A sárganyakú erdeiegér júliusi élőhelyhasználata egy jászsági erdőben
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3649Palavras-chave:
jelölés-visszafogás, kisemlős, élőhelyhasználat, vegetációResumo
A kisemlősök hazánk legtöbb életközösségének alapját képzik, valamint faj- és egyedszámuk kiváló indikátora az egyes élőhelyek változatosságának. Az eddig közlésre került hazai tanulmányok leginkább faunisztikai és populációdinamikai jellegűek, valamint területileg főként a déli országrészre korlátozódnak. Ezek ismeretében mintaterületünket az idáig kevéssé vizsgált Észak-alföldi régióban jelöltük ki. Vizsgálatunk céljai közt az extenzív kezelés alatt álló erdei élőhelyek kisemlős faunájának feltérképezése, és a kimutatott fajok növényborítottságon alapuló élőhelyhasználatának tanulmányozása szerepelt. A csapdázás során megfogott kisemlősöket egységes módon megjelöltük, majd visszaengedtük a populációba. Tekintettel a vizsgálat júliusi időpontjára, az eredmények a várt értékeknél alacsonyabb faj- és egyedszámot mutattak. A kisemlős fajok közül kizárólag a sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis) jelenlétét tudtuk bizonyítani. A fogások területi eloszlása alapján a faj gyakrabban fordult elő a gazdagabb cserje- és lágyszárú szinttel rendelkező foltokban, mint a vegetációval gyéren borított talajfelszíneken. Ez alapján feltételezhető, hogy a vegetációs fedettség mértéke befolyásolni képes a sárganyakú erdeiegér élőhelyhasználatát.
Referências
Abt, K. F., Bock, W. F. 1998: Seasonal variations of diet composition in farmland field mice Apodemus spp. and bank voles Clethrionomys glareolus. Acta Theriologica 43: 379–389. https://doi.org/10.4098/AT.arch.98-49
Ausden, M. 2007: Habitat Management for Conservation. Oxford University Press, New York, 411 pp. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198568728.001.0001
Bihari Z., Csorba G., Heltai M. 2007: Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth kiadó, Budapest, 360 pp.
Boonstra, R., Krebs, C. J. 1978: Pitfall trapping of Microtus townsendii. Journal of Mammalogy 59: 136–148. https://doi.org/10.2307/1379883
Csányi S. 2007: Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 136 pp.
Franklin, J. F., Spies, T. A., Van Pelt, R., Carey, A. B., Thornburgh, D. A., Berg, D. R., Lindenmayer, D. B., Harmon, M. E., Keeton, W. S., Shaw, D. C., Bible, K., Chen, J. 2002: Disturbances and structural development of natural forest ecosystems with silvicultural implications, using Douglas-fir forests as an example. Forest Ecology and Management 155: 399–423. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(01)00575-8
Fisher, R. A. 1922: On the interpretation of χ2 from contingency tables, and the calculation of P. Journal of the Royal Statistical Society 85: 87–94. https://doi.org/10.2307/2340521
Fuller, A. K., Harrison, D. J., Lachowski, H. J. 2004: Stand scale effects of partial harvesting and clearcutting on small mammals and forest structure. Forest Ecology and Management 191: 373–386. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2004.01.014
García, F. J., Díaz, M., Alba, J. M., Alonso, C. L., Carbonell, R., Carrion, M. L., Monedero, C., Santos, T. 1998: Edge effects and patterns of winter abundance of wood mice Apodemus sylvaticus in Spanish fragmented forests. Acta Theriologica 43: 255–262. https://doi.org/10.4098/AT.arch.98-20
Geier, A. R., Best, L. B. 1980: Habitat Selection by Small Mammals of Riparian Communities: Evaluating Effects of Habitat Alterations. Journal of Wildlife Management 44: 16–24. https://doi.org/10.2307/3808346
Haraszthy L. 1998: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 441 pp.
Heltai M. 2010: Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 240 pp.
Hoffmeyer, I. 1973: Interaction and habitat selection in the mice Apodenlus flavicollis and A. sylvaticus. Oikos 24: 108–116. https://doi.org/10.2307/3543257
Horváth, Gy., Trócsányi, B. 1998: Autumn home range size of Apodemus agrarius and small mammal population dynamics in the rodent assemblage of a Querco robori- Carpinetum forest habitat. Tiscia 31: 63–69.
Horváth, Gy., Wagner, Z. 2003: Effect of densities of two coexistent small mammal populations on the survival of Apodemus flavicollis in a forest habitat. Tiscia 34: 41–46.
Horváth, Gy., Molnár, D., Csonka, G. 2005: Population dynamics and spatial pattern of small mammals in protected forest and reforested area. Natura Somogyiensis 7: 191–207. https://doi.org/10.24394/NatSom.2005.7.191
Horváth, Gy., Wágner, E., Tóth, D. 2010: A pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) mozgásmintázata különböző növényzeti borítású élőhelyeken. Natura Somogyiensis 17: 327–340.
Jakobsen, P. J., Johnsen, G. H., Larsson, P. 1988: Effects of Predation Risk and Parasitism on the Feeding Ecology, Habitat Use, and Abundance of Lacustrine Threespine Stickleback (Gasterosteus aculeatus). Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 45: 426–431. https://doi.org/10.1139/f88-051
Jędrzejewski, W., Jędrzejewska, B. 1992: Foraging and diet of the red fox Vulpes vulpes in relation to variable food resources in Biatowieza National Park, Poland. Ecography 15: 212–220. https://doi.org/10.1111/j.1600-0587.1992.tb00027.x
Kelt, D. A., Meserve, P. L., Nabors, L. K., Forister, M. L., Gutiérrez, J. R. 2004: Foraging ecology of small mammals in semiarid chile: the interplay of biotic and abiotic effects. Ecology 85: 383–397. https://doi.org/10.1890/02-4065
Klein Á. 2007: Anglia, a baglyok hazája. Bagolyvédelem többféle módon. Bagolysors 2: 7–9.
Lagos, V. O., Contreras, L. C., Meserve, P. L., Gutiérrez, J. R., Jaksic, E M. 1995: Effects of predation risk on space use by small mammals: a field experiment with a Neotropical rodent. Oikos 74: 259-264. https://doi.org/10.2307/3545655
Lanszki J. 2002: Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 178 pp. https://doi.org/10.24394/NatSom.2002.4.2
Lanszki J. 2004: Somogyi lápok talajszinten élő emlős faunáinak vizsgálata. Állattani Közlemények 89: 23–30.
Lanszki J., Mórocz A., Deme T. 2008: Adatok három vizes élőhely (Gemenc, Béda & a balatoni Nagyberek) kisemlős faunájához. Állattani Közlemények 93: 29–37.
Lima, M., Stenseth, N. C., Jaksic, F. M. 2002: Food web structure and climate effects on the dynamics of small mammals and owls in semi‐arid Chile. Ecology letters 5: 273–284. https://doi.org/10.1046/j.1461-0248.2002.00312.x
Lisická, L., Losík, J., Zejda, J., Heroldová, M., Nesvadbová, J., Tkadlec, E. 2007: Measurement error in a burrow index to monitor relative population size in the common vole. Folia Zoologica 56: 169–176.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2013: A Jászság különleges madárvédelmi terület (HUHN10005) Natura 2000 fenntartási terve. Budapest, 91 pp.
Márton M., Heltai M. 2016: Kisemlős populációk vizsgálata a Börzsöny déli oldalán. Természetvédelmi Közlemények 22: 73–83. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.73
McPeek, M. A., Cook, B. L., McComb, W. C. 1983: Habitat Selection by Small Mammals. Transactions of the Kentucky Academy of Science 44: 68–73.
Pearce, J., Venier, L. 2005: Small mammals as bioindicators of sustainable boreal forest management. Forest Ecology and Management 208: 153–175. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2004.11.024
Reichholf J. 2006: Emlősök - Természetkalauz. M-Érték Kiadó, Budapest, 288 pp.
Reiczigel J., Harnos A., Solymosi N. 2010: Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi, 462 pp.
Sibbald, S., Carter, P., Poulton, S. 2006: Proposal for a National Monitoring Scheme for Small Mammals in the United Kingdom and the Republic of Eire. The Mammal Society Research Report No. 6., London, 90 pp.
Simonetti, J. A. 1989: Microhabitat use by small mammals in central Chile. Oikos 56: 309-318. https://doi.org/10.2307/3565615
Ujhelyi P. 1989: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. FER Nyomda, Budapest, 185 pp.
White, G. C., Anderson, D. R., Burnham, K. P., Otis, D. L. 1982: Capture-Recapture and Removal Methods for Sampling Closed Populations. Los Alamos National Laboratory, 14 pp.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2016 Márton Mihály, Bőti Szilvia, Heltai Miklós
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
