A tölgy nemzetség kultuszának áttekintése és Magyarország néhány nevezetes tölgyfájának bemutatása

Szerzők

  • Szakonyi Zita Szilvia 1183 Budapest, Korpona u. 3.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3575

Kulcsszavak:

tölgy, Quercus spp., dendrometria, kultusz, védelem

Absztrakt

Számos egyéb fafajhoz hasonlóan a tölgyekhez is mítoszok, legendák, népszokások kapcsolódtak a történelem során, és a fák közül számos országban vezető szerepet töltenek be a heraldikában és a szimbolikában. Vizsgálataim során Magyarország hat nevezetes tölgyfáját mértem fel (törzsátmérő, törzskerület, koronaátmérő, koronavetület). A vizsgált fák közül csak néhányról találtam részletes leírást, a legtöbb csupán a fa előfordulási helyét és felületes ismertetést tartalmazott, a róluk szóló legendák is legfeljebb említés szintjén szerepeltek, jobb esetben a lehetséges névmagyarázatokat tartalmazták. A bátaszéki molyhos tölgyet 2016-ban az Év Európai Fájának választották. A hédervári Árpád-tölgyet hazánk legidősebb fájaként emlegetik, és a helyiek kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően maradt fenn. A nagykőrösi Pálfája napjainkban is kiemelt szerepet játszik a helyi közösség életében és hiedelemvilágában. A keleméri Kisasszonyfa három helyi legendában is központi szerepet játszik, de ma már csak néhányan ismerik. A baki kocsányos tölgy egykor sokakat vonzott, mára kevesen tudnak róla. A becsvölgyei kocsányos tölgy impozáns megjelenése és magas kora ellenére nem nyilvánítható védetté, ugyanis a privatizáció során magánkézbe került, azóta a tulajdonossal nem sikerült felvenni a kapcsolatot. Bátaszéken és Héderváron a helyi közösség összefogása komoly eredményeket ért el, míg több esetben hagyják elöregedni, és pusztulni a matuzsálemi korú fákat.

Információk a szerzőről

  • Szakonyi Zita Szilvia, 1183 Budapest, Korpona u. 3.

    eriador92@hotmail.com

Hivatkozások

Balogh A. 1957: Magyarország nevezetes fái. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. pp. 1–11.

Cs. Kottra Gy. 2011: Hová tűntek a zászlók? A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 12, 279–282.

Daubrova I. 1839: Scrofulosis. Gyurián et Bagó, Budae. p. 18.

Dukkon Á. 2015: Szláv mitológia. http://szlavintezet.elte.hu/szlavanyagok/irodalom/sla_141/szlav_mitologia.pdf

Farkas J. Zs., Hoyk E., Rakonczai J. 2017: Geographical analysis of climate vulnerability at a regional scale: The case of the Southern Great Plain in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 66(2): 129–144. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.2.3

Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85–108 https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85

Jankovics M. 1998: A fa mitológiája. Csokonai Kiadó, Debrecen. pp. 9–11.

Kaán K. 1931: Természetvédelem és természeti emlékek. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest. pp. 30–51.

Kapocsy Gy. 2000: A magyarság nevezetes fái. Helikon Kiadó, Budapest. 111 p.

Kenyeres L., Ifj. Tildy Z. 1960: Védett természeti ritkaságaink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 5–8.

Légárdy Testvérek 1876: Öltözeti és fölszerelési szabályzat. Budapest. 20 p.

Lengyel B. 1897: Hazánk néhány nevezetes nagy fája. Természettudományi közlöny 29(337): 441–461.

Monaghan P. 2004: The Encyclopedia of Celtic Mythology and Folklore. Factson File, New York. 15 p.

Pál J., Újvári E. 2001: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó, Budapest. 550 p.

Pósfai Gy. 2005: Magyarország legnagyobb fái. Alexandra Kiadó, Budapest. pp. 13–20.

Rapaics R. 1929: Öreg fák, ősi legendák. Természettudományi közlöny 61(24) [898. füzet]: 721–735.

Rapaics R. 1934: A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. pp. 28–31.

Rapaics R. 1940: Magyar kertek – A kertművészet Magyarországon. Természettudományi Kiadó, Budapest. 302 p.

Saláta D., Kenéz Á., Szabó M. Malatinszky Á., Demény K., Breuer L. 2007: Adatok a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez. Tájökológiai Lapok 5(1): 19–25.

Szabóné Szabó A. 2000: A Magyar Honvédség arculati elemei. Hadtudomány 10(3): 107–113.

Szántó K. 1983: A katolikus egyház története I. kötet. Ecclesia, Budapest. 272 p.

Szutórisz F. 1905: A növényvilág és az ember. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. pp. 369–370.

Takács M., Malatinszky Á. 2009: Az európai hárs-kultusz áttekintése és a Dunántúl legnagyobb hársfái. Tájökológiai Lapok 7(2): 457–464.

Takács M., Malatinszky Á. 2012: A szelídgesztenye kultuszának áttekintése és Magyarország legnagyobb szelídgesztenyéinek bemutatása. Tájökológiai Lapok 10(2): 457–466.

Takács M., Mravcsik Z., Malatinszky Á. 2015a: Fejér megye legnagyobb törzskerületű fái. Természetvédelmi Közlemények 21: 330–339.

Takács M., Mravcsik Z., Malatinszky Á. 2015b: Legendary lime trees of the Carpathian Basin. Annals of Faculty of Engineering Hunedoara – International Journal of Engineering 13(1): 29–32.

Tardy J. 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 663 p.

Vallas P. 2010: Mitológiai enciklopédia. Saxum Kiadó, Budapest. pp. 466–467.

Veperdi G. 2008: Erdőbecsléstan. Oktatási segédanyag. NyME Erdőrendezéstani Tanszék, Sopron. 109 p.

Zamarovsky V. 1970: Istenek és hősök a görög-római mondavilágban. Móra Könyvkiadó, Budapest. 137 p.

Zelenyák J. 1908: A gyógynövények hatása és használata. Stephaneum Nyomda, Budapest. pp. 162–175.

http1: http://dendromania.hu/index.php?old=falistak

http2: https://evfaja.okotars.hu/a-bataszeki-tolgy-lett-2016-os-ev-europai-faja

Letöltések

Megjelent

2018-07-16

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A tölgy nemzetség kultuszának áttekintése és Magyarország néhány nevezetes tölgyfájának bemutatása. (2018). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 16(1), 35-43. https://doi.org/10.56617/tl.3575

Hasonló cikkek

1-10 a 37-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.