Spread of Invasive Phanerophytes and Further Records to the Distribution of Woody Species in Hungary

Autores

  • Péter Csontos MTA-ELTE Res. Group in Theoretical Biology and Ecology, Pázmány P. stny. 1/c., Budapest, H-1117, Hungary
  • Júlia Tamás Botanical Department of the Hungarian Natural History Museum, P. O. Box 222., Budapest, H-1476, Hungary

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4448

Palavras-chave:

alien plants, distribution map, habitat disturbance, shrubs, trees, woody species

Resumo

A pilot survey on the distribution of woody species of Hungary was carried out based on the Niklfeld’s grid system. 114 new records belonging to 41 species are reported, indicating the incomplete knowledge on the present distribution of woody species in Hungary. Ailanthus altissima, Lycium barbarum and Celtis occidentalis were the most frequently found, indicating the expanding range of these naturalized alien species. The highest concentration of new records occurred in cells near to or divided by the state border. The average number of new records per species (nr. of records/nr. of species) was higher for naturalized alien species than that of native species. A remarkable proportion of new records originated from semi-natural and disturbed areas, therefore a great number of new records can be predicted for our trees and shrubs in an extensive survey of these habitat types. Particularly high number of new records is expected for hedge forming shrubs.

Biografia do Autor

  • Péter Csontos, MTA-ELTE Res. Group in Theoretical Biology and Ecology, Pázmány P. stny. 1/c., Budapest, H-1117, Hungary

    cspeter@ludens.elte.hu

  • Júlia Tamás, Botanical Department of the Hungarian Natural History Museum, P. O. Box 222., Budapest, H-1476, Hungary

    tjuli@bot.nhmus.hu

Referências

Bartha D., Mátyás Cs. 1995: Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Sopron.

Borhidi A. 1984: A Zselic erdei. - Dunántúli Dolg. Term. tud. Sor. 4: 1–145.

Borhidi A., Sánta A. (eds.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól II. TermészetBúvár Alapítványi Kiadó, Budapest.

Call L. J., Nilsen E. T. 2003: Analysis of spatial patterns and spatial association between the invasive tree-of-heaven (Ailanthus altissima) and the native black locust (Robinia pseudoacacia) American Midland Naturalist 150: 1–14. https://doi.org/10.1674/0003-0031(2003)150[0001:AOSPAS]2.0.CO;2

Chmura D. 2004: Penetration and naturalization of invasive alien plant species (neophytes) in woodlands of the Silesian upland (Southern Poland). Nature Conservation 60: 3–11.

Chmura D., Wozniak G., Sliwinska-Wyrzychowska A. 2004: The participation of invasive alien plants in the degeneration of coniferous forests of the Silesian Upland. In: Brzeg A., Wojterska M. (eds.): Coniferous forests vegetation – differentiation, dynamics and transformations. Wydawnictwo Naukowe UAM, Seria Biologia 20: 339–342.

Csathó A. I. 2005: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége az Alföld löszvidékein. Tájökológiai Lapok 3: 193–194.

Csontos P. 1994: Az aljnövényzet állapotváltozásai cseres-tölgyes erdők vágást követő szukcessziója során, a Visegrádi-hegységben. (Herb-layer changes during regeneration succession on sessile oak – turkey oak forest clearings, in the Visegrádi Mts.) Ph.D. Theses, ELTE, Budapest.

Csontos P. 1998: The applicability of a seed ecological database /SEED/ in botanical research. Seed Science Research 8: 47–52. https://doi.org/10.1017/S0960258500003901

Fekete G. 1965: Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. Akadémiai Kiadó, Budapest, 223 pp.

Fekete G., Molnár E. 2005: Természetes életközösségek, növénypopulációk válasza a klímaváltozásra. Bot. Közlem. 92: 173–187.

Fekete L., Blattny T. 1913: Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a Magyar Állam területén I-II. Joerges Ágost özvegye és fia, Selmecbánya.

Horánszky A. 1964: Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gebirges. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Lencsés G. 1996: A várpalotai Baglyas-hegy természeti értékei és növényvilága. Bio-Gero Ökocsoport, Várpalota - Nagykanizsa.

Mjazovszky Á., Tamás J. 2002: A Váli-víz leggyakoribb higrofil növényzeti típusainak jellemzése. Folia Hist.-Nat. Mus. Matraensis 26: 85–103.

Möllerová, J. 2005: Notes on invasive and expansive trees and shrubs. Journal of Forest Science 51 (Special Issue): 19–23. https://doi.org/10.17221/11844-JFS

Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20: 545–571. https://doi.org/10.2307/1218258

Penksza K., Kapocsi J. 1998: A Maros-völgy edényes növényei I. Crisicum 1: 35–74.

Penksza K., Engloner A., Asztalos J., Gubcsó G., Szegedi E. 1999: Adatok a Körös menti „szentély” jellegű holtmedrek flórájához és vegetációjához. Crisicum 2: 51–65.

Polgár, S. 1941: Győrmegye flórája. Bot. Közlem. 38: 201–352.

Pócs T., Domokos-Nagy É., Pócs-Gelencsér I., Vida G. 1958: Vegetationsstudien im Őrség. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pócs T. 1981: Növényföldrajz. In: Hortobágyi, T., Simon, T. Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 27–166.

Rédei K. (ed.) 1997: Az akáctermesztés kézikönyve. Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.

Simon T. 1957: Die Wälder des Nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Soó R. 1970: Synopsis Systematico-Geobotanica Florae Vegetationisque Hungariae IV. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Soó,R., Máthé, I. 1938: A Tiszántúl flórája. (Flora planitiei Hungariae Transtibiscensis) – Magyar Flóraművek II. Editio Instituti botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen.

Szabó,P. (ed.) 1997: Magyarország erdőállományainak főbb adatai, 1996. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Szujkó-Lacza J. (ed.) 1982: The flora of the Hortobágy National Park. Natural history of the national parks of Hungary, 3. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szujkó-Lacza J., Kovács D. (eds): 1993: The flora of the Kiskunság National Park, Vol.1. The flowering plants. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

Udvardy L. 1998a: Spreading and coenological circumstances of the tree of heaven (Ailanthus altissima) in Hungary. Acta Bot. Hung. 41: 299–314.

Udvardy L. 1998b: Classification of adventives dangerous to the Hungarian natural flora. Acta Bot. Hung. 41: 315–331.

Walter J., Essl, F., Englisch T., Kiehn M. 2005: Neophytes in Austria: Habitat preferences and ecological effects. In: Nentwig, W. et al. (eds.) Biological invasions – from ecology to control. NEOBIOTA 6: 13–25.

Zavagno F., D’auria G. 2001: Synecology and dynamics of Amorpha fruticosa communities in the Po plain (Italy). In: Brundu G., Brock J., Camarda I., Child L., Wade M. (eds.): Plant invasions: Species ecology and ecosystem management. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 175–182.

Downloads

Publicado

2006-07-30

Edição

Seção

Eredeti közlemények

Como Citar

Spread of Invasive Phanerophytes and Further Records to the Distribution of Woody Species in Hungary. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(1), 127-138. https://doi.org/10.56617/tl.4448

Artigos Semelhantes

1-10 de 223

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)

1 2 3 > >>