifenyő tájszintű térhódítása. A természeti táj átalakulását kiváltó erdő- és talajhasználatok a parlagoltatás, szántás, trágyázás, erdőirtás, erdei legeltetés, alomszedés, makkoltatás, gyantatermelés, sarjaztatás, kisparaszti szálalás. Ezen évszázados tájhasználatok ökológiai következményei a pionír fafajok előretörése, illetve a klimax fafajok visszaszorulása, a területek és állományok elfenyvesedés, a mészkerülő, ásványi talajfelszínt kedvelő fajok előrenyomulása, illetve a humuszkedvelő fajok háttérbe szorulása, a finomszemcsés táj- és állománymozaikok létrejötte.
Referências
Bartha D. 1998: Az őrségi erdők elemzése történeti ökológiai alapon. In: Víg K. (szerk.): Húsz éves az őrségi Tájvédelmi Körzet. Konferenciakötet, Szombathely-Szentgotthárd, pp. 59–68.
Belák S. 1963: Az őrségi táj mezőgazdaságának múltja és jelene. Vasi Szemle 17: 13–25.
Berki I., Németh S., Sipos E., Stefanovits P. 1995: Nyugat-Dunántúl legfontosabb talajtípusainak rövid áttekintő ismertetése. Vasi Szemle 49: 481–517.
Bürgi M. 2003: Historische Ökologie im und um den Wald. Schweizerische Zeitschrift für Forstwesen 154: 328–332. https://doi.org/10.3188/szf.2003.0328
Crumley C. L. 1994: Historical Ecology. Cultural knowledge and changing landscapes. School of American Research Press, Santa Fe.
Egan D., Howell A. E. 2001: The historical ecology handbook. A restorationist’s guide to reference ecosystems. Island Press, Washington.
Gyöngyössy P. 2000: Történeti adatok az őrségi erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez. In: Bartha D. (szerk.): A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások I. Kutatási jelentés, Sopron, pp. 70–123.
Kossits J. 1828: A Magyar országi Vendus Tótokról. (Közreadja Csaplovics János). Tudományos Gyűjtemény, V. kötet.
Pócs T. 1960: Die zonalen Waldgesellschaften Südwestungarns. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 6: 75-105.
Pócs T ., Domokos-Nagy É., Pócs-Gelencsér I., Vida G. 1958: Vegetationsstudien im Őrség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Szodfridt I. 1961: A Vendvidék erdőtípusai. Az erdő 10: 258–264.
Szodfridt I. 1969: Adatok az Őrség erdőinek termőhelyi adottságaihoz. Vasi Szemle 23: 386–394.
Tímár G. 2002: A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján. Doktori értekezés, kézirat, Sopron.
Tímár G., Ódor P., Bodonczi L. 2002: Az őrségi Tájvédelmi Körzet erdeinek jellemzése. Kanitzia 10: 109–136.
Vörös A. 1970: Az őrségi gazdálkodás az úrbérrendezéstől a XX. század elejéig. In: Vas megye múltjából III. Levéltári évkönyv, pp. 217–235.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2004 Bartha Dénes
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
