Inváziós fásszárúak terjedése, valamint további adatok a magyarországi fa- és cserjefajok elterjedéséről

Szerzők

  • Csontos Péter MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Ökológiai Ktcs., Pázmány P. stny. 1/c., H-1117 Budapest
  • Tamás Júlia Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, P. O. Box 222., H-1476 Budapest

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4448

Kulcsszavak:

bolygatott élőhelyek, cserjék, elterjedési térkép, fák, fásszárú fajok, inváziós növények

Absztrakt

Jelen tanulmány a magyarországi fa- és cserjefajok elterjedésére vonatkozóan közöl adatokat a Niklfeld-féle térképezési háló használata mellett. A tájékozódó jellegű felmérés eredményeként 41 faj összesen 114 új előfordulását tártuk fel, ami jelzi, hogy a hazai fásszárú fajok elterjedtségére vonatkozóan a korábbi ismereteink még nem teljesek.A legtöbb új adat a bálványfára (Ailanthus altissima), az ördögcérnára (Lycium barbarum) és az ostorfára (Celtis occidentalis) vonatkozott, jelezve e meghonosodott inváziós fajok áreájának további bővülését. A legtöbb új adatot az államhatár közelében fekvő négyzetekben találtuk, sőt e tekintetben az államhatár miatt csak részleges területtel bíró négyzetek is kiemelt szerepűek voltak. A meghonosodott tájidegen fajok esetében az új adatok átlagos száma magasabb volt, mint ugyanezen mutató értéke az őshonos fásszárúakra vonatkoztatva. Az új adatoknak egy jelentős része féltermészetes vagy kimondottan bolygatott területekről származott, ami azt jelzi, hogy az ilyen jellegű élőhelyek extenzív vizsgálata további nagy mennyiségű új adatot szolgáltathat fa- és cserjefajaink elterjedtségének megismeréséhez. Kölönösen nagy számú új adat feltárása várható a sövényképző cserjefajok esetében.

Szerző életrajzok

  • Csontos Péter, MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Ökológiai Ktcs., Pázmány P. stny. 1/c., H-1117 Budapest

    cspeter@ludens.elte.hu

  • Tamás Júlia, Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, P. O. Box 222., H-1476 Budapest

    tjuli@bot.nhmus.hu

Hivatkozások

Bartha D., Mátyás Cs. 1995: Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Sopron.

Borhidi A. 1984: A Zselic erdei. - Dunántúli Dolg. Term. tud. Sor. 4: 1–145.

Borhidi A., Sánta A. (eds.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól II. TermészetBúvár Alapítványi Kiadó, Budapest.

Call L. J., Nilsen E. T. 2003: Analysis of spatial patterns and spatial association between the invasive tree-of-heaven (Ailanthus altissima) and the native black locust (Robinia pseudoacacia) American Midland Naturalist 150: 1–14. https://doi.org/10.1674/0003-0031(2003)150[0001:AOSPAS]2.0.CO;2

Chmura D. 2004: Penetration and naturalization of invasive alien plant species (neophytes) in woodlands of the Silesian upland (Southern Poland). Nature Conservation 60: 3–11.

Chmura D., Wozniak G., Sliwinska-Wyrzychowska A. 2004: The participation of invasive alien plants in the degeneration of coniferous forests of the Silesian Upland. In: Brzeg A., Wojterska M. (eds.): Coniferous forests vegetation – differentiation, dynamics and transformations. Wydawnictwo Naukowe UAM, Seria Biologia 20: 339–342.

Csathó A. I. 2005: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége az Alföld löszvidékein. Tájökológiai Lapok 3: 193–194.

Csontos P. 1994: Az aljnövényzet állapotváltozásai cseres-tölgyes erdők vágást követő szukcessziója során, a Visegrádi-hegységben. (Herb-layer changes during regeneration succession on sessile oak – turkey oak forest clearings, in the Visegrádi Mts.) Ph.D. Theses, ELTE, Budapest.

Csontos P. 1998: The applicability of a seed ecological database /SEED/ in botanical research. Seed Science Research 8: 47–52. https://doi.org/10.1017/S0960258500003901

Fekete G. 1965: Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. Akadémiai Kiadó, Budapest, 223 pp.

Fekete G., Molnár E. 2005: Természetes életközösségek, növénypopulációk válasza a klímaváltozásra. Bot. Közlem. 92: 173–187.

Fekete L., Blattny T. 1913: Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a Magyar Állam területén I-II. Joerges Ágost özvegye és fia, Selmecbánya.

Horánszky A. 1964: Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gebirges. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Lencsés G. 1996: A várpalotai Baglyas-hegy természeti értékei és növényvilága. Bio-Gero Ökocsoport, Várpalota - Nagykanizsa.

Mjazovszky Á., Tamás J. 2002: A Váli-víz leggyakoribb higrofil növényzeti típusainak jellemzése. Folia Hist.-Nat. Mus. Matraensis 26: 85–103.

Möllerová, J. 2005: Notes on invasive and expansive trees and shrubs. Journal of Forest Science 51 (Special Issue): 19–23. https://doi.org/10.17221/11844-JFS

Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20: 545–571. https://doi.org/10.2307/1218258

Penksza K., Kapocsi J. 1998: A Maros-völgy edényes növényei I. Crisicum 1: 35–74.

Penksza K., Engloner A., Asztalos J., Gubcsó G., Szegedi E. 1999: Adatok a Körös menti „szentély” jellegű holtmedrek flórájához és vegetációjához. Crisicum 2: 51–65.

Polgár, S. 1941: Győrmegye flórája. Bot. Közlem. 38: 201–352.

Pócs T., Domokos-Nagy É., Pócs-Gelencsér I., Vida G. 1958: Vegetationsstudien im Őrség. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pócs T. 1981: Növényföldrajz. In: Hortobágyi, T., Simon, T. Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 27–166.

Rédei K. (ed.) 1997: Az akáctermesztés kézikönyve. Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.

Simon T. 1957: Die Wälder des Nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Soó R. 1970: Synopsis Systematico-Geobotanica Florae Vegetationisque Hungariae IV. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Soó,R., Máthé, I. 1938: A Tiszántúl flórája. (Flora planitiei Hungariae Transtibiscensis) – Magyar Flóraművek II. Editio Instituti botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen.

Szabó,P. (ed.) 1997: Magyarország erdőállományainak főbb adatai, 1996. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Szujkó-Lacza J. (ed.) 1982: The flora of the Hortobágy National Park. Natural history of the national parks of Hungary, 3. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szujkó-Lacza J., Kovács D. (eds): 1993: The flora of the Kiskunság National Park, Vol.1. The flowering plants. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

Udvardy L. 1998a: Spreading and coenological circumstances of the tree of heaven (Ailanthus altissima) in Hungary. Acta Bot. Hung. 41: 299–314.

Udvardy L. 1998b: Classification of adventives dangerous to the Hungarian natural flora. Acta Bot. Hung. 41: 315–331.

Walter J., Essl, F., Englisch T., Kiehn M. 2005: Neophytes in Austria: Habitat preferences and ecological effects. In: Nentwig, W. et al. (eds.) Biological invasions – from ecology to control. NEOBIOTA 6: 13–25.

Zavagno F., D’auria G. 2001: Synecology and dynamics of Amorpha fruticosa communities in the Po plain (Italy). In: Brundu G., Brock J., Camarda I., Child L., Wade M. (eds.): Plant invasions: Species ecology and ecosystem management. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 175–182.

Letöltések

Megjelent

2006-07-30

Folyóirat szám

Rovat

Eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Inváziós fásszárúak terjedése, valamint további adatok a magyarországi fa- és cserjefajok elterjedéséről. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(1), 127-138. https://doi.org/10.56617/tl.4448

Hasonló cikkek

1-10 a 223-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.