A szelídgesztenye kultuszának áttekintése és Magyarország legnagyobb szelídgesztenyéinek bemutatása
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3814Palavras-chave:
gesztenye, dendrometria, kultusz, védelemResumo
Az európai és a hazai szelídgesztenye-kultusz áttekintését adjuk. Számos fajhoz (pl. hársak, füzek, tölgyek) hasonlóan a szelídgesztenyéhez is legendák, népszokások kapcsolódtak a történelem során. Vizsgálatainkban Magyarország legnagyobb törzskerülettel rendelkező szelídgesztenyéit mértük fel, amelyek döntő része hatalmas mérete ellenére, illetve kora folytán, pusztuláshoz közeli állapotban van. A dendrometriai mérések alapján hazánk legnagyobb Castanea sativa egyede a nagykutasi pincék között áll. A foltokban megmaradt, egykor nagy területet elfoglaló zengővárkonyi, illetve a védett velemi gesztenyések több óriást is rejtenek. A surdi pincesorok között is évszázados fákra bukkanhatunk. Vas megye legnagyobb szelídgesztenyéjét Torony község határában, magas cserjék közt meghúzódva találjuk. A boncodföldei fa és környéke nagy változáson ment át az évek alatt. Somogy megye legnagyobb „jóféle gesztenyéi” a több nemes fajtának otthont adó Iharosberényben vannak. Tanulmányunkban ezeken kívül zalaegerszegi, dióskáli, baki, csepregi és csipkereki fákat mértünk.
Referências
Balogh A. 1957: Magyarország nevezetes fái. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.
Bartha D. 2007: A szelídgesztenye (Castanea sativa) botanikai jellemzése. Erdészeti Lapok 142(1): 14−16.
Csapody I. 1959: A Sopron környéki szelídgesztenyések. Soproni Szemle 13(3): 238−256.
Földes J. 1885: A szelíd gesztenye, Castanea vesca-ról. Erdészeti Lapok 24(1): 1−11.
Gáspár R. 2006: Éltető és gyógyító táplálékok. Heted7világ Kiadó, Budapest.
Illés N. 1884: A szelíd gesztenyéről. Erdészeti Lapok 23(9): 769−780.
Kaán K. 1931: Természetvédelem és természeti emlékek. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest.
Kapocsy Gy. 2000: A magyarság nevezetes fái. Helikon Kiadó, Budapest.
Kenyeres L., Ifj. Tildy Z. 1960: Védett természeti ritkaságaink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Konkolyné Gyúró É. 2007: A szelídgesztenye táji, kultúrtörténeti és kertészeti vonatkozásai. Erdészeti Lapok 142(12): 392−394.
Lippai J. 1667: Posoni kert. Akadémiai Kiadó Budapest (Reprint, 1997).
Marosi K. 2010: Élet-mód. A szelídgesztenye. Élet és Tudomány 65(44): 1385.
Nagy G. 1966: Gesztenye (szócikk). Magyar szólások és közmondások. Talentum Kiadó, Budapest.
Paládi-Kovács A. (főszerk.) 2001: Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 19-20: 503−504.
Páll M. 1954: Karoljuk fel a szelídgesztenyét. Az erdő. 89(8): 292−295.
Pósfai Gy. 2005: Magyarország legnagyobb fái. Alexandra Kiadó, Budapest.
R. Lovas G. 1978: Szelídgesztenye. Magyar nyelvőr 102(1): 116−118.
Rakonczay Z. 1997: Göcsejtől Mohácsig. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Rapaics R. 1935: A magyar gesztenye. A Természet 31(11): 262−264.
Rapaics R. 1940: Magyar kertek – A kertművészet Magyarországon. Természettudományi Kiadó, Budapest.
Szőcs E. 2008: Gyógyító növények. Kossuth Kiadó, Budapest.
Tardy J. 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Varga A. 2005: Kincsünk a szelídgesztenye. Somogyi Hírlap 233: 16.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2012 Takács Márton, Malatinszky Ákos
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
