A Zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4096Palavras-chave:
Zagyva, zooplankton, vízi ökoszisztémaResumo
Vizeinket számos diffúz és pontszerű szennyezőforrás veszélyezteti. Az ezek okozta vízminőségi változások nyomon követésére az egyik legmegfelelőbb a vízi ökoszisztémák biológiai komponenseinek vizsgálata, mivel ezek regenerálódása sokszor lassabb, mint ahogy a szennyezőanyag eltűnik a vízből. A vizsgálatok módszereként, a mintavételek során a tömörített mintákat formalinnal tartósítottuk, majd mikroszkóppal mennyiségi és minőségi feldolgozást végeztünk laboratóriumban. A zooplankton szolgáltatta információk kiértékeléséhez és jellemzéséhez különböző, a cikkben bemutatott matematikai összefüggéseket használtunk. Jelen felmérés során a Zagyva zooplankton állományának vizsgálatával képet kaptunk a tavaszi és a nyári állomány összetételéről, amelynek elemzésével a folyó ökológiai állapotára lehetett következtetni. A vizsgálati eredmények szerint a Zagyva folyó zooplankton állományban a vizsgálati idő alatt 82 fajt sikerült azonosítani. Ebből 68 Rotatoria, 10 Cladocera és 4 Copepoda faj. A folyó a felmérés alapján fajgazdagnak mondható. Az Újszásznál előkerült Eurytemora velox jelenlétével növelte a terület, azaz a mintavételi hely természeti értékét. A zooplankton összetételét a trofikus- és a szaprobikus állapotok, a szezonális változások, ill. a vízjárási viszonyok is befolyásolták. A felső szakaszon, Nagybátonynál a többi mintavételi ponthoz képest jellemző volt a kiugróan magas egyedszám és az ehhez tartozó alacsony diverzitás (tavasszal: 2,51; nyáron: 2, 91) értékek. Az alsó szakaszon Jászteleknél, nyáron, a vízhozamhoz képest kicsi volt az egyedszám, illetve alacsony a diverzitás (nyáron: 2,81). Az egyedszám torkolat felé történő csökkenése nem tükrözi ezen szervezetek vízi ökoszisztémákban betöltött ökológiai szerepét. Ezt az állapotot és az alacsony diverzitás értékeket egy kedvezőtlen ökológiai állapot okozhatta. Ennek oka lehetett helyi szennyezés, vagy a mintavételi pontok fölött becsatlakozó vízfolyások által szállított szennyeződés, melyek megváltoztathatták az állomány összetételét és a mintavételi pontok egyéb biológiai paramétereit. A különböző zooplankton csoportok jelenlétének és abundanciájának a meghatározása segíthet megismerni a vízi ökoszisztéma funkcióit. A javaslatunk szerint, a jövőben, a folyóvíz kémiai és fizikai tulajdonságainak is feltárásra kell kerülniük.
Referências
Andrew T. E., Andrew J.A.M. 2005: Seasonality of rotifers and temperature in Lough Neagh, N. Ireland. Hydrobiol. 546: 451-455. https://doi.org/10.1007/s10750-005-4288-x
ATKINS-DHV Konzorcium 2005: Zagyva-Tarna vízgyűjtő gazdálkodási terv, 2a) Közbenső jelentés, Jellemzés, terhelések és hatások pp. 31-32.
ATKINS-DHV Konzorcium 2006: Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, Zagyva-Tarna vízgyűjtő-gazdálkodási terv, VI. sz. jelentés.
Bancsi I. 1988: A kerekesférgek (Rotatoria) kishatározója. In: I.-II. Vízügyi hidrobiológia. 17. kötet, Budapest.
Bernot R.J., Dobbs W.K., Quist M.C., Guy C.S. 2004: Spatial and temporal variability of zooplankton in a great plains reservoir. Hydrobiol. 525: 101-112. https://doi.org/10.1023/B:HYDR.0000038857.19342.fd
Dobó Z. 1996: A vízibolhák szülőszobájában. In: Élet és tudomány LI. évf., 28: 880-881.
Duggan I.C. 2001: The ecology of periphytic rotifers. Hydrobiol. 446/447: 139-148. https://doi.org/10.1023/A:1017599206332
Duggan I.C., Green J.D., Thompson K., Shiel R.J. 1998: Rotifers in relation to littoral ecotone structure in Lake Rotomanuka, North Island, New Zealand. Hydrobiol. 387/388: 179-197. https://doi.org/10.1007/978-94-011-4782-8_25
Duggan I.C., Green J.D., Thompson K., Shiel R.J. 2001: The influence of macrophytes on the spatial distribution of littoral rotifers. Freshwater Biol. 46: 777-786. https://doi.org/10.1046/j.1365-2427.2001.00718.x
Felföldy L. 1981: A vizek környezettana: Általonos hidrobiológia, pp. 99-105. Mezőgazd. Kiadó, Budapest.
Gayer J. 2006: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009, pp. 3-4. Budapest.
Gulyás P. 1995: A magyarországi felső-Duna szakasz, a Mosoni Duna és a Szigetköz vízterek zooplankton vizsgálata. Magyar Hidrobiológus Társaság (II. kötet), XIII. Országos Vándorgyűlés. pp. 543-551.
Gulyás P. 1998: Szaprobiológiai indikátorfajok jegyzéke. Vízi természet- és környezetvédelem 6. kötet, pp. 6-10. Budapest.
Gulyás P., Forró L. 1999: Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója 2. bővített kiadás. Vízi természet- és környezetvédelem 9. kötet, pp. 24-26. Budapest.
Gulyás P., Forró L. 2001: Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) alrendjeinek kishatározója 2. bővített kiadás. Vízi természet- és környezetvédelem 14. kötet, pp. 41-42. Budapest.
Karácsony Sz. 2007: A Zagyva vízgyűjtőterületének hidrogeográfiája, szakdoldozat. 4: 10-14., 16-19. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely.
La Barbera M.C., Kilham P. 1974: The chemical ecology of copepod distribution in the lakes of East and Central Africa. Limnol. Oceanogr. 19: 459-465. https://doi.org/10.4319/lo.1974.19.3.0459
Malatinszky Á. (szerk.) 2007: Indikáció és monitorozás. GIK Kiadó, Gödöllő. 94 p.
MSZ 12749-1993. Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. Budapest.
MSZ 12756-1998. Felszíni vizek szaprobitásának meghatározása. Budapest.
Németh L. 1998: A biológiai vízminősítés módszerei. Vízi természet- és környezetvédelem 7. kötet, pp. 139., 148., 236-240., 268. Budapest.
Teplán I. 2003: A Tisza és vízrendszere 1. kötet, pp. 151-152, 185-202, 205-215. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Turcsányi G. 1995: Indikáció és monitoring, Egyetemi jegyzet, pp. 16. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Zsuga K. 2002: A Kiskörei-tározó zooplankton struktúrájának tér- időbeli változásai. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem, Debrecen. pp. 19: 24-25.
Zsuga K., Thót A., Pekli J., Udvari Zs. 2004: A Tisza vízgyűjtő zooplanktonjának alakulása az 1950-es évektől napjainkig. Hidrológiai közlöny (Hidrobiológus napok). 175-177.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2009 Tajthy Dóra, Bayoumi Hamuda Hosam E.A.F., Zsuga Katalin, Pekli József
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).