An overview on the cult of sweet chestnut and presentation of the greatest Hungarian sweet chestnut trees
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3814Keywords:
chestnut, dendrometry, cult, protectionAbstract
An overview of the European and the Hungarian sweet chestnut cult is given as several legends and folk feasts are connected to this species, similarly to other ones such as linden, willow or oak. Authors have investigated on measures of sweet chestnut trees with the greatest perimeter in Hungary, which, despite their giant sizes, or because of high age, are seriously threatened. Based on our dendrometrical measurements, the greatest sweet chestnut tree lives near Nagykutas village (SW-Hungary), among wine cellars. Patchy remnants of one-time extended chestnut groves near Zengővárkony or Velem have also preserved some giants as well as wine yards around Surd. The greatest chestnut tree of Vas County (W-Hungary) thrives near Torony village, among tall shrubs. The greatest ones in Somogy County (SW-Hungary) live around Iharosberény. Besides them, measurement data are presented from Zalaegerszeg, Dióskál, Bak, Csepreg and Csipkerek.
References
Balogh A. 1957: Magyarország nevezetes fái. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.
Bartha D. 2007: A szelídgesztenye (Castanea sativa) botanikai jellemzése. Erdészeti Lapok 142(1): 14−16.
Csapody I. 1959: A Sopron környéki szelídgesztenyések. Soproni Szemle 13(3): 238−256.
Földes J. 1885: A szelíd gesztenye, Castanea vesca-ról. Erdészeti Lapok 24(1): 1−11.
Gáspár R. 2006: Éltető és gyógyító táplálékok. Heted7világ Kiadó, Budapest.
Illés N. 1884: A szelíd gesztenyéről. Erdészeti Lapok 23(9): 769−780.
Kaán K. 1931: Természetvédelem és természeti emlékek. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest.
Kapocsy Gy. 2000: A magyarság nevezetes fái. Helikon Kiadó, Budapest.
Kenyeres L., Ifj. Tildy Z. 1960: Védett természeti ritkaságaink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Konkolyné Gyúró É. 2007: A szelídgesztenye táji, kultúrtörténeti és kertészeti vonatkozásai. Erdészeti Lapok 142(12): 392−394.
Lippai J. 1667: Posoni kert. Akadémiai Kiadó Budapest (Reprint, 1997).
Marosi K. 2010: Élet-mód. A szelídgesztenye. Élet és Tudomány 65(44): 1385.
Nagy G. 1966: Gesztenye (szócikk). Magyar szólások és közmondások. Talentum Kiadó, Budapest.
Paládi-Kovács A. (főszerk.) 2001: Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 19-20: 503−504.
Páll M. 1954: Karoljuk fel a szelídgesztenyét. Az erdő. 89(8): 292−295.
Pósfai Gy. 2005: Magyarország legnagyobb fái. Alexandra Kiadó, Budapest.
R. Lovas G. 1978: Szelídgesztenye. Magyar nyelvőr 102(1): 116−118.
Rakonczay Z. 1997: Göcsejtől Mohácsig. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Rapaics R. 1935: A magyar gesztenye. A Természet 31(11): 262−264.
Rapaics R. 1940: Magyar kertek – A kertművészet Magyarországon. Természettudományi Kiadó, Budapest.
Szőcs E. 2008: Gyógyító növények. Kossuth Kiadó, Budapest.
Tardy J. 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Varga A. 2005: Kincsünk a szelídgesztenye. Somogyi Hírlap 233: 16.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2012 Takács Márton, Malatinszky Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
