Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4367Kulcsszavak:
élőhely restauráció, dolomitgyepek, fenyvesítés, magbank, magtúlélésAbsztrakt
A középhegységi dolomitlejtőkön a legeltetés visszaszorulását követően jelentős területeken létesítettek feketefenyves ültetvényeket. A XX. század végén, az egyre jobban megerősödő természetvédelmi szemlélet következtében előtérbe került a tájidegen feketefenyvesek felszámolása, és helyettük a meredek lejtőkön az értékes dolomitsziklagyepek visszaállítása. A vegetáció restaurációjának egyik fontos eleme lehet a talajban elfekvő magbank, ezért célul tűztük ki a fenyvesek alatt túlélő magbank minőségi és mennyiségi vizsgálatát.
Talajmintákat gyűjtöttünk a Budai-hg. két területén, az Ördög-torony környékén és a Fehér-hegyen, 45–50 éves feketefenyves állományok alól. Egy-egy mintaterületről 17 500 cm3 talajt emeltünk ki a felső 6 cm-es rétegből, amelyek magtartalmát fűtetlen üvegházban a hajtatásos módszerrel vizsgáltuk egy teljes vegetációs időszakon keresztül.
Vizsgálataink eredményeként összesen 28 fajt mutattunk ki, a valamelyest nyitottabb lombsátrú Ördög-toronyi terület magbankjában 18, a zártabb Fehér-hegyi területen 13 faj fordult elő. A magbank denzitása 105,6 mag/m2, illetve 66 mag/m2 volt, az említés sorrendjében. A magbankot alkotó három jellegzetes fajcsoport az alábbi megoszlást mutatta: sziklagyep eredeti fajkészletének fajai 43%, egyéb természetközeli élőhelyek fajai 18% és gyomok vagy behurcolt fajok 39%. Az eredeti sziklagyepi fajok közül hosszú távú perzisztens magbankot az alábbiaknál igazoltunk: Campanula sibirica, Colutea arborescens, Filipendula vulgaris, Polygala amara, Teucrium chamaedrys és Viola rupestris.
Eredményeink alapján az alábbi következtetések vonhatók le. i) A sziklagyepi fajok közül csak kevés képes több évtizedet átvészelni magbank segítségével, és az erre képes fajok nem tartoznak a társulásépítő, nagy abundanciájú fajok közé. ii) Ezért a dolomitgyepek restaurációjában a természetes szukcesszió segítésére javasolható a felülvetés, különösen a társulásépítő füvek magkeverékének alkalmazásával. iii) A magbankból kialakuló növényzetnek nem csak a „jó“ fajokból álló komponense hasznos a restaurációban, hanem a többi, esetleg gyomjellegű faj is. Utóbbiak ugyanis képesek rövid idő alatt jelentős borítást létrehozni, s ezáltal megakadályozni a talaj lehordódását a meredek lejtőkről, majd később – mivel gyenge kompetítorok, és kevésbé stressztűrőek mint a dolomitgyepek fajai – néhány év alatt természetes módon visszahúzódnak.
Hivatkozások
Bakker J. P., Poschlod P., Strykstra R. J., Bekker R. M., Thompson K. 1996: Seed banks and seed dispersal: important topics in restoration ecology. Acta Bot. Neerl. 45: 461-490. https://doi.org/10.1111/j.1438-8677.1996.tb00806.x
Balogh L. 2003: Az adventív-terminológia s.l. négynyelvű segédszótára, egyben javaslat egyes szakszavak magyar megfelelőinek használatára. Bot. Közlem. 90: 65-93.
Bartha S., Rédei T., Szollát Gy., Bódis J., Mucina L. 1998: Északi és déli kitettségű dolomitsziklagyepek térbeli mintázatainak összehasonlítása. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia, Budapest. pp: 159-182
Baskin C. C., Baskin J. M. 1998: Seeds: ecology, biogeography, and evolution of dormancy and germination. Academic Press, San Diego.
Borhidi A. 1956: Feketefenyveseink társulási viszonyai. Bot. Közlem. 46: 275-285.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Hung. 39: 97-181.
Bódis J. 1993: A feketefenyő hatása nyílt dolomit sziklagyepre. I. Texturális változások. Bot. Közlem. 80: 129-139.
Centeri Cs. 2002: The role of vegetation cover in the control of soil erosion on the Tihany peninsula. Acta Bot. Hung. 44: 285-295. https://doi.org/10.1556/ABot.44.2002.3-4.7
Csapody V. 1968: Keimlingsbestimmungsbuch der Dicotyledonen. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Cseresnyés I., Csontos P. 2004: Feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak elemzése McArthur modelljével. Tájökológiai Lapok 2: 231-252.
Cseresnyés I., Bózsing E., Csontos P. 2003: Erdei avar mennyiségének változása dolomitra telepített feketefenyvesekben. Természetvédelmi Közlemények 10: 37-49.
Cseresnyés I., Csontos P., Bózsing E. 2006: Stand age influence on litter mass of Pinus nigra plantations on dolomite hills in Hungary. Canadian Journal of Botany 84: 363-370. https://doi.org/10.1139/b06-003
Csiszár Á. 2004: Adatok a magyar flóra fajainak magbank típus szerinti minősítéséhez. Tájökológiai Lapok 2: 219-299.
Csontos P., Lőkös L. 1992: Védett edényes fajok térbeli eloszlás-vizsgálata a Budai-hg. dolomitvidékén. - Szünbotanikai alapozás, természetvédelmi területek felméréséhez. Bot. Közlem. 79: 121-143.
Csontos P., Tamás J., Kalapos T. 1996/1997: Soil seed banks and vegetation recovery on dolomite hills in Hungary. Acta Bot. Hung. 40: 35-43.
Csontos P., Tamás J., Kalapos T. 2001: Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung. 43: 127-136. https://doi.org/10.1556/ABot.43.2001.1-2.6
Czimber Gy. 1970: A hazai előfordulású, keményhéjú magot termő növények ökológiai és rendszertani vonatkozásai. Agrártud. Egyet. Keszthely, Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 13: 5-40.
Davies A., Waite S. 1998: The persistence of calcareous grassland species in the soil seed bank under developing and established scrub. Plant Ecology 136: 27-39. https://doi.org/10.1023/A:1009759227900
Debreczy Zs. 1973: A balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12: 191-220.
Fekete G. 1959: Angaben zur Zönologie der moesischen Schwarzföhrenwälder. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 5: 327-347.
Fenner M., Thompson K. 2005. The ecology of seeds. Cambridge Univ. Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511614101
Halassy M. 2001: Possible role of the seed bank in the restoration of open sand grassland in old fields. Community Ecology 2: 101-108. https://doi.org/10.1556/ComEc.2.2001.1.11
Hayashi I., Numata M. 1971: Viable buried-seed population in the Miscanthus- and Zoysia type grasslands in Japan - Ecological studies on the buried-seed population in the soil related to plant succession VI. Jap. J. Ecol. 20: 243-252.
Hendry G. A. F., Thompson K., Band S. R. 1995: Seed survival and persistence on a calcareous land surface after 32-year burial. J. Veg. Sci. 6: 153-156. https://doi.org/10.2307/3236266
Horvat I., Glava™ V., Ellenberg H. 1974: Vegetation Südosteuropas. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart.
Juhász-Nagy P. 1973: A növényzet szerkezetvizsgálata: új modellek, 2. rész. Elemi beskálázás a florális diverzitás szerint. Bot. Közlem. 60: 35-42.
Kalamees R., Zobel M. 1998: Soil seed bank composition in different successional stages of a species rich wooded meadow in Laelatu, western Estonia. Acta Oecol. 19: 175-180. https://doi.org/10.1016/S1146-609X(98)80021-0
Kalapos T., Csontos P. 2003: Variation in leaf structure and function of the Mediterranean tree Fraxinus ornus L. growing in ecologically contrasting habitats at the margin of its range. Plant Biosystems 137: 73-82. https://doi.org/10.1080/11263500312331351351
Koltay A. 1997: Új kórokozók megjelenése a hazai feketefenyő állományokban. Növényvédelem 33: 339-341.
Koltay A. 1998: A feketefenyő hajtáspusztulását okozó Sphaeropsis sapinea Dyko & Sutton biológiájának vizsgálati eredményei. Erdészeti Kutatások 88: 251-271.
Kovács J. A., Takács B. 1995: A Sümeg-Tapolcai hát és a Déli-Bakony néhány dolomitos felszínének botanikai értékei. Kanitzia 3: 97-124.
Lencsés G. 1996: A várpalotai Baglyas-hegy természeti értékei és növényvilága. BIO-GERO Ökocsoport, Várpalota - Nagykanizsa.
Maccherini S., Dominicis V. 2003: Germinable soil seed-bank of former grassland converted to coniferous plantation. Ecological Research 18: 739-751. https://doi.org/10.1111/j.1440-1703.2003.00592.x
Matus G., Tóthmérész B., Papp M. 2003: Restoration prospects of abandoned species-rich sandy grassland in Hungary. Appl. Veg. Sci. 6: 169-178. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2003.tb00577.x
Milberg P., Hansson M. L. 1994: Soil seed bank and species turnover in a limestone grassland. J. Veg. Sci. 5: 35-42. https://doi.org/10.2307/3235635
Muller F. M. 1978: Seedlings of the Norh-western European lowland. Dr. W. Junk Publishers, The Hague. Peco B., Traba J., Levassor C., Sánchez A. M., Azcárate M. 2003: Seed size, shape and persistence in dry Mediterranean grass and scrublands. Seed Sci. Res. 13: 87-95. https://doi.org/10.1079/SSR2002127
Penksza K., Káder F., Benyovszky B. M. 1996: Vegetáció a Balatonalmádi (Vörösberény) melletti Megye-hegyről. Bot. Közlem. 83: 71-90.
Penksza K., Káder F., Süle Sz. 2000: Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megye-hegyről (gyeptársulások vizsgálata). Folia Musei Hist.-Nat. Bakonyiensis 19: 7-24.
Poschlod P., Deffner A., Beier. B., Grunicke U. 1991: Untersuchungen zur Diasporenbank von Samenpflanzen auf beweideten, gemähten, brachgefallenen und aufgeforsteten Kalkmagerrasenstandorten. Verh. Ges. f. Ökol. 20: 893-904.
Prach K., Lukesova A., Frouz J. 1995: The colonization of wildfire-disturbed pine forests by plants and animals in Central Europe. Abstracts of the 7th European Ecological Congress, Budapest, p. 242.
Ryser P., Gigon A. 1985: Influence of seed bank and small mammals on the floristic composition of limestone grassland (Mesobrometum) in Northern Switzerland. Ber. Geobot. Inst. ETH, Stiftung Rübel, Zürich 52: 41-52.
Schütz W. 2000: Ecology of seed dormancy and germination in sedges (Carex). Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 3: 67-89. https://doi.org/10.1078/1433-8319-00005
Sendtko A. 1999: Die Xerothermvegetation brachgefallener Rebflächen im Raum Tokaj (Nordost-Ungarn) - pflanzensoziologische und populationsbiologische Untersuchungen zur Sukzession. Phytocoenologia 29: 345-448. https://doi.org/10.1127/phyto/29/1999/345
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója, harasztok - virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Sipos K. 2004: Inváziós növények elleni tevékenységek a nemzetipark-igazgatóságokban: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, in: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. p. 394.
Stark K. E., Lundholm J. T., Larson D. W. 2003: Relationship between seed banks and spatial heterogeneity of North American alvar vegetation. J. Veg. Sci. 14: 205-212. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2003.tb02145.x
Tamás J. 1999: Az invazív fajok terjedésének törvényszerűségei egy magyarországi esettanulmány kapcsán - a betyárkóró. Bot. Közlem. 86-87: 169-181.
Tamás J. 2001: Tűz utáni szukcesszió vizsgálata feketefenyvesekben. PhD. értekezés, ELTE, Budapest.
Tamás J. 2003: The history of Austrian pine plantations in Hungary. Acta Botanica Croatica 62: 147-158.
Tamás J., Csontos P. 1998: A növényzet tűz utáni regenerálódása dolomitra telepített feketefenyvesek helyén, in: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest. pp. 231-264
Telewski F. W., Zeevaart J. A. D. 2002: The 120-yr period for Dr. Beal's seed viability experiment. American Journal of Botany 89: 1285-1288. https://doi.org/10.3732/ajb.89.8.1285
Thompson K. 1986: Small-scale heterogeneity in the seed bank of an acidic grassland. Journal of Ecology 74: 733-738. https://doi.org/10.2307/2260394
Thompson K. 1993. Persistence in soil, in: Hendry G. A. F., Grime J. P. (eds.): Methods in comparative plant ecology. Chapman and Hall, London. pp. 199-202
Thompson K., Bakker J. P., Bekker R. M. 1997: The soil seed banks of North West Europe: methodology, density and longevity. Cambridge University Press, Cambridge.
Virágh K., Gerencsér L. 1988: Seed bank in the soil and its role during secondary successions induced by some herbicides in a perennial grassland community. Acta Bot. Hung. 34: 77-121.
Warr S. J., Thompson K., Kent M. 1993: Seed banks as a neglected area of biogeographic research: a review of literature and sampling technics. Progress in Physical Geography 17: 329-347. https://doi.org/10.1177/030913339301700303
Zólyomi B. 1942: A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Bot. Közlem. 39: 209-231.
Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója, in: Pécsi M. (szerk.): Budapest Természeti Képe. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 508-642.
Zólyomi B. 1987: Coenotone, ecotone and their role in preserving relic species. Acta Bot. Hung. 33: 3-18.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Csontos Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).