Talaj- és vízvédelmi kutatások a koppányvölgyi élőhely-rehabilitációs kísérleti területen
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3733Palavras-chave:
erózió, vízminőség, USLE, Koppány-patakResumo
A Koppány-völgyét egykor nagy kiterjedésű erdők, legelők és vizes élőhelyek tarkították, melyek helyét mára intenzív mezőgazdasági művelés vette át, mely szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a táji adottságokat. Ennek hatására a löszön kialakult talajok gyors, vízerózió általi degradációnak indultak, mely folyamat talaj- és vízvédelmi szempontok alapján sem kedvező. Munkánk során legelőször az éves talajveszteség potenciális mértékére voltunk kíváncsiak, ezért öt mintalejtőt jelöltünk ki a talajveszteség potenciális mértékének megállapításához, mely mintaterületek talajait is megvizsgáltuk. Az éves talajpusztulás becslését az USLE modell segítségével végeztük el. Mivel a random vizsgált lejtők aljában igen nagymértékű hordalék- felhalmozódást mértünk, feltételeztük, hogy a hordalékkal együtt tápanyagok is távoztak az erodált domboldalakról. Ennek kimutatására havi rendszerességgel, illetve nagyobb csapadékeseményeket követően gyakrabban vizsgáltuk a Koppány-patak vízminőségét (oxigén-, nitrogén- és foszforháztartás jellemzői) annak céljából, hogy kimutassuk a kapcsolatot a talajdegradációs folyamatok és a Koppány-patak vízminősége között. A jellemző talajtípusok földeskopár, humuszkarbonát és lejtőhordalék talajok voltak, a talajveszteség becslés során kapott értékek pedig jóval meghaladták a tolerálható talajveszteség mértékét. Ezzel szemben a mért NO3-N, NO2-N, NH4-N értékek mindössze 1–2 alkalommal lépték át a megengedett határértékeket, míg a PO4-P értékek rendszerint igen magasak voltak. Ennek forrása viszont, a lejtők talajának és a lejtőlábi hordalékok talajtani laboratóriumi vizsgálatok alapján nem a szántóterületeken, hanem a Balatonlellei szennyvízbevezetésben keresendő.
Referências
Barczi A., Centeri Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO 10: 41-48.
Barczi, A., Centeri, Cs. 2005: Az erózió és defláció tendenciái Magyarországon. In: Stefanovits, P. (szerk.): A talajok jelentősége a 21. században. Magyarország az ezredfordulón. Agrárium. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. p. 221–244.
Centeri, Cs. 2002a: Importance of local soil erodibility measurements in soil loss prediction. Acta Agronomica Hungarica, 50 (1): 43–51. https://doi.org/10.1556/AAgr.50.2002.1.6
Centeri, Cs. 2002b: A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés, 51 (2): 211–222.
Centeri, Cs. 2002c: The role of vegetation cover in soil erosion on the Tihany Peninsula. Acta Botanica Hungarica. 44 (3–4): 285–295. https://doi.org/10.1556/ABot.44.2002.3-4.7
Centeri Cs. 2002d: Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata. Doktori értekezés. Gödöllő, SzIE. p. 162
Centeri, Cs. 2010: A talajerő-gazdálkodás javításának lehetőségei. In: Kovács Gy., Gelencsér G., Centeri Cs. (szerk.): Az Élhető Vidékért 2010 környezetgazdálkodási konferencia. Siófok, 2010. szeptember 22–24. Konferenciakötet. Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Törökkoppány. p. 92–101.
Centeri Cs., Pataki R. 2003: A talajerodálhatósági értékek meghatározásának fontossága a talajveszteség tolerancia értékek tükrében. Tájökológiai Lapok, 1 (2): 181–192.
Centeri, Cs., Pataki, R. 2005: Soil erodibility measurements on the slopes of the Tihany Peninsula, Hungary. In. A. Faz Cano, R. Ortiz Silla & A. R. Mermut (eds). Sustainable Use and Management of Soil – Arid and Semiarid Regions. Advances in GeoEcology 36, p. 149–154.
Centeri, Cs., Pataki, R., Bíró, Zs., Császár A. 2003: Az eróziós térképek kategóriáinak értékelése. Agrokémia és Talajtan, Szemle, 52 (3–4): 443–454. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.14
Centeri Cs., Gelencsér G., Vona M. 2010: A Koppányvölgyi Élőhely-rehabilitációs Kísérleti Terület mintalejtőjének talajtani jellemzése a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján. Az Élhető Vidékért 2010 Környezetgazdálkodási Konferencia Siófok, 2010. szeptember 22–24. Absztrakt kötet. Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Törökkoppány. p. 38.
Centeri, Cs., Vona, M., Gelencsér, G., Akác, A., Szabó, B. 2011: Examination of soil and water quality along the Koppány Valley Habitat Rehabilitation Experimental Area. Abstract. „Realistic expectations for improving European waters”. Final conference of COST Action 869. Mitigation options for Nutrient Reduction in surface water and groundwaters. Keszthely, Hungary, 12-14. October 2011, p. 17.
Clement A. (2005): A foszforterhelés meghatározása és csökkentésének hatása sekély tavak foszforforgalmára. Doktori értekezés. BME VKKT, Budapest. 136.p.
Clement A. 2010: Felszíni vizek minősége és terhelhetősége: a vízminőség-szabályozás új feltételrendszere a VKI tükrében. Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlés, Sopron 2010. július 7–9.
Csathó P., Osztoics E., Sárdi K., Sisák I., Osztoics A., Magyar M., Szűcs P. 2003: A mezőgazdasági területekről a felszíni vizekbe kerülő foszforterhelések I. Foszforforgalmi vizsgálatok értékelése. Agrokémia és Talajtan 52 (3-4): 473–486. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.16
Demény, K., Centeri, Cs. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications, Supplement, Vol. 36: 1739–1742.
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott és bővített kiadás. Bp., MTA FKI, 2010. 876 p.
Dregne, H. E. 1992: Erosion and soil productivity in Asia. Journal of Soil and Water Conservation, 47(1): 8–13.
Duttman, R. 1999: Partikulare Stoffverlagerungen in Landschaften. Geosyntesis, 10: 233.
Farsang, A. Barta, K. 2004: A talajerózió hatása a feltalaj makro- és mikroelem tartalmára. Talajvédelem különszám, Talajvédelmi Alapítvány Kiadó, 268–276.
Farsang, A., Kitka, G., Barta, K. 2006: Talajerózió és foszforátrendeződési folyamatok térképezése kisvízgyűjtőn. Talajvédelem (különszám), Talajvédelmi Alapítvány Kiadó, 170–184.
Gelencsér, G., 2010: Öko-szociális problémák és helyi válaszok a Koppányvölgyben. Az Élhető Vidékért 2010 Környezetgazdálkodási Konferencia Absztrakt Kötete, p. 34.
Gelencsér G., Fazekas M., Centeri Cs., Vona M., Demény K. 2010a: Összehasonlító vízrajzi elemzések a történeti katonai térképek alapján a Koppány-patak egy szakaszának rehabilitációjához. Kárpát- edencei Doktoranduszok Nemzetközi Konferenciája, Konferencia Kiadvány (CD), pp. 78–89.
Gelencsér, G., Vona, M., Centeri, Cs. 2010b: Possible solution for viable land use with environmentally sound agricultural production in the Koppány Valley area, Hungary. In: Turtola, E., Ekholm, P., Chardon, W. (eds.) Novel methods for reducing agricultural nutrient loading and eutrophication. Proceedings of Meeting of Cost 869, Jokioinen, Finland, 14–16 June, 2010. MTT Agrifood Research Finland, p. 24.
Gelencsér, G., Vona, M., Centeri, Cs. 2010c: Védett földtani értékek degradációja a talajerózió és a diffúz tápanyagterhelés tükrében. Az Élhető Vidékért 2010 Környezetgazdálkodási Konferencia Absztrakt Kötete, p. 35.
Gelencsér, G., Vona, M., Centeri, Cs., Demény, K. 2010d: Loosing agricultural heritage in rural landscapes – a case study in Koppány Valley area, Hungary. Book of Abstracts. PECSRL The Permanent European Conference for the study of the Rural Landscape 24th Session. Living in landscapes: knowledge, practice, imagination. Riga & Liepaja, Latvia, 23–27 August 2010, p. 59.
Giller, K. E., Beare, M. H., Lavelle, P., Izac, A-M., N., Swift, M. J. 1997: Agricultural intensification, soil biodiversity and agroecosystem. Function. Applied Soil Ecology 6: 3–16. https://doi.org/10.1016/S0929-1393(96)00149-7
Gournellos, Th., Evelpidou, N., Vassilopoulos, A. 2004: Developing an Erosion risk map using soft computing methods (case study at Sifnos island). Natural Hazards 31(1), 39–61. https://doi.org/10.1023/B:NHAZ.0000020277.28291.06
Hendrix, P. F., Parmelee, R. W., Crossley, D. A., Jr., Coleman, D. C., Odum, E. P., Groffman, P M. 1986: Detritus food webs in conventional and no-tillage agroecosystems. Bioscience, 36: 374–380. https://doi.org/10.2307/1310259
Isringhausen, S. 1997: GIS-gestützte Prognose und Bilanzirung von Feinboden und Nahrstoffaustragen in einem Teileinzugsgebiet der oberen Lamme in Südniedersachsen Diplomarbeit, Universitat Hannover. pp. 34–42.
Jakab G. 2004: Erodálhatósági vizsgálatok eső-szimulátorral. In: BARTON G. És DORMÁNY G. (szerk.) Táj, tér, tervezés. Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciája. Szeged, pp. 1–10.
Jakab G. 2006: A vonalas erózió megjelenési formái és mérésének lehetőségei. Tájökológiai Lapok, 4 (1): 17–33.
Jolánkai G. 1983: Modelling of non-point source pollution. In: Application of ecological modeling in environmental management. Ed: Jorgensen, S.E., Elsevier Sc. Publ. Co., Amsterdam, The Netherlands, pp. 283–379.
Jordan, Gy., Vanrompeay, A., Szilassi, P., Csillag, G., Mannaerts, C., Woldai, T. 2005: Historical land use changes and their impact on sediment fluxes in the Balaton basin (Hungary). Agriculture, Ecosystems and Environment 108: 119–130. https://doi.org/10.1016/j.agee.2005.01.013
Kahindi, J. H. P., Woomer, P., George, T., De Souza Moreira, F. M., Karanja, N. K., Giller, K.E., 1997: Agricultural intensification, soil biodiversity and ecosystem function int he tropics: the role of nitrogen- fixing bacteria. Appl. Soil Ecol., 6: 55–76. https://doi.org/10.1016/S0929-1393(96)00151-5
Kerényi A. 1985: Szabadföldi talajeróziós kísérletek Tokaj-Hegyalján. Agrokémia és Talajtan, 34 (3–4): 367–386.
Kerényi A. 1991: Talajerózió Térképezés, laboratóriumi és szabadföldi kísérletek. Akadémiai Kiadó, Budapest
Kertész Á. 1987: A talajpusztulás vizsgálata eróziós mérésekkel Pilismarót határában. Földrajzi Értesítő, 36 (1–2): 115–142.
Kovács Á., Clement A. 2008: Diffúz szennyezés modellezése vízgyűjtő léptékben: esettanulmány tapasztalatok, Kézirat, BME VKKT
Kovácsné Oltyán E., Vasas F., Wágner J., Mátrai I., 2008: Az Élővíz-csatorna jó ökológiai potenciáljának meghatározása. Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése, Miskolc.
http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/1szekcio/Kovacsne_Oltyan_EszterOK.htm
Lal, R. (1990): Methods and guidelines for assessing sustainable use of soil and water resources in the tropics. Prepared for Soil Managemen Support Services, U.S. Department of Agriculture Soil Conservation Service, and U.S Agency for International Development, SMSS Technical Monograph 21. Columbus, Ohio, U.S.A.: Ohio State University, Department of Agronomy
Madarász B., Kertész Á., Jakab G., Tóth A. 2003: Movement of solutes and their relationship with erosion in a small watershed. In: Nestroy O, Jambor P (szerk.) Aspects of the Erosion by Water in Austria, Hungary and Slovakia Bratislava: Soil Science and Conservation Research Institute, pp. 99-110.
Mahmood, K. 1987: Reservoir sedimentation: impact, extent, and mitigation. World Bank Technical Paper, 71. kiadás, pp. 118
Mccully, R. 2001: Silenced Rivers: The Ecology and Politics of Large Dams. Zed Books, London, revised edition, pp. 359
Oldeman, L. R., Hakkeling, R. T. A., Sombroek, W. G. 1990: World Map of the Status of Human-Induced Soil Degradation. An Explanatory Note. (Rev. ed.) 35. (with maps) UNEP-OSRIC. Wageningen
Osztoics E., Csathó P., Sárdi K., Sisák I., Magyar M., Osztoics A., Szűcs P. 2004: A mezőgazdasági területekről a felszíni vizekbe kerülő foszfor terhelések II. Agrokémia és Talajtan 53. pp. 165–181. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.12
Podmanicky, L., Balázs, K., Belényesi, M., Centeri, Cs., Kristóf, D., Kohlheb, N. 2011: Modelling Soil Quality Changes in Europe. An Impact Assessment of Land Use Change on Soil Quality in Europe. Ecological Indicators, 11: 4–15. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2009.08.002
Sisák I., Máté F. 1993: A foszfor mozgása a Balaton vízgyűjtőjén. Agrokémia és Talajtan 42/3-4. pp. 257–269.
Soróczki-Pintér É., Királykuti I., Kovács Zs., Padisák J, Varanka, I. (2006): Balatoni befolyók vízkémiai jellegének vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 86 (6): 113–115.
Stefanovits P. (1992): Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 380 p.
Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest 422 p.
Szabó L. 1968: A talajpusztulás és a védekezés szükségességének vizsgálata Gödöllő adottságai között. Agrártudományi Egyetem Tudományos Értesítője, Gödöllő 22: 1–25.
Szabó L. 1976: Erózióval kapcsolatos vizsgálatok Gödöllőn és környékén. Magyar Mezőgazdaság, 21 (51–52): 14–15.
Szabó L. 1998: Növénytermesztés és a környezet. Tan-Grafix Kiadó, Budapest. 381 p.
Szabó L. 2006: A termőföld védelme. Agroinform Kiadó, Budapest. 233 p.
Szilassi, P., Jordan, G., Van Rompaey, A., Csillag, G. 2006: Impacts of historical land use changes on erosion and agricultural soil properties in the Kali Basin at Lake Balaton, Hungary. Catena, 68 (3): 96–108. https://doi.org/10.1016/j.catena.2006.03.010
Szlepák E. 2010: Kis vízfolyások komplex monitoringrendszerének kidolgozása a Galga patak példáján. Doktori (Ph. D.) értekezés. Gödöllő. 176 p.
Szűcs P., Csepinszky B., Sisák I., Jakab G. 2006: Rainfall simulation in wheat culture at harvest. Cereal research communications 34 (1) 81–84.)
Thyll SZ. (szerk.) 1992: Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 350 p.
Tóth A., Jakab G., Madarász B., Mészáros E. 2001: Csapadékok által oldott anyagok mozgása egy kisvízgyűjtőn és szerepük az erózió folyamatában. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged. A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD)
Váradi Zs., Fehér G. 2010: Szennyvíztelepek kibocsátásainak hatása kis vízfolyásokra – tapasztalatok az ADUKÖVIZIG területén. XXVIII. Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlése Sopron, 2010. július 7–9. Előadás kivonat.
Várallyay Gy. 2005: Talajvédelmi stratégia az EU-ban és Magyarországon. Agrokémia és Talajtan 54 (1–2): 203–216. https://doi.org/10.1556/agrokem.54.2005.1-2.15
Várallyay Gy., Csathó P., Németh T. 2005: Az agrártermelés környezetvédelmi vonatkozásai Magyarországon. In: Kovács G., Csathó P. (szerk.). A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok. MTA TAKI, Budapest, pp. 155–188.
Wischmeier, W. H., Smith, D. D. 1958: Rainfall Energy and Its Relationship to Soil Loss. Transactions, American Geophysical Union 39 2: 285–291. https://doi.org/10.1029/TR039i002p00285
Wischmeier, W. H., Smith, D. D. 1978: Predicting rainfall erosion losses – a guide to conservation planning. Agriculture Handbook, No. 537, US Department of Agriculture, Washington DC. 58 pp.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2013 Szabó Boglárka, Vona Márton, Gelencsér Géza, Akác Andrea, Dobó Zsófia
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
